Ha igaz, ĂŠs a JĂśvő HĂĄza (sőt: a JĂśvő HĂĄza Plusz) program megvalĂłsul, akkor egyes ausztriai lakĂłnegyedekben egyĂĄltalĂĄn nem lesz szĂźksĂŠg kĂśrnyezetet szenynyező, szĂŠn-dioxidot kibocsĂĄtĂł, rĂĄadĂĄsul mĂŠregdrĂĄga fűtĂŠsre. A program első szakaszĂĄban mĂĄr egy ideje igyekeznek Ăşj ĂŠs rĂŠgi ĂŠpĂźletekben megvalĂłsĂtani a tĂśkĂŠletes szigetelĂŠst, ez azonban kevĂŠs: most olyan technolĂłgiĂĄk kifejlesztĂŠsĂŠbe vĂĄgtak bele, amelyek nemcsak sajĂĄt hasznĂĄlatra ĂĄllĂtjĂĄk elő a hĂĄzi előĂĄllĂtĂĄsĂş napenergiĂĄt, hanem a szomszĂŠdos ĂŠpĂźleteket is kĂŠpesek ellĂĄtni. Ăgy az ĂŠpĂźletek hĂĄlĂłzattĂĄ, mini erőművĂŠ ĂĄllnak Ăśssze – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
A JĂśvő HĂĄza projekt, amelyet 1999-ben kezdtek el, igazi osztrĂĄk sikertĂśrtĂŠnettĂŠ vĂĄlt. A “fűtĂŠs nĂŠlkĂźli ĂŠpĂźletek” programja olyan technolĂłgia kifejlesztĂŠsĂŠt indĂtotta el, amellyel Ausztria a vilĂĄgpiacon az ĂŠlre kerĂźlt. BĂŠcsben ma mĂĄr 2500 passzĂv hĂĄz van, tĂśbb mint egymilliĂł nĂŠgyzetmĂŠteres terĂźlettel: ezekben az energia hatĂŠkony felhasznĂĄlĂĄsa, a csekĂŠly energiaszĂźksĂŠglet gyakorlatilag feleslegessĂŠ teszi a hagyomĂĄnyos fűtĂŠsi rendszerek alkalmazĂĄsĂĄt. A program folytatĂłdik: jelenleg BĂŠcs vĂĄros 241 kutatĂĄsi ĂŠs technolĂłgiafejlesztĂŠsi programot tĂĄmogat – csaknem 26 milliĂł eurĂłval. A pluszenergiĂĄt termelő hĂĄzak ennĂŠl is ĂgĂŠretesebbek, hiszen a paszszĂv hĂĄzak “kĂŠpessĂŠgeit”, a helyisĂŠgek energiamegtartĂł tulajdonsĂĄgĂĄt kombinĂĄljĂĄk a napenergia-termelĂŠssel, s a takarĂŠkos felhasznĂĄlĂĄsĂĄnak kĂśszĂśnhetően nagyobb a termelĂŠsĂźk, mint a fogyasztĂĄsuk. A felesleg tĂĄrolĂĄsa a helyi energiahĂĄlĂłzatban tovĂĄbbi kutatĂĄsi tĂŠma – a megvalĂłsulĂĄs azonban a szakĂŠrtők szerint igen kĂśzeli. Az eljĂĄrĂĄs elsősorban az Ăşjonnan ĂŠpĂźlő lakĂłnegyedekben hasznosĂthatĂł.
Az Ăşj technolĂłgia kidolgozĂĄsĂĄval egyidejűleg BĂŠcsben folytatĂłdik a passzĂvhĂĄz-program. BĂŠcs vĂĄros ĂŠvente 193 milliĂł eurĂłt kĂślt a lakĂłhĂĄzak szigetelĂŠssel egybekĂśtĂśtt felĂşjĂtĂĄsĂĄra. A magĂĄntulajdonban lĂŠvő hĂĄzak olyan tekintĂŠlyes tĂĄmogatĂĄst kapnak, hogy maga a szigetelĂŠs nem kerĂźl sajĂĄt pĂŠnzĂźkbe, az egyĂŠbkĂŠnt is szĂźksĂŠges felĂşjĂtĂĄs kĂśltsĂŠgeit az eljĂĄrĂĄs nem nĂśveli. Az Ăşjonnan ĂŠpĂźlt hĂĄzaknĂĄl eleve alkalmazzĂĄk a technolĂłgiĂĄt: egy nemrĂŠgiben ĂŠpĂźlt hĂĄz 22,5 milliĂł eurĂłs kĂśltsĂŠgĂŠhez a vĂĄros 6,9 milliĂł eurĂłval jĂĄrult hozzĂĄ. Az eljĂĄrĂĄs folyamatosan finomodik: az első panaszok – miszerint a rĂŠgi ĂŠpĂźletfal ĂŠs a szigetelőanyag kĂśzĂśtt gombĂĄk telepedtek meg, vagy a pincĂŠket a korĂĄbbinĂĄl jobban elĂśntĂśtte a vĂz – ma mĂĄr kivĂŠdhetőek – mondjĂĄk a szakemberek. SzerintĂźk az eljĂĄrĂĄs kĂśrnyezetvĂŠdelmi hatĂĄsa ĂŠs az ĂźzemeltetĂŠs alacsony kĂśltsĂŠge nĂśvelheti BĂŠcs – ĂŠs Ausztria – előnyeit telephelykĂŠnt, vonzĂłvĂĄ teheti az itteni beruhĂĄzĂĄst.
