LegalĂĄbb negyven fejlődő orszĂĄg jelezte a NemzetkĂśzi Atomenergia-ĂźgynĂśksĂŠgnek (NAĂ) az elmĂşlt időszakban, hogy ĂŠrdekelnĂŠ őket bĂŠkĂŠs cĂŠlĂş atomenergia kifejlesztĂŠse – Ărta minapi cikkĂŠben a Washington Post. A szakembereket azonban főkĂŠnt a kĂśzel-keleti orszĂĄgokban megĂŠlĂŠnkĂźlt nukleĂĄris fejlesztĂŠsek aggasztjĂĄk – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
A piaci lehetősĂŠget FranciaorszĂĄg lĂĄtta meg, s Nicolas Sarkozy elnĂśk januĂĄri ĂśbĂślbeli Ăştja sorĂĄn Katarnak, SzaĂşd-ArĂĄbiĂĄnak ĂŠs az EgyesĂźlt Arab EmĂrsĂŠgeknek ĂgĂŠrt egyĂźttműkĂśdĂŠst. HĂĄrom francia cĂŠg vĂĄllalta, hogy kĂŠt 1600 megawattos reaktort ĂŠpĂt az emĂrsĂŠgekben. PĂĄrizs mĂĄr korĂĄbban megegyezett AlgĂŠriĂĄval ĂŠs MarokkĂłval, sőt a nemrĂŠg szalonkĂŠpessĂŠ vĂĄlt LĂbiĂĄval is.
Washington a stratĂŠgiai lehetősĂŠgre is nyomul: George W. Bush elnĂśk szintĂŠn januĂĄri ĂśbĂślbeli ĂştjĂĄn megprĂłbĂĄlta az arab ĂĄllamokat egy IrĂĄn-ellenes – civil nukleĂĄris szĂśvetsĂŠgbe is – kovĂĄcsolni. Az USA ĂĄprilisban Ărt alĂĄ egyetĂŠrtĂŠsi nyilatkozatot atomĂźgyben az emĂrsĂŠgekkel, ilyet korĂĄbban AlgĂŠriĂĄval ĂŠs Bahrainnel kĂśtĂśtt. KĂŠt orszĂĄg, amely korĂĄbban is foglalkozott az atomenergia gondolatĂĄval, Ăşjra ringbe szĂĄll. Egyiptom 2020-ig nĂŠgy reaktort akar ĂŠpĂteni, TĂśrĂśkorszĂĄg ismĂŠt feltĂŠrkĂŠpezi a lehetősĂŠget. JordĂĄniĂĄt ĂŠs Jement is ĂŠrdekli az atom. Csak sejthetjĂźk, hogy SzĂria sem tĂŠtlen, az izraeliek ĂĄltal megsemmisĂtett al-Kibar lĂŠtesĂtmĂŠnyről sokat nem tudunk.
A 2004 Ăłta jĂłl ĂŠrezhető Ăşj lendĂźletnek gazdasĂĄgi ĂŠs politikai okai is vannak. Az olajban gazdag terĂźleten racionĂĄlisan gondolkoznak, amikor az atomenergia felĂŠ fordulnak (ezzel ĂŠrvel IrĂĄn is). Itt nincs energiaalternatĂvĂĄja az olajnak ĂŠs a gĂĄznak. S egyrĂŠszt a megnĂśvekedett igĂŠny ellenĂŠre alacsony ĂĄron kell tartani a belső fogyasztĂĄsra szĂĄnt Ăźzemanyagot – mĂĄsrĂŠszt mivel Ăşgy gondoljĂĄk, hogy az olaj ĂĄra mĂŠg sokĂĄig emelkedni fog, minden otthonra szĂĄnt olajcsepp elvesztegetett dollĂĄrcentnek tűnik.
