VĂŠge a harminc ĂŠve tartĂł atomapartheidnek IndiĂĄval szemben – ĂźdvĂśzĂślte tegnap a Times of India honlapja, hogy a washingtoni kĂŠpviselőhĂĄz utĂĄn csĂźtĂśrtĂśkĂśn a szenĂĄtus is ĂĄldĂĄsĂĄt adta a bĂŠkĂŠs cĂŠlĂş amerikai-indiai nukleĂĄris egyĂźttműkĂśdĂŠsről szĂłlĂł megĂĄllapodĂĄsra. A szenĂĄtus 86 igennel, 13 szavazat ellenĂŠben ratifikĂĄlta az egyezmĂŠnyt, amelyet kĂŠt ĂŠve Ărt alĂĄ George W. Bush amerikai elnĂśk ĂŠs Manmohan Szingh indiai miniszterelnĂśk. A hĂrek szerint a kĂŠt elnĂśkjelĂślt, Barack Obama ĂŠs John McCain is a ratifikĂĄlĂĄs mellett szavazott – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
A szerződĂŠs tĂśrtĂŠnelmi jelentősĂŠgű ĂŠs fontos fordulat az EgyesĂźlt Ăllamok politikĂĄjĂĄban. LehetővĂŠ vĂĄlik, hogy amerikai vĂĄllalatok nukleĂĄris fűtőanyagot ĂŠs atomtechnolĂłgiĂĄkat szĂĄllĂtsanak IndiĂĄnak, holott ez az orszĂĄg mind ez idĂĄig nem Ărta alĂĄ az atomsorompĂł-szerződĂŠst (NPT). India vĂĄllalta, hogy kĂźlĂśnvĂĄlasztja katonai ĂŠs polgĂĄri cĂŠlĂş atomprogramjĂĄt, ĂŠs lehetővĂŠ teszi a NemzetkĂśzi Atomenergia-ĂźgynĂśksĂŠg (NAĂ) szĂĄmĂĄra, hogy ellenőrizze az atomenergia polgĂĄri hasznosĂtĂĄsĂĄra szolgĂĄlĂł lĂŠtesĂtmĂŠnyeit.
Abban ugyanakkor nĂŠzeteltĂŠrĂŠs van kialakulĂłban, hogy India folytathat-e a tovĂĄbbiakban atomkĂsĂŠrleteket. Condoleezza Rice amerikai kĂźlĂźgyminiszter korĂĄbban Ăşgy nyilatkozott, hogy ez “sĂşlyos kĂśvetkezmĂŠnyeket” vonna maga utĂĄn, ĂŠs a szerződĂŠs automatikus felmondĂĄsĂĄhoz vezetne. Szingh kormĂĄnyfő ugyanakkor Ăşgy nyilatkozott: nem lehet megszabni IndiĂĄnak, hogy ha azt nemzeti ĂŠrdeke megkĂśveteli, folytassa a kĂsĂŠrleteket. E kijelentĂŠse azonban feltehetően inkĂĄbb Ăjdelhinek szĂłlt, ahol a tĂşlzott Amerika-barĂĄtsĂĄg ĂŠs a kĂsĂŠrletekről szĂłlĂł washingtoni feltĂŠtelek miatt Szinghnek jĂşliusban bizalmi szavazĂĄssal kellett szembenĂŠznie a parlamentben.
IndiĂĄnak nagy szĂźksĂŠge van a beszĂĄllĂtĂĄsokra: fűtőanyag hiĂĄnyĂĄban 17 atomreaktora csak ĂśtvenszĂĄzalĂŠkosan Ăźzemel. A vilĂĄg egyik leggyorsabban nĂśvekedő gazdasĂĄgĂĄnak pedig egyre nagyobb energiaszĂźksĂŠglete lesz. Jelenleg India energiaszĂźksĂŠgletĂŠnek hĂĄrom szĂĄzalĂŠkĂĄt adja atomenergia, 2050-re ezt 25 szĂĄzalĂŠkra akarjĂĄk nĂśvelni. Ebben pedig nagy pĂŠnz van: az Amerikai-Indiai Ăzleti TanĂĄcs (USIBC) 150 milliĂĄrdos lehetősĂŠgekről beszĂŠl. Erről persze mĂĄsok sem akarnak lemaradni: Szingh kormĂĄnyfő a hĂŠten Ărt alĂĄ szerződĂŠst Nicolas Sarkozy francia elnĂśkkel, amelynek alapjĂĄn francia cĂŠgek atomreaktorokat fognak ĂŠpĂteni. TĂśbb cĂŠg oldalĂĄn Moszkva is lobbizik Ăjdelhiben.
