Bár a napenergia tömegméretekben történő felhasználása még a jövő, a szakemberképzést nem lehet elég korán elkezdeni. Budapesten, a Verebély László Erősáramú Szakközépiskolában a múlt év szeptemberében kezdték el oktatni a szél-, víz- és napenergia felhasználásának lehetőségeit a jövő erősáramú technikusainak és villanyszerelőinek – írja a Népszabadság. Az egyik első, megújítható energiaforrásból táplálkozó szerkezet alkalmasint nagyapáink szélkakasa lehetett, igaz, azt eleink a ház körül ólálkodó rossz lelkek elrettentésére szerelték fel. A cél azóta csak némileg változott, az eszközállomány viszont teljes mértékben: a XIII. kerületi Verebély László Erősáramú Szakközépiskola tornatermének a tetején a már meglévő napelemek mellé az iskola egy nemzetközi projekt keretében a németországi partneriskolától egy újabb napelemet kapott, ami egy kerékpár hátsó kerekére szerelt egyenáramú motort fog meghajtani. A kerékpárra egy bicikliző ember modelljét szerelik rá, “aki” mintegy örökmozgóként szemlélteti majd a napenergia korlátlan felhasználhatóságát. Pontosabban, amikor süt a nap, az emberke gyorsabban, borús időben lassabban tekeri majd a bringát – a tornaterem tetején. Tagyi Gábor mérnök-tanár, az iskolán belül a megújítható erőforrások programjának vezetője szerint nem túlzás, hogy 15-20 éven belül itthon általános lehet a napelemek felhasználása. – A nyugati országokban, ahol a napelemek felhasználása már komoly üzlet, kereslet látszik a napelemek felszerelésére, karbantartásához vagy üzemeltetéséhez értő szakemberekre – mondja. – Ott a megújuló energiaforrások felhasználása szerves része a szakképzésnek. Mint minden elektrotechnikai iskolának, így nekünk is szembesülnünk kellett azzal, hogy talán már nem is olyan hosszú távon itthon is változás várható az eddig kialakult rendszerben, és nekünk időben el kell kezdenünk felkészülni az új képzésre, amely egyfelől egy új tananyagot, másrészt bizonyos mértékben új szerkezetű oktatást is jelent. Szerinte a fővárosi iskola szakmai programjait követni fogják a többiek, másrészt a Verebély fennállása óta tradíció, amit az utóbbi időben szűkülő anyagi lehetőségek között is, de megpróbálnak fenntartani, hogy a kísérleti oktatási programok bevezetésében és gyakorlati kipróbálásában az élen jár. – Tisztában kell lenni azzal, hogy a gyerekek számára milyen óriási lehetőségről van itt szó – mondja Tagyi Gábor. – A műszaki oldal egyértelműen vevő az ötletre, már most vannak befektetők, akik napelemek gyártására készülnek, és nagy valószínűséggel a szakemberhiány a legnagyobb probléma ezen a területen. Nálunk szeptember óta tanulnak a mostani tizenharmadikos gyerekek a megújítható energiaforrásokról, elsősorban a napenergia felhasználásáról. Amikor a mostani kilencedikesek végeznek, már egészen biztos, hogy komoly kereslet lesz az ilyen irányú szaktudásukra is. – Egyelőre a gyakorlati elektrotechnika elnevezésű tantárgy keretébe illesztettük az anyagot, de hosszú távon szeretnénk önálló képzést is indítani e területen. – A legnagyobb problémát a gyakorlati képzés megszervezése jelenti, és ebben jelenthetnek nagy segítséget az itthoni hagyományos támogatóink mellett a külföldi partneriskolák és a különböző szakmai programok. – Első ízben 2001-ben vettük föl a kapcsolatot az ulmi Robert Bosch Erősáramú Szakközépiskolával. A német iskola koordinálja a Duna menti országok energetikára szakosodott iskoláinak közös kutatási programját. Ennek keretében az alternatív energiaforrások, a szél, a víz és a napenergia felhasználásában rejlő lehetőségeket vizsgáljuk. A Socrates/Comenius-pályázaton elnyert anyagi támogatással működő szakmai program keretében a hat ország hét iskolája – Magyarországról a Verebély szakközépiskola mellett a hódmezővásárhelyi Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola is részt vesz – állandó szakmai értekezletet tart. A következő alkalommal áprilisban találkoznak a szakmai programban részt vevő tanárok. Másrészt az iskola jelentkezett az UNESCO Asszociált iskolák Programjába, amely amellett, hogy szintén támogatja a környezettudatos nevelést, nagyban megkönnyíti a kapcsolattartást a már egy lépéssel előttünk járó külföldi iskolákkal. – Jelenleg a diákok számára a legfontosabb feladat, hogy egy 10-15 oldalas dolgozatot készítsenek el “Ha az utolsó csepp olaj is elfogy…” címmel – meséli a vezetőtanár. – A dolgozat és a belőle tartandó prezentáció tulajdonképpen egy kreatív ötletverseny arról, hogy ők hogyan képzelik el a jövőt, milyen formában, milyen energiaforrásokat lehetne felhasználni. Iskolánként a három legjobb dolgozat írói május végén egyhetes konferencián vesznek részt Németországban, ahol a diákoknak angolul vagy németül elő is kell adniuk a témájukat.
