ElvĂĄghatja az EU-t az orosz fĂśldgĂĄztĂłl ĂŠs kőolajtĂłl FehĂŠroroszorszĂĄg, amennyiben BrĂźsszel csatlakozik az egykori szovjet tagkĂśztĂĄrsasĂĄg tĂśbb nagy cĂŠgĂŠvel szemben ĂŠletbe lĂŠptetett amerikai szankciĂłkhoz. Az EgyesĂźlt Ăllamok ĂĄltal utolsĂł eurĂłpai diktĂĄtornak nevezett fehĂŠrorosz elnĂśk a mĂşlt hĂŠten előszĂśr vette elő az energiakĂĄrtyĂĄt. Ărve: az EurĂłpĂĄba irĂĄnyulĂł orosz kőolaj fele, a fĂśldgĂĄz harmada a 10,5 milliĂłs orszĂĄg terĂźletĂŠn halad ĂĄt – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
Lukasenko ezzel a gyakran kritizĂĄlt, ĂĄm alapvetően szĂśvetsĂŠgesĂŠnek tekintett Moszkva ĂŠrdekeit sĂŠrtenĂŠ. MĂĄsfĂŠl ĂŠve lemondott az orszĂĄg gĂĄzvezetĂŠkĂŠt birtoklĂł Beltranszgaz Ăśtven szĂĄzalĂŠkĂĄrĂłl Moszkva javĂĄra. (CserĂŠbe OroszorszĂĄg 200 helyett csak szĂĄz dollĂĄrig emelte az addig 48 dollĂĄros ĂĄron kĂnĂĄlt fĂśldgĂĄzt, amelynek ezer kĂśbmĂŠterĂŠĂŠrt Minszk idĂŠn mĂĄr 125 dollĂĄrt fizet.) RĂĄadĂĄsul a Jamal-EurĂłpa gĂĄzvezetĂŠk eleve orosz kĂŠzben van.
BrĂźsszelt a 2011-ben Ăşjra indulni szĂĄndĂŠkozĂł LukasenkĂłnak az ellenzĂŠkkel szembeni intĂŠzkedĂŠsei zavarjĂĄk: a 2006-os elnĂśkvĂĄlasztĂĄs utĂĄn garĂĄzdasĂĄg vĂĄdjĂĄval Ăśt ĂŠs fĂŠl ĂŠvre bĂśrtĂśnbe kerĂźlt a Belarusz SzociĂĄldemokrata PĂĄrt (Gramada) (BSZDP) elnĂśke, Alekszandar Kozulin. A politikus – aki kĂŠt ĂŠve az ellenzĂŠk kĂśzĂśs jelĂśltjĂŠnek szĂĄnt Alekszandr Milinkeviccsel pĂĄrhuzamosan indult a vĂĄlasztĂĄson, ĂŠs csak mĂśgĂśtte futott be harmadikkĂŠnt – a mĂşlt hĂŠten Ăşgy nyilatkozott, hogy Lukasenko felajĂĄnlotta neki a szabadulĂĄst, amennyiben kegyelmet kĂŠrve elhagyja az orszĂĄgot. FebruĂĄr vĂŠgĂŠn kĂźlfĂśldi nyomĂĄsra az elnĂśk az ellenzĂŠki politikust hĂĄrom napra hazaengedte felesĂŠge temetĂŠsĂŠre. Az egyre drĂĄgĂĄbban kapott energiahordozĂłk reexportjĂĄbĂłl szerzett bevĂŠtel egyre csĂśkken. Tavaly Minszk mĂĄsfĂŠl milliĂĄrd dollĂĄros kĂślcsĂśn vett fel MoszkvĂĄtĂłl. Az Orosz KP szerint Lukasenko a valĂłdi szocializmust hozta lĂŠtre orszĂĄgĂĄban, amit a Kreml politikĂĄja veszĂŠlyeztet. Az ĂśtvennĂŠgy ĂŠves politikus legfontosabb cĂŠljĂĄt – az egyenrangĂş szĂśvetsĂŠgkĂŠnt lĂŠtrehozandĂł Belarusz-Orosz SzĂśvetsĂŠgi Ăllamot – nem sikerĂźlt megvalĂłsĂtani. Lukasenko az orosz elnĂśki szĂŠket cĂŠlozta meg, ĂĄm a Kremlnek LukasenkĂłra nincs szĂźksĂŠge.
