close
Arab atom a láthatáron
Atom - Egyéb

Arab atom a láthatáron

LegalĂĄbb negyven fejlődő orszĂĄg jelezte a NemzetkĂśzi Atomenergia-ĂźgynĂśksĂŠgnek (NAÜ) az elmĂşlt időszakban, hogy ĂŠrdekelnĂŠ őket bĂŠkĂŠs cĂŠlĂş atomenergia kifejlesztĂŠse – Ă­rta minapi cikkĂŠben a Washington Post. A szakembereket azonban főkĂŠnt a kĂśzel-keleti orszĂĄgokban megĂŠlĂŠnkĂźlt nukleĂĄris fejlesztĂŠsek aggasztjĂĄk – Ă­rja a NĂŠpszabadsĂĄg.

A piaci lehetősĂŠget FranciaorszĂĄg lĂĄtta meg, s Nicolas Sarkozy elnĂśk januĂĄri ĂśbĂślbeli Ăştja sorĂĄn Katarnak, SzaĂşd-ArĂĄbiĂĄnak ĂŠs az EgyesĂźlt Arab EmĂ­rsĂŠgeknek Ă­gĂŠrt egyĂźttműkĂśdĂŠst. HĂĄrom francia cĂŠg vĂĄllalta, hogy kĂŠt 1600 megawattos reaktort ĂŠpĂ­t az emĂ­rsĂŠgekben. PĂĄrizs mĂĄr korĂĄbban megegyezett AlgĂŠriĂĄval ĂŠs MarokkĂłval, sőt a nemrĂŠg szalonkĂŠpessĂŠ vĂĄlt LĂ­biĂĄval is.

Washington a stratĂŠgiai lehetősĂŠgre is nyomul: George W. Bush elnĂśk szintĂŠn januĂĄri ĂśbĂślbeli ĂştjĂĄn megprĂłbĂĄlta az arab ĂĄllamokat egy IrĂĄn-ellenes – civil nukleĂĄris szĂśvetsĂŠgbe is – kovĂĄcsolni. Az USA ĂĄprilisban Ă­rt alĂĄ egyetĂŠrtĂŠsi nyilatkozatot atomĂźgyben az emĂ­rsĂŠgekkel, ilyet korĂĄbban AlgĂŠriĂĄval ĂŠs Bahrainnel kĂśtĂśtt. KĂŠt orszĂĄg, amely korĂĄbban is foglalkozott az atomenergia gondolatĂĄval, Ăşjra ringbe szĂĄll. Egyiptom 2020-ig nĂŠgy reaktort akar ĂŠpĂ­teni, TĂśrĂśkorszĂĄg ismĂŠt feltĂŠrkĂŠpezi a lehetősĂŠget. JordĂĄniĂĄt ĂŠs Jement is ĂŠrdekli az atom. Csak sejthetjĂźk, hogy SzĂ­ria sem tĂŠtlen, az izraeliek ĂĄltal megsemmisĂ­tett al-Kibar lĂŠtesĂ­tmĂŠnyről sokat nem tudunk.

A 2004 Ăłta jĂłl ĂŠrezhető Ăşj lendĂźletnek gazdasĂĄgi ĂŠs politikai okai is vannak. Az olajban gazdag terĂźleten racionĂĄlisan gondolkoznak, amikor az atomenergia felĂŠ fordulnak (ezzel ĂŠrvel IrĂĄn is). Itt nincs energiaalternatĂ­vĂĄja az olajnak ĂŠs a gĂĄznak. S egyrĂŠszt a megnĂśvekedett igĂŠny ellenĂŠre alacsony ĂĄron kell tartani a belső fogyasztĂĄsra szĂĄnt Ăźzemanyagot – mĂĄsrĂŠszt mivel Ăşgy gondoljĂĄk, hogy az olaj ĂĄra mĂŠg sokĂĄig emelkedni fog, minden otthonra szĂĄnt olajcsepp elvesztegetett dollĂĄrcentnek tűnik.

A politikai okok kĂśzĂśtt Izraelt ĂŠs IrĂĄnt talĂĄljuk. Az arab ĂĄllamok ĂŠvtizedek Ăłta nem tudjĂĄk elĂŠrni, hogy a nagyhatalmak rĂĄkĂŠnyszerĂ­tsĂŠk Izraelt, lĂŠpjen be az atomsorompĂł-egyezmĂŠnybe, amelynek az egĂŠsz tĂŠrsĂŠg tagja. IrĂĄn atomprogramja ĂŠs megnĂśvekedett Ăśnbizalma is nyugtalanĂ­tja a tĂŠrsĂŠg hagyomĂĄnyos arab kĂśzĂŠphatalmait. E kĂŠt folyamatra mintegy vĂĄlaszul 2006-ban Amr Musza, az Arab Liga főtitkĂĄra kĂśzĂślte: “SzĂźksĂŠges, hogy az arab vilĂĄg gyorsan ĂŠs hatĂĄrozottan lĂŠpjen be a bĂŠkĂŠs cĂŠlĂş nukleĂĄris energia terĂźletĂŠre.”

Az arab ĂĄllamok Ă­gĂŠrik: programjuk bĂŠkĂŠs cĂŠlĂş lenne, ĂŠs nem kĂ­vĂĄnjĂĄk maguk csinĂĄlni az egĂŠsz fűtőanyagciklust (mint IrĂĄn ĂŠs feltehetően Izrael). S nemrĂŠg Mohamed el-Baradei, a NAÜ Nobel-bĂŠkedĂ­jas főtitkĂĄra is Ăşgy nyilatkozott, hogy az arab reaktorok fő szerepe az “elrettentĂŠs” lenne. Ugyanakkor szakemberek figyelmeztetnek, hogy aki maga dĂşsĂ­tja az urĂĄnt, azt csak egy lĂŠpĂŠs vĂĄlasztja el a bombĂĄtĂłl. TĂśbben pedig attĂłl tartanak, hogy terroristĂĄk kezĂŠbe kerĂźlhetnek az atomtitkok ĂŠs felszerelĂŠsek.

Â