Az amerikai könnyűolaj hordójáért több mint 58 dollárt kértek tegnap, miközben a Nemzetközi Energia Ügynökség a fogyasztás visszafogására és az ártámogatások leépítésére szólította fel az ipari államokat. Az EU pedig mérsékelte a tagállamok növekedésére vonatkozó erőjelzését – írja a Népszabadság. A nyugat-európai tőzsdeindexek lefelé ereszkedtek tegnap, miután az olaj ára újabb rekordot döntött a piacon. Az amerikai könnyűfajta hordónkénti ára 58, az északi-tengeri Brenté 57 dollár fölé emelkedett. A fekete arany ára így három kereskedési nap alatt több mint három dollárral emelkedett. Az energiapiac hangulatát erőteljesen befolyásolta a Goldman Sachs múlt heti értékelése, amely szerint elszabadultak az árak, s elképzelhető, hogy valahol 105 dollár magasságában tetőznek. A pánikszerű előrejelzés mögött az a számítás áll, hogy a termelő országok képtelenek kielégíteni a keresletet, amely az erőteljes világgazdasági, elsősorban amerikai, kínai, délkelet-ázsiai növekedés miatt folyamatosan emelkedik. S míg a hosszú és hideg tél az északi féltekén elsősorban a fűtőolaj árát verte fel, a tavasz az üzemanyag iránti keresletet élénkíti. Fokozta a piaci idegességet, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség felszólította a fogyasztó országokat, hogy rendkívüli takarékossági intézkedéseket vezessenek be, ha a napi olajkínálat egy-kétmillió hordóval csökken. Korábban csak jóval nagyobb kiesés esetén kellett volna “energiariadót” elrendelni. Az ipari államokat tömörítő szervezet ugyancsak jelezte, itt az ideje az ártámogatások leépítésének, hogy mindenki érezze, mibe is kerül az energia. Az utóbbi hetekben Kína, Malajzia és Indonézia hozott ilyen értelmű intézkedéseket, s emelte az üzemanyagok árát. A Reuters azt jelentette, hogy az OPEC olajminiszterei telefontanácskozást kezdtek a hivatalos termelési kvóta napi 500 ezer hordós emeléséről. – A megállapodás két héten belül várható, az új olaj májusban a piacon lehet – mondta az OPEC soros elnöke, Ahmed al-Fahd al-Szabah sejk, kuvaiti olajminiszter hétfőn. Az OPEC tíz kvótakötelezett tagországa napi 500 ezer hordóval vagy akár többel is kész növelni a kitermelését, ha az árak a mostani szint közelében maradnak, idézte az MTI a szervezet főtitkárát, Adnan Sihab-Eldint, aki emlékeztetett arra, hogy a tagok már márciusban is majdnem napi 500 ezer hordóval növelték a tényleges termelésüket februárhoz képest. Az OPEC tagjai – Irakot kivéve – várhatóan átlagosan napi 28,1 millió hordó nyersolajat termelnek áprilisban, napi 400 ezer hordóval többet, mint márciusban. A március 16-i miniszteri értekezletén az OPEC napi 500 ezer hordóval napi 27,5 millió hordóra emelte a kvótát. Az olajár és az erős euró kedvezőtlen hatására hivatkozva az Európai Bizottság két százalékról 1,6 százalékra mérsékelte az eurózóna növekedési kilátásait. A bizottság szerint az olaj ára még jövőre is 46 dollár körül alakul majd, egy euró pedig 1,30 dollár marad még 2006-ban, miközben az árfolyamok ideges ingadozására is számítani lehet. A Mol a múlt héten már hét forinttal emelte az üzemanyag árát, a kormányszóvivő pedig bejelentette, hogy a tavalyihoz hasonló jövedékiadó-csökkentésre az idén ne számítsanak az autósok. Orosz offenzíva a magyar energiaszektorbanOrosz elemzők komoly spekulációkba kezdtek azután, hogy pénteken Alekszej Miller, a Gazprom elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel folytatott tárgyalásait követően bejelentette: az orosz gázcég érdeklődik a Mol 12 százalékos, még állami kézben lévő része, illetve a magyar olajvállalat – eladás alatt lévő – gázüzletága iránt. Az MTI által idézett orosz latolgatások szerint a Gazprom és a Lukoil esetleg közösen pályázhat az eladó Mol-pakettre, ugyanis a két cég a múlt héten tízéves kelet-közép-európai együttműködési szerződést kötött. Mindkét társaság érdeke a magyarországi térnyerés: az itteni benzinkútpiacon is terjeszkedő Lukoil a Yukos kiesésével a Mol (és így Magyarország) legfőbb olajszállítójává vált, továbbá a Mol az általa tavaly eladott 13,3 milliárd köbméter gázból 9,3 milliárdot a Gazprommal közösen birtokolt importcégtől, a Panrusgáztól vásárolt meg. A Gazpom egyik menedzserét idéző Vedomosztyi úgy véli: a gázcég tárgyal a Mol gázüzletágát várhatóan megvásárló német E.On Ruhrgaszal a vagyonelemek feletti esetleges későbbi osztozkodásról. (Az E.On Ruhrgas több mint kétmilliárd dollárt fizet a Panrusgáz feléért, a földgázellátó és a földgáztároló üzletág 75 százalék mínusz egyszavazatnyi részéért. Az ügylet hatósági engedélyezése ez év végéig tarthat.) A Gazpromnak jól jönne a Mol 12 százaléka a gázüzletágról folytatott tárgyalások során is – vélik orosz elemzők, ám mások szerint a cégnek inkább a kitermelésbe kellene fektetnie.
