Az orosz állami Roszatom nukleáris vállalat előzetes megállapodást írt alá Kazahsztán első kereskedelmi atomerőművének felépítéséről és üzemeltetéséről â közölte az orosz vállalat.
A Roszatom szerint a javasolt projekt pontos részleteit, többek között a telephelyet és a kivitelezési ütemtervet meg fogják határozni a végleges szerződés aláírása előtt. Az előzetes megállapodás lehetővé tesz egy szerződés előtti időszakot a partnerek számára, amely során tanulmányozhatják a projekt műszaki, gazdasági és üzleti aspektusait.
A szerződés előtti időszakban lehet beszerezni az erőmű tervezéséhez és a felmérési munkálatok elvégzéséhez szükséges engedélyeket, valamint a tervezési és a munkadokumentumok kidolgozását. Az előzetes megállapodás a hatósági keretrendszer, a személyzet oktatása és a leszerelés terén is lehetővé teszi az együttműködést.
A két ország között korábban egy szándéknyilatkozat született már, amely 300-1200 MW-os orosz VVER reaktorok építését javasolta Kazahsztánban. 2014 júniusában a Kazah Nukleáris Társaság közölte: az első kazah atomerőmű építése 2018-ban kezdődhet meg, ha a kormány még idén jóváhagyja a projektet. Ebben az esetben az első blokk 2023-ban vagy 2024-ben kezdhetné meg a kereskedelmi üzemet.
A két ország a nukleáris üzemanyag ellátás terén is együttműködést tervez, miközben lehetséges az üzemanyag vagy egyes komponenseinek Kazahsztánon belüli gyártása is.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és a NEA (Nuclear Energy Agency) adatai szerint 2011-ben Kazahsztán volt a világ legnagyobb uránkitermelője, és övé a világ uránkészleteinek mintegy 15%-a.
Kazahsztánban nincs kereskedelmi atomerőművi blokk. Az országban üzemelt 1992 és 1999 között az Aktau BN-350 típusú demonstrációs gyors tenyésztő reaktor, amely jelenleg leszerelés alatt áll.
Forrás: NucNet
Kazahsztánban is erőművet építhet a Roszatom
Az orosz állami Roszatom nukleáris vállalat előzetes megállapodást írt alá Kazahsztán első kereskedelmi atomerőművének felépítéséről és üzemeltetéséről â közölte az orosz vállalat.
A Roszatom szerint a javasolt projekt pontos részleteit, többek között a telephelyet és a kivitelezési ütemtervet meg fogják határozni a végleges szerződés aláírása előtt. Az előzetes megállapodás lehetővé tesz egy szerződés előtti időszakot a partnerek számára, amely során tanulmányozhatják a projekt műszaki, gazdasági és üzleti aspektusait.
A szerződés előtti időszakban lehet beszerezni az erőmű tervezéséhez és a felmérési munkálatok elvégzéséhez szükséges engedélyeket, valamint a tervezési és a munkadokumentumok kidolgozását. Az előzetes megállapodás a hatósági keretrendszer, a személyzet oktatása és a leszerelés terén is lehetővé teszi az együttműködést.
A két ország között korábban egy szándéknyilatkozat született már, amely 300-1200 MW-os orosz VVER reaktorok építését javasolta Kazahsztánban. 2014 júniusában a Kazah Nukleáris Társaság közölte: az első kazah atomerőmű építése 2018-ban kezdődhet meg, ha a kormány még idén jóváhagyja a projektet. Ebben az esetben az első blokk 2023-ban vagy 2024-ben kezdhetné meg a kereskedelmi üzemet.
A két ország a nukleáris üzemanyag ellátás terén is együttműködést tervez, miközben lehetséges az üzemanyag vagy egyes komponenseinek Kazahsztánon belüli gyártása is.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és a NEA (Nuclear Energy Agency) adatai szerint 2011-ben Kazahsztán volt a világ legnagyobb uránkitermelője, és övé a világ uránkészleteinek mintegy 15%-a.
Kazahsztánban nincs kereskedelmi atomerőművi blokk. Az országban üzemelt 1992 és 1999 között az Aktau BN-350 típusú demonstrációs gyors tenyésztő reaktor, amely jelenleg leszerelés alatt áll.
Forrás: NucNet