India Ăşgy ĂŠrzi, hogy az Ăşgynevezett “123-as egyezmĂŠny” miatt az egĂŠsz vilĂĄg mĂĄshogy fog tekinteni rĂĄ, ĂŠs KĂnĂĄval egy sĂşlycsoportba kerĂźl. Washington feltehetően az egyezmĂŠnynyel egyensĂşlyozni akarja Peking tĂŠrsĂŠgbeli hatalmĂĄt. Az egyezmĂŠny nagy fricska az IndiĂĄval rivalizĂĄlĂł PakisztĂĄnnak is, amely hindu szomszĂŠdjĂĄhoz hasonlĂłan szintĂŠn 1998-ban tesztelt sikerrel atomfegyvert, ĂŠs nem Ărta alĂĄ az NPT-t. MĂĄr kĂŠt ĂŠvvel ezelőtt is nagy felhĂĄborodĂĄst keltett, hogy a “terror elleni hĂĄborĂşban” kulcsszĂśvetsĂŠges IszlĂĄmĂĄbĂĄdot nem ismeri el Washington, mint legitim atomhatalmat.
Juszuf Raza Gilani pakisztĂĄni kormĂĄnyfő ĂŠppen ezĂŠrt tegnap kijelentette: “a mĂŠrfĂśldkĂśvet jelentő amerikai-indiai nukleĂĄris egyĂźttműkĂśdĂŠsi megĂĄllapodĂĄs megnyithatja az utat egy hasonlĂł egyezmĂŠny előtt PakisztĂĄn ĂŠs az EgyesĂźlt Ăllamok kĂśzĂśtt”. HangsĂşlyozta, hogy orszĂĄga is jogosan kĂśvetelhet hasonlĂł megĂĄllapodĂĄst. Persze Washingtonban nem feledkeztek meg rĂłla, hogy a pakisztĂĄni atombomba atyjĂĄnak tekintett Abdul Kadir HĂĄn atomfegyver kĂŠszĂtĂŠsĂŠhez szĂźksĂŠges nukleĂĄris technolĂłgiĂĄt szĂĄllĂtott LĂbiĂĄba, Ăszak-KoreĂĄba ĂŠs IrĂĄnba.
BĂrĂĄlĂłk szerint az 123-as egyezmĂŠny nagy kĂĄrokat okoz a nukleĂĄris fegyverek terjedĂŠse elleni globĂĄlis tĂśrekvĂŠsnek. Washington Ăşj politikĂĄja egyĂşttal megnehezĂti sajĂĄt ĂŠrvelĂŠsĂŠt a pĂŠldĂĄul NPT-tag IrĂĄnnal szemben. Byron Dorgan demokrata szenĂĄtor az indiai egyezmĂŠnyről szĂłlĂł vitĂĄban Ăşgy ĂŠrvelt: “ezzel az egyezmĂŠnnyel Amerika azt Ăźzeni, nyugodtan fejlessz ki atomfegyvereket szembemenve az ENSZ hatĂĄrozataival, ĂŠs barĂĄtkĂŠnt fogadunk”. IrĂĄn azt ĂĄllĂtja, hogy bĂŠkĂŠs cĂŠlĂş atomprogramja van, de Washington ĂŠs szĂśvetsĂŠgesei ebben kĂŠtelkednek. David Kay volt amerikai fegyverzetellenőr tegnap Ăşgy vĂŠlekedett, hogy IrĂĄnnak mĂĄr csak kettő-Ăśt ĂŠvre van szĂźksĂŠge ahhoz, hogy atomfegyver birtokĂĄba. Szerinte egy katonai csapĂĄs azonban nem lenne hatĂŠkony, csupĂĄn egy-kĂŠt ĂŠvvel kĂŠsleltetnĂŠ az irĂĄni atomfegyver kifejlesztĂŠsĂŠt.
Az atomprogramokat vizsgĂĄlĂł NAĂ a napokban bejelentette: a szervezetnek nincsenek megfelelő jogosĂtvĂĄnyai arra, hogy előzetes bejelentĂŠs nĂŠlkĂźli ellenőrzĂŠsekkel leleplezze az atomfegyver birtokĂĄba jutni akarĂł orszĂĄgok titkos nukleĂĄris tevĂŠkenysĂŠgĂŠt. IrĂĄn ĂźgyĂŠben egyelőre egyik oldalt sem tudtĂĄk megerősĂteni igazĂĄban.