Újabb árrekord az olajpiacon
Az amerikai könnyűolaj hordójáért több mint 58 dollárt kértek tegnap, miközben a Nemzetközi Energia Ügynökség a fogyasztás visszafogására és az ártámogatások leépítésére szólította fel az ipari államokat. Az EU pedig mérsékelte a tagállamok növekedésére vonatkozó erőjelzését – írja a Népszabadság. A nyugat-európai tőzsdeindexek lefelé ereszkedtek tegnap, miután az olaj ára újabb rekordot döntött a piacon. Az amerikai könnyűfajta hordónkénti ára 58, az északi-tengeri Brenté 57 dollár fölé emelkedett. A fekete arany ára így három kereskedési nap alatt több mint három dollárral emelkedett. Az energiapiac hangulatát erőteljesen befolyásolta a Goldman Sachs múlt heti értékelése, amely szerint elszabadultak az árak, s elképzelhető, hogy valahol 105 dollár magasságában tetőznek. A pánikszerű előrejelzés mögött az a számítás áll, hogy a termelő országok képtelenek kielégíteni a keresletet, amely az erőteljes világgazdasági, elsősorban amerikai, kínai, délkelet-ázsiai növekedés miatt folyamatosan emelkedik. S míg a hosszú és hideg tél az északi féltekén elsősorban a fűtőolaj árát verte fel, a tavasz az üzemanyag iránti keresletet élénkíti. Fokozta a piaci idegességet, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség felszólította a fogyasztó országokat, hogy rendkívüli takarékossági intézkedéseket vezessenek be, ha a napi olajkínálat egy-kétmillió hordóval csökken. Korábban csak jóval nagyobb kiesés esetén kellett volna “energiariadót” elrendelni. Az ipari államokat tömörítő szervezet ugyancsak jelezte, itt az ideje az ártámogatások leépítésének, hogy mindenki érezze, mibe is kerül az energia. Az utóbbi hetekben Kína, Malajzia és Indonézia hozott ilyen értelmű intézkedéseket, s emelte az üzemanyagok árát. A Reuters azt jelentette, hogy az OPEC olajminiszterei telefontanácskozást kezdtek a hivatalos termelési kvóta napi 500 ezer hordós emeléséről. – A megállapodás két héten belül várható, az új olaj májusban a piacon lehet – mondta az OPEC soros elnöke, Ahmed al-Fahd al-Szabah sejk, kuvaiti olajminiszter hétfőn. Az OPEC tíz kvótakötelezett tagországa napi 500 ezer hordóval vagy akár többel is kész növelni a kitermelését, ha az árak a mostani szint közelében maradnak, idézte az MTI a szervezet főtitkárát, Adnan Sihab-Eldint, aki emlékeztetett arra, hogy a tagok már márciusban is majdnem napi 500 ezer hordóval növelték a tényleges termelésüket februárhoz képest. Az OPEC tagjai – Irakot kivéve – várhatóan átlagosan napi 28,1 millió hordó nyersolajat termelnek áprilisban, napi 400 ezer hordóval többet, mint márciusban. A március 16-i miniszteri értekezletén az OPEC napi 500 ezer hordóval napi 27,5 millió hordóra emelte a kvótát. Az olajár és az erős euró kedvezőtlen hatására hivatkozva az Európai Bizottság két százalékról 1,6 százalékra mérsékelte az eurózóna növekedési kilátásait. A bizottság szerint az olaj ára még jövőre is 46 dollár körül alakul majd, egy euró pedig 1,30 dollár marad még 2006-ban, miközben az árfolyamok ideges ingadozására is számítani lehet. A Mol a múlt héten már hét forinttal emelte az üzemanyag árát, a kormányszóvivő pedig bejelentette, hogy a tavalyihoz hasonló jövedékiadó-csökkentésre az idén ne számítsanak az autósok. Orosz offenzíva a magyar energiaszektorbanOrosz elemzők komoly spekulációkba kezdtek azután, hogy pénteken Alekszej Miller, a Gazprom elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel folytatott tárgyalásait követően bejelentette: az orosz gázcég érdeklődik a Mol 12 százalékos, még állami kézben lévő része, illetve a magyar olajvállalat – eladás alatt lévő – gázüzletága iránt. Az MTI által idézett orosz latolgatások szerint a Gazprom és a Lukoil esetleg közösen pályázhat az eladó Mol-pakettre, ugyanis a két cég a múlt héten tízéves kelet-közép-európai együttműködési szerződést kötött. Mindkét társaság érdeke a magyarországi térnyerés: az itteni benzinkútpiacon is terjeszkedő Lukoil a Yukos kiesésével a Mol (és így Magyarország) legfőbb olajszállítójává vált, továbbá a Mol az általa tavaly eladott 13,3 milliárd köbméter gázból 9,3 milliárdot a Gazprommal közösen birtokolt importcégtől, a Panrusgáztól vásárolt meg. A Gazpom egyik menedzserét idéző Vedomosztyi úgy véli: a gázcég tárgyal a Mol gázüzletágát várhatóan megvásárló német E.On Ruhrgaszal a vagyonelemek feletti esetleges későbbi osztozkodásról. (Az E.On Ruhrgas több mint kétmilliárd dollárt fizet a Panrusgáz feléért, a földgázellátó és a földgáztároló üzletág 75 százalék mínusz egyszavazatnyi részéért. Az ügylet hatósági engedélyezése ez év végéig tarthat.) A Gazpromnak jól jönne a Mol 12 százaléka a gázüzletágról folytatott tárgyalások során is – vélik orosz elemzők, ám mások szerint a cégnek inkább a kitermelésbe kellene fektetnie.
