KĂśrnyezetvĂŠdelem. Ăgy tűnik, legalĂĄbb tĂz ĂŠvig mĂŠgsem adnak ki Ăşj engedĂŠlyt egy olyan, olajban gazdag alaszkai terĂźletre, amelynek megvĂŠdĂŠsĂŠĂŠrt a kĂśrnyezetvĂŠdők ĂŠs az őslakosok is lobbiztak. TalĂĄn azalatt fejlődnek az eljĂĄrĂĄsok annyira, hogy nem kelljen nagy kĂĄrokat okozni a termĂŠszetben.
Az amerikai kormĂĄny a jelek szerint enged a kĂśrnyezetvĂŠdők ĂŠs a kĂśzvĂŠlemĂŠny nyomĂĄsĂĄnak, ugyanis tĂz ĂŠvig nem kĂvĂĄn fĂşrĂĄsokra engedĂŠlyt kiadni az ottani nemzeti olajkĂŠszlet felhozatala ĂŠrdekĂŠben. TervĂŠvel szinte teljes mĂŠrtĂŠkben hĂĄtraarcot csinĂĄlt korĂĄbbi elhatĂĄrozĂĄsĂĄhoz kĂŠpest. A moratĂłriumot az Amerikai FĂśldkezelĂŠsi Hivatal nyĂşjtotta be kĂśrĂźlbelĂźl 430 ezer hektĂĄrra, a Teshekpuk-tĂłtĂłl keletre ĂŠs ĂŠszakra lĂŠvő rĂŠszeken, a North Slope terĂźleten, jelenti a Reuters.
Nem sokkal korĂĄbban a konzervatĂv vezetĂŠsű kormĂĄny erősen ellenĂĄllt a termĂŠszet vĂŠdelmĂŠt kĂśvezetőknek. A terĂźlet 2,8 milliĂĄrd olajat rejt, ebből kĂśrĂźlbelĂźl 800 milliĂł talĂĄlhatĂł a moratĂłrium ĂĄltal ĂŠrintett lelőhelyen. A fő hivatalos ĂŠrv az volt a termĂŠszetvĂŠdőkkel szemben, hogy nagy szĂźksĂŠg van a belfĂśldi kĂŠszleteket felhozatalĂĄra a hĂĄborĂşk idejĂŠn, s amikor az olajĂĄrak felszĂśktek ĂŠs az USA erősen fĂźgg a kĂśzel-keleti szĂĄllĂtĂĄsoktĂłl.
2006-ban azonban peres Ăşton kĂŠnyszerĂtettĂŠk a kĂśrnyezetvĂŠdők ĂŠs helyi őslakos csoportok az ĂźgynĂśksĂŠget, hogy vizsgĂĄlja felĂźl a tervĂŠt, amely szerint energiatĂĄrsasĂĄgoknak adna jogot az alaszkai fĂşrĂĄsok megindĂtĂĄsĂĄra.
“Győzelem”, mondta most Stan Senner, az Audubon Alaska Ăźgyvezető igazgatĂłja. Az Audobon az egyik olyan csoport, amely az olajkincs megőrzĂŠsĂŠĂŠrt kĂźzd. “Szerintem a kĂśz ĂŠrdekĂŠben jĂĄrtunk el, amikor megvĂŠdtĂźk a terĂźlet, s időt adtunk az illetĂŠkeseknek, hogy vĂŠgleges megoldĂĄst keressenek a problĂŠmĂĄra.
Tíz év haladék Alaszkának
KĂśrnyezetvĂŠdelem. Ăgy tűnik, legalĂĄbb tĂz ĂŠvig mĂŠgsem adnak ki Ăşj engedĂŠlyt egy olyan, olajban gazdag alaszkai terĂźletre, amelynek megvĂŠdĂŠsĂŠĂŠrt a kĂśrnyezetvĂŠdők ĂŠs az őslakosok is lobbiztak. TalĂĄn azalatt fejlődnek az eljĂĄrĂĄsok annyira, hogy nem kelljen nagy kĂĄrokat okozni a termĂŠszetben.
Az amerikai kormĂĄny a jelek szerint enged a kĂśrnyezetvĂŠdők ĂŠs a kĂśzvĂŠlemĂŠny nyomĂĄsĂĄnak, ugyanis tĂz ĂŠvig nem kĂvĂĄn fĂşrĂĄsokra engedĂŠlyt kiadni az ottani nemzeti olajkĂŠszlet felhozatala ĂŠrdekĂŠben. TervĂŠvel szinte teljes mĂŠrtĂŠkben hĂĄtraarcot csinĂĄlt korĂĄbbi elhatĂĄrozĂĄsĂĄhoz kĂŠpest. A moratĂłriumot az Amerikai FĂśldkezelĂŠsi Hivatal nyĂşjtotta be kĂśrĂźlbelĂźl 430 ezer hektĂĄrra, a Teshekpuk-tĂłtĂłl keletre ĂŠs ĂŠszakra lĂŠvő rĂŠszeken, a North Slope terĂźleten, jelenti a Reuters.
Nem sokkal korĂĄbban a konzervatĂv vezetĂŠsű kormĂĄny erősen ellenĂĄllt a termĂŠszet vĂŠdelmĂŠt kĂśvezetőknek. A terĂźlet 2,8 milliĂĄrd olajat rejt, ebből kĂśrĂźlbelĂźl 800 milliĂł talĂĄlhatĂł a moratĂłrium ĂĄltal ĂŠrintett lelőhelyen. A fő hivatalos ĂŠrv az volt a termĂŠszetvĂŠdőkkel szemben, hogy nagy szĂźksĂŠg van a belfĂśldi kĂŠszleteket felhozatalĂĄra a hĂĄborĂşk idejĂŠn, s amikor az olajĂĄrak felszĂśktek ĂŠs az USA erősen fĂźgg a kĂśzel-keleti szĂĄllĂtĂĄsoktĂłl.
2006-ban azonban peres Ăşton kĂŠnyszerĂtettĂŠk a kĂśrnyezetvĂŠdők ĂŠs helyi őslakos csoportok az ĂźgynĂśksĂŠget, hogy vizsgĂĄlja felĂźl a tervĂŠt, amely szerint energiatĂĄrsasĂĄgoknak adna jogot az alaszkai fĂşrĂĄsok megindĂtĂĄsĂĄra.
“Győzelem”, mondta most Stan Senner, az Audubon Alaska Ăźgyvezető igazgatĂłja. Az Audobon az egyik olyan csoport, amely az olajkincs megőrzĂŠsĂŠĂŠrt kĂźzd. “Szerintem a kĂśz ĂŠrdekĂŠben jĂĄrtunk el, amikor megvĂŠdtĂźk a terĂźlet, s időt adtunk az illetĂŠkeseknek, hogy vĂŠgleges megoldĂĄst keressenek a problĂŠmĂĄra.