India legitim atomhatalom lett
VĂŠge a harminc ĂŠve tartĂł atomapartheidnek IndiĂĄval szemben – ĂźdvĂśzĂślte tegnap a Times of India honlapja, hogy a washingtoni kĂŠpviselőhĂĄz utĂĄn csĂźtĂśrtĂśkĂśn a szenĂĄtus is ĂĄldĂĄsĂĄt adta a bĂŠkĂŠs cĂŠlĂş amerikai-indiai nukleĂĄris egyĂźttműkĂśdĂŠsről szĂłlĂł megĂĄllapodĂĄsra. A szenĂĄtus 86 igennel, 13 szavazat ellenĂŠben ratifikĂĄlta az egyezmĂŠnyt, amelyet kĂŠt ĂŠve Ărt alĂĄ George W. Bush amerikai elnĂśk ĂŠs Manmohan Szingh indiai miniszterelnĂśk. A hĂrek szerint a kĂŠt elnĂśkjelĂślt, Barack Obama ĂŠs John McCain is a ratifikĂĄlĂĄs mellett szavazott – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
A szerződĂŠs tĂśrtĂŠnelmi jelentősĂŠgű ĂŠs fontos fordulat az EgyesĂźlt Ăllamok politikĂĄjĂĄban. LehetővĂŠ vĂĄlik, hogy amerikai vĂĄllalatok nukleĂĄris fűtőanyagot ĂŠs atomtechnolĂłgiĂĄkat szĂĄllĂtsanak IndiĂĄnak, holott ez az orszĂĄg mind ez idĂĄig nem Ărta alĂĄ az atomsorompĂł-szerződĂŠst (NPT). India vĂĄllalta, hogy kĂźlĂśnvĂĄlasztja katonai ĂŠs polgĂĄri cĂŠlĂş atomprogramjĂĄt, ĂŠs lehetővĂŠ teszi a NemzetkĂśzi Atomenergia-ĂźgynĂśksĂŠg (NAĂ) szĂĄmĂĄra, hogy ellenőrizze az atomenergia polgĂĄri hasznosĂtĂĄsĂĄra szolgĂĄlĂł lĂŠtesĂtmĂŠnyeit.
Abban ugyanakkor nĂŠzeteltĂŠrĂŠs van kialakulĂłban, hogy India folytathat-e a tovĂĄbbiakban atomkĂsĂŠrleteket. Condoleezza Rice amerikai kĂźlĂźgyminiszter korĂĄbban Ăşgy nyilatkozott, hogy ez “sĂşlyos kĂśvetkezmĂŠnyeket” vonna maga utĂĄn, ĂŠs a szerződĂŠs automatikus felmondĂĄsĂĄhoz vezetne. Szingh kormĂĄnyfő ugyanakkor Ăşgy nyilatkozott: nem lehet megszabni IndiĂĄnak, hogy ha azt nemzeti ĂŠrdeke megkĂśveteli, folytassa a kĂsĂŠrleteket. E kijelentĂŠse azonban feltehetően inkĂĄbb Ăjdelhinek szĂłlt, ahol a tĂşlzott Amerika-barĂĄtsĂĄg ĂŠs a kĂsĂŠrletekről szĂłlĂł washingtoni feltĂŠtelek miatt Szinghnek jĂşliusban bizalmi szavazĂĄssal kellett szembenĂŠznie a parlamentben.
IndiĂĄnak nagy szĂźksĂŠge van a beszĂĄllĂtĂĄsokra: fűtőanyag hiĂĄnyĂĄban 17 atomreaktora csak ĂśtvenszĂĄzalĂŠkosan Ăźzemel. A vilĂĄg egyik leggyorsabban nĂśvekedő gazdasĂĄgĂĄnak pedig egyre nagyobb energiaszĂźksĂŠglete lesz. Jelenleg India energiaszĂźksĂŠgletĂŠnek hĂĄrom szĂĄzalĂŠkĂĄt adja atomenergia, 2050-re ezt 25 szĂĄzalĂŠkra akarjĂĄk nĂśvelni. Ebben pedig nagy pĂŠnz van: az Amerikai-Indiai Ăzleti TanĂĄcs (USIBC) 150 milliĂĄrdos lehetősĂŠgekről beszĂŠl. Erről persze mĂĄsok sem akarnak lemaradni: Szingh kormĂĄnyfő a hĂŠten Ărt alĂĄ szerződĂŠst Nicolas Sarkozy francia elnĂśkkel, amelynek alapjĂĄn francia cĂŠgek atomreaktorokat fognak ĂŠpĂteni. TĂśbb cĂŠg oldalĂĄn Moszkva is lobbizik Ăjdelhiben.