Â
Osztrák jövő: sok kicsi hőerőmű lesz a házakból
Ha igaz, ĂŠs a JĂśvő HĂĄza (sőt: a JĂśvő HĂĄza Plusz) program megvalĂłsul, akkor egyes ausztriai lakĂłnegyedekben egyĂĄltalĂĄn nem lesz szĂźksĂŠg kĂśrnyezetet szenynyező, szĂŠn-dioxidot kibocsĂĄtĂł, rĂĄadĂĄsul mĂŠregdrĂĄga fűtĂŠsre. A program első szakaszĂĄban mĂĄr egy ideje igyekeznek Ăşj ĂŠs rĂŠgi ĂŠpĂźletekben megvalĂłsĂtani a tĂśkĂŠletes szigetelĂŠst, ez azonban kevĂŠs: most olyan technolĂłgiĂĄk kifejlesztĂŠsĂŠbe vĂĄgtak bele, amelyek nemcsak sajĂĄt hasznĂĄlatra ĂĄllĂtjĂĄk elő a hĂĄzi előĂĄllĂtĂĄsĂş napenergiĂĄt, hanem a szomszĂŠdos ĂŠpĂźleteket is kĂŠpesek ellĂĄtni. Ăgy az ĂŠpĂźletek hĂĄlĂłzattĂĄ, mini erőművĂŠ ĂĄllnak Ăśssze – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
A JĂśvő HĂĄza projekt, amelyet 1999-ben kezdtek el, igazi osztrĂĄk sikertĂśrtĂŠnettĂŠ vĂĄlt. A “fűtĂŠs nĂŠlkĂźli ĂŠpĂźletek” programja olyan technolĂłgia kifejlesztĂŠsĂŠt indĂtotta el, amellyel Ausztria a vilĂĄgpiacon az ĂŠlre kerĂźlt. BĂŠcsben ma mĂĄr 2500 passzĂv hĂĄz van, tĂśbb mint egymilliĂł nĂŠgyzetmĂŠteres terĂźlettel: ezekben az energia hatĂŠkony felhasznĂĄlĂĄsa, a csekĂŠly energiaszĂźksĂŠglet gyakorlatilag feleslegessĂŠ teszi a hagyomĂĄnyos fűtĂŠsi rendszerek alkalmazĂĄsĂĄt. A program folytatĂłdik: jelenleg BĂŠcs vĂĄros 241 kutatĂĄsi ĂŠs technolĂłgiafejlesztĂŠsi programot tĂĄmogat – csaknem 26 milliĂł eurĂłval. A pluszenergiĂĄt termelő hĂĄzak ennĂŠl is ĂgĂŠretesebbek, hiszen a paszszĂv hĂĄzak “kĂŠpessĂŠgeit”, a helyisĂŠgek energiamegtartĂł tulajdonsĂĄgĂĄt kombinĂĄljĂĄk a napenergia-termelĂŠssel, s a takarĂŠkos felhasznĂĄlĂĄsĂĄnak kĂśszĂśnhetően nagyobb a termelĂŠsĂźk, mint a fogyasztĂĄsuk. A felesleg tĂĄrolĂĄsa a helyi energiahĂĄlĂłzatban tovĂĄbbi kutatĂĄsi tĂŠma – a megvalĂłsulĂĄs azonban a szakĂŠrtők szerint igen kĂśzeli. Az eljĂĄrĂĄs elsősorban az Ăşjonnan ĂŠpĂźlő lakĂłnegyedekben hasznosĂthatĂł.
Az Ăşj technolĂłgia kidolgozĂĄsĂĄval egyidejűleg BĂŠcsben folytatĂłdik a passzĂvhĂĄz-program. BĂŠcs vĂĄros ĂŠvente 193 milliĂł eurĂłt kĂślt a lakĂłhĂĄzak szigetelĂŠssel egybekĂśtĂśtt felĂşjĂtĂĄsĂĄra. A magĂĄntulajdonban lĂŠvő hĂĄzak olyan tekintĂŠlyes tĂĄmogatĂĄst kapnak, hogy maga a szigetelĂŠs nem kerĂźl sajĂĄt pĂŠnzĂźkbe, az egyĂŠbkĂŠnt is szĂźksĂŠges felĂşjĂtĂĄs kĂśltsĂŠgeit az eljĂĄrĂĄs nem nĂśveli. Az Ăşjonnan ĂŠpĂźlt hĂĄzaknĂĄl eleve alkalmazzĂĄk a technolĂłgiĂĄt: egy nemrĂŠgiben ĂŠpĂźlt hĂĄz 22,5 milliĂł eurĂłs kĂśltsĂŠgĂŠhez a vĂĄros 6,9 milliĂł eurĂłval jĂĄrult hozzĂĄ. Az eljĂĄrĂĄs folyamatosan finomodik: az első panaszok – miszerint a rĂŠgi ĂŠpĂźletfal ĂŠs a szigetelőanyag kĂśzĂśtt gombĂĄk telepedtek meg, vagy a pincĂŠket a korĂĄbbinĂĄl jobban elĂśntĂśtte a vĂz – ma mĂĄr kivĂŠdhetőek – mondjĂĄk a szakemberek. SzerintĂźk az eljĂĄrĂĄs kĂśrnyezetvĂŠdelmi hatĂĄsa ĂŠs az ĂźzemeltetĂŠs alacsony kĂśltsĂŠge nĂśvelheti BĂŠcs – ĂŠs Ausztria – előnyeit telephelykĂŠnt, vonzĂłvĂĄ teheti az itteni beruhĂĄzĂĄst.
Â