Napelemek a suli tetején
Bár a napenergia tömegméretekben történő felhasználása még a jövő, a szakemberképzést nem lehet elég korán elkezdeni. Budapesten, a Verebély László Erősáramú Szakközépiskolában a múlt év szeptemberében kezdték el oktatni a szél-, víz- és napenergia felhasználásának lehetőségeit a jövő erősáramú technikusainak és villanyszerelőinek – írja a Népszabadság. Az egyik első, megújítható energiaforrásból táplálkozó szerkezet alkalmasint nagyapáink szélkakasa lehetett, igaz, azt eleink a ház körül ólálkodó rossz lelkek elrettentésére szerelték fel. A cél azóta csak némileg változott, az eszközállomány viszont teljes mértékben: a XIII. kerületi Verebély László Erősáramú Szakközépiskola tornatermének a tetején a már meglévő napelemek mellé az iskola egy nemzetközi projekt keretében a németországi partneriskolától egy újabb napelemet kapott, ami egy kerékpár hátsó kerekére szerelt egyenáramú motort fog meghajtani. A kerékpárra egy bicikliző ember modelljét szerelik rá, “aki” mintegy örökmozgóként szemlélteti majd a napenergia korlátlan felhasználhatóságát. Pontosabban, amikor süt a nap, az emberke gyorsabban, borús időben lassabban tekeri majd a bringát – a tornaterem tetején. Tagyi Gábor mérnök-tanár, az iskolán belül a megújítható erőforrások programjának vezetője szerint nem túlzás, hogy 15-20 éven belül itthon általános lehet a napelemek felhasználása. – A nyugati országokban, ahol a napelemek felhasználása már komoly üzlet, kereslet látszik a napelemek felszerelésére, karbantartásához vagy üzemeltetéséhez értő szakemberekre – mondja. – Ott a megújuló energiaforrások felhasználása szerves része a szakképzésnek. Mint minden elektrotechnikai iskolának, így nekünk is szembesülnünk kellett azzal, hogy talán már nem is olyan hosszú távon itthon is változás várható az eddig kialakult rendszerben, és nekünk időben el kell kezdenünk felkészülni az új képzésre, amely egyfelől egy új tananyagot, másrészt bizonyos mértékben új szerkezetű oktatást is jelent. Szerinte a fővárosi iskola szakmai programjait követni fogják a többiek, másrészt a Verebély fennállása óta tradíció, amit az utóbbi időben szűkülő anyagi lehetőségek között is, de megpróbálnak fenntartani, hogy a kísérleti oktatási programok bevezetésében és gyakorlati kipróbálásában az élen jár. – Tisztában kell lenni azzal, hogy a gyerekek számára milyen óriási lehetőségről van itt szó – mondja Tagyi Gábor. – A műszaki oldal egyértelműen vevő az ötletre, már most vannak befektetők, akik napelemek gyártására készülnek, és nagy valószínűséggel a szakemberhiány a legnagyobb probléma ezen a területen. Nálunk szeptember óta tanulnak a mostani tizenharmadikos gyerekek a megújítható energiaforrásokról, elsősorban a napenergia felhasználásáról. Amikor a mostani kilencedikesek végeznek, már egészen biztos, hogy komoly kereslet lesz az ilyen irányú szaktudásukra is. – Egyelőre a gyakorlati elektrotechnika elnevezésű tantárgy keretébe illesztettük az anyagot, de hosszú távon szeretnénk önálló képzést is indítani e területen. – A legnagyobb problémát a gyakorlati képzés megszervezése jelenti, és ebben jelenthetnek nagy segítséget az itthoni hagyományos támogatóink mellett a külföldi partneriskolák és a különböző szakmai programok. – Első ízben 2001-ben vettük föl a kapcsolatot az ulmi Robert Bosch Erősáramú Szakközépiskolával. A német iskola koordinálja a Duna menti országok energetikára szakosodott iskoláinak közös kutatási programját. Ennek keretében az alternatív energiaforrások, a szél, a víz és a napenergia felhasználásában rejlő lehetőségeket vizsgáljuk. A Socrates/Comenius-pályázaton elnyert anyagi támogatással működő szakmai program keretében a hat ország hét iskolája – Magyarországról a Verebély szakközépiskola mellett a hódmezővásárhelyi Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola is részt vesz – állandó szakmai értekezletet tart. A következő alkalommal áprilisban találkoznak a szakmai programban részt vevő tanárok. Másrészt az iskola jelentkezett az UNESCO Asszociált iskolák Programjába, amely amellett, hogy szintén támogatja a környezettudatos nevelést, nagyban megkönnyíti a kapcsolattartást a már egy lépéssel előttünk járó külföldi iskolákkal. – Jelenleg a diákok számára a legfontosabb feladat, hogy egy 10-15 oldalas dolgozatot készítsenek el “Ha az utolsó csepp olaj is elfogy…” címmel – meséli a vezetőtanár. – A dolgozat és a belőle tartandó prezentáció tulajdonképpen egy kreatív ötletverseny arról, hogy ők hogyan képzelik el a jövőt, milyen formában, milyen energiaforrásokat lehetne felhasználni. Iskolánként a három legjobb dolgozat írói május végén egyhetes konferencián vesznek részt Németországban, ahol a diákoknak angolul vagy németül elő is kell adniuk a témájukat.