India Ăşgy ĂŠrzi, hogy az Ăşgynevezett “123-as egyezmĂŠny” miatt az egĂŠsz vilĂĄg mĂĄshogy fog tekinteni rĂĄ, ĂŠs KĂnĂĄval egy sĂşlycsoportba kerĂźl. Washington feltehetően az egyezmĂŠnynyel egyensĂşlyozni akarja Peking tĂŠrsĂŠgbeli hatalmĂĄt. Az egyezmĂŠny nagy fricska az IndiĂĄval rivalizĂĄlĂł PakisztĂĄnnak is, amely hindu szomszĂŠdjĂĄhoz hasonlĂłan szintĂŠn 1998-ban tesztelt sikerrel atomfegyvert, ĂŠs nem Ărta alĂĄ az NPT-t. MĂĄr kĂŠt ĂŠvvel ezelőtt is nagy felhĂĄborodĂĄst keltett, hogy a “terror elleni hĂĄborĂşban” kulcsszĂśvetsĂŠges IszlĂĄmĂĄbĂĄdot nem ismeri el Washington, mint legitim atomhatalmat.
Juszuf Raza Gilani pakisztĂĄni kormĂĄnyfő ĂŠppen ezĂŠrt tegnap kijelentette: “a mĂŠrfĂśldkĂśvet jelentő amerikai-indiai nukleĂĄris egyĂźttműkĂśdĂŠsi megĂĄllapodĂĄs megnyithatja az utat egy hasonlĂł egyezmĂŠny előtt PakisztĂĄn ĂŠs az EgyesĂźlt Ăllamok kĂśzĂśtt”. HangsĂşlyozta, hogy orszĂĄga is jogosan kĂśvetelhet hasonlĂł megĂĄllapodĂĄst. Persze Washingtonban nem feledkeztek meg rĂłla, hogy a pakisztĂĄni atombomba atyjĂĄnak tekintett Abdul Kadir HĂĄn atomfegyver kĂŠszĂtĂŠsĂŠhez szĂźksĂŠges nukleĂĄris technolĂłgiĂĄt szĂĄllĂtott LĂbiĂĄba, Ăszak-KoreĂĄba ĂŠs IrĂĄnba.
BĂrĂĄlĂłk szerint az 123-as egyezmĂŠny nagy kĂĄrokat okoz a nukleĂĄris fegyverek terjedĂŠse elleni globĂĄlis tĂśrekvĂŠsnek. Washington Ăşj politikĂĄja egyĂşttal megnehezĂti sajĂĄt ĂŠrvelĂŠsĂŠt a pĂŠldĂĄul NPT-tag IrĂĄnnal szemben. Byron Dorgan demokrata szenĂĄtor az indiai egyezmĂŠnyről szĂłlĂł vitĂĄban Ăşgy ĂŠrvelt: “ezzel az egyezmĂŠnnyel Amerika azt Ăźzeni, nyugodtan fejlessz ki atomfegyvereket szembemenve az ENSZ hatĂĄrozataival, ĂŠs barĂĄtkĂŠnt fogadunk”. IrĂĄn azt ĂĄllĂtja, hogy bĂŠkĂŠs cĂŠlĂş atomprogramja van, de Washington ĂŠs szĂśvetsĂŠgesei ebben kĂŠtelkednek. David Kay volt amerikai fegyverzetellenőr tegnap Ăşgy vĂŠlekedett, hogy IrĂĄnnak mĂĄr csak kettő-Ăśt ĂŠvre van szĂźksĂŠge ahhoz, hogy atomfegyver birtokĂĄba. Szerinte egy katonai csapĂĄs azonban nem lenne hatĂŠkony, csupĂĄn egy-kĂŠt ĂŠvvel kĂŠsleltetnĂŠ az irĂĄni atomfegyver kifejlesztĂŠsĂŠt.
Az atomprogramokat vizsgĂĄlĂł NAĂ a napokban bejelentette: a szervezetnek nincsenek megfelelő jogosĂtvĂĄnyai arra, hogy előzetes bejelentĂŠs nĂŠlkĂźli ellenőrzĂŠsekkel leleplezze az atomfegyver birtokĂĄba jutni akarĂł orszĂĄgok titkos nukleĂĄris tevĂŠkenysĂŠgĂŠt. IrĂĄn ĂźgyĂŠben egyelőre egyik oldalt sem tudtĂĄk megerősĂteni igazĂĄban.