Â
Lukasenko az EU-t gázstoppal fenyegeti
ElvĂĄghatja az EU-t az orosz fĂśldgĂĄztĂłl ĂŠs kőolajtĂłl FehĂŠroroszorszĂĄg, amennyiben BrĂźsszel csatlakozik az egykori szovjet tagkĂśztĂĄrsasĂĄg tĂśbb nagy cĂŠgĂŠvel szemben ĂŠletbe lĂŠptetett amerikai szankciĂłkhoz. Az EgyesĂźlt Ăllamok ĂĄltal utolsĂł eurĂłpai diktĂĄtornak nevezett fehĂŠrorosz elnĂśk a mĂşlt hĂŠten előszĂśr vette elő az energiakĂĄrtyĂĄt. Ărve: az EurĂłpĂĄba irĂĄnyulĂł orosz kőolaj fele, a fĂśldgĂĄz harmada a 10,5 milliĂłs orszĂĄg terĂźletĂŠn halad ĂĄt – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
Lukasenko ezzel a gyakran kritizĂĄlt, ĂĄm alapvetően szĂśvetsĂŠgesĂŠnek tekintett Moszkva ĂŠrdekeit sĂŠrtenĂŠ. MĂĄsfĂŠl ĂŠve lemondott az orszĂĄg gĂĄzvezetĂŠkĂŠt birtoklĂł Beltranszgaz Ăśtven szĂĄzalĂŠkĂĄrĂłl Moszkva javĂĄra. (CserĂŠbe OroszorszĂĄg 200 helyett csak szĂĄz dollĂĄrig emelte az addig 48 dollĂĄros ĂĄron kĂnĂĄlt fĂśldgĂĄzt, amelynek ezer kĂśbmĂŠterĂŠĂŠrt Minszk idĂŠn mĂĄr 125 dollĂĄrt fizet.) RĂĄadĂĄsul a Jamal-EurĂłpa gĂĄzvezetĂŠk eleve orosz kĂŠzben van.
BrĂźsszelt a 2011-ben Ăşjra indulni szĂĄndĂŠkozĂł LukasenkĂłnak az ellenzĂŠkkel szembeni intĂŠzkedĂŠsei zavarjĂĄk: a 2006-os elnĂśkvĂĄlasztĂĄs utĂĄn garĂĄzdasĂĄg vĂĄdjĂĄval Ăśt ĂŠs fĂŠl ĂŠvre bĂśrtĂśnbe kerĂźlt a Belarusz SzociĂĄldemokrata PĂĄrt (Gramada) (BSZDP) elnĂśke, Alekszandar Kozulin. A politikus – aki kĂŠt ĂŠve az ellenzĂŠk kĂśzĂśs jelĂśltjĂŠnek szĂĄnt Alekszandr Milinkeviccsel pĂĄrhuzamosan indult a vĂĄlasztĂĄson, ĂŠs csak mĂśgĂśtte futott be harmadikkĂŠnt – a mĂşlt hĂŠten Ăşgy nyilatkozott, hogy Lukasenko felajĂĄnlotta neki a szabadulĂĄst, amennyiben kegyelmet kĂŠrve elhagyja az orszĂĄgot. FebruĂĄr vĂŠgĂŠn kĂźlfĂśldi nyomĂĄsra az elnĂśk az ellenzĂŠki politikust hĂĄrom napra hazaengedte felesĂŠge temetĂŠsĂŠre. Az egyre drĂĄgĂĄbban kapott energiahordozĂłk reexportjĂĄbĂłl szerzett bevĂŠtel egyre csĂśkken. Tavaly Minszk mĂĄsfĂŠl milliĂĄrd dollĂĄros kĂślcsĂśn vett fel MoszkvĂĄtĂłl. Az Orosz KP szerint Lukasenko a valĂłdi szocializmust hozta lĂŠtre orszĂĄgĂĄban, amit a Kreml politikĂĄja veszĂŠlyeztet. Az ĂśtvennĂŠgy ĂŠves politikus legfontosabb cĂŠljĂĄt – az egyenrangĂş szĂśvetsĂŠgkĂŠnt lĂŠtrehozandĂł Belarusz-Orosz SzĂśvetsĂŠgi Ăllamot – nem sikerĂźlt megvalĂłsĂtani. Lukasenko az orosz elnĂśki szĂŠket cĂŠlozta meg, ĂĄm a Kremlnek LukasenkĂłra nincs szĂźksĂŠge.
Â