A politikai okok kĂśzĂśtt Izraelt ĂŠs IrĂĄnt talĂĄljuk. Az arab ĂĄllamok ĂŠvtizedek Ăłta nem tudjĂĄk elĂŠrni, hogy a nagyhatalmak rĂĄkĂŠnyszerĂtsĂŠk Izraelt, lĂŠpjen be az atomsorompĂł-egyezmĂŠnybe, amelynek az egĂŠsz tĂŠrsĂŠg tagja. IrĂĄn atomprogramja ĂŠs megnĂśvekedett Ăśnbizalma is nyugtalanĂtja a tĂŠrsĂŠg hagyomĂĄnyos arab kĂśzĂŠphatalmait. E kĂŠt folyamatra mintegy vĂĄlaszul 2006-ban Amr Musza, az Arab Liga főtitkĂĄra kĂśzĂślte: “SzĂźksĂŠges, hogy az arab vilĂĄg gyorsan ĂŠs hatĂĄrozottan lĂŠpjen be a bĂŠkĂŠs cĂŠlĂş nukleĂĄris energia terĂźletĂŠre.”
Az arab ĂĄllamok ĂgĂŠrik: programjuk bĂŠkĂŠs cĂŠlĂş lenne, ĂŠs nem kĂvĂĄnjĂĄk maguk csinĂĄlni az egĂŠsz fűtőanyagciklust (mint IrĂĄn ĂŠs feltehetően Izrael). S nemrĂŠg Mohamed el-Baradei, a NAĂ Nobel-bĂŠkedĂjas főtitkĂĄra is Ăşgy nyilatkozott, hogy az arab reaktorok fő szerepe az “elrettentĂŠs” lenne. Ugyanakkor szakemberek figyelmeztetnek, hogy aki maga dĂşsĂtja az urĂĄnt, azt csak egy lĂŠpĂŠs vĂĄlasztja el a bombĂĄtĂłl. TĂśbben pedig attĂłl tartanak, hogy terroristĂĄk kezĂŠbe kerĂźlhetnek az atomtitkok ĂŠs felszerelĂŠsek.
Â
Arab atom a láthatáron
LegalĂĄbb negyven fejlődő orszĂĄg jelezte a NemzetkĂśzi Atomenergia-ĂźgynĂśksĂŠgnek (NAĂ) az elmĂşlt időszakban, hogy ĂŠrdekelnĂŠ őket bĂŠkĂŠs cĂŠlĂş atomenergia kifejlesztĂŠse – Ărta minapi cikkĂŠben a Washington Post. A szakembereket azonban főkĂŠnt a kĂśzel-keleti orszĂĄgokban megĂŠlĂŠnkĂźlt nukleĂĄris fejlesztĂŠsek aggasztjĂĄk – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
A piaci lehetősĂŠget FranciaorszĂĄg lĂĄtta meg, s Nicolas Sarkozy elnĂśk januĂĄri ĂśbĂślbeli Ăştja sorĂĄn Katarnak, SzaĂşd-ArĂĄbiĂĄnak ĂŠs az EgyesĂźlt Arab EmĂrsĂŠgeknek ĂgĂŠrt egyĂźttműkĂśdĂŠst. HĂĄrom francia cĂŠg vĂĄllalta, hogy kĂŠt 1600 megawattos reaktort ĂŠpĂt az emĂrsĂŠgekben. PĂĄrizs mĂĄr korĂĄbban megegyezett AlgĂŠriĂĄval ĂŠs MarokkĂłval, sőt a nemrĂŠg szalonkĂŠpessĂŠ vĂĄlt LĂbiĂĄval is.
Washington a stratĂŠgiai lehetősĂŠgre is nyomul: George W. Bush elnĂśk szintĂŠn januĂĄri ĂśbĂślbeli ĂştjĂĄn megprĂłbĂĄlta az arab ĂĄllamokat egy IrĂĄn-ellenes – civil nukleĂĄris szĂśvetsĂŠgbe is – kovĂĄcsolni. Az USA ĂĄprilisban Ărt alĂĄ egyetĂŠrtĂŠsi nyilatkozatot atomĂźgyben az emĂrsĂŠgekkel, ilyet korĂĄbban AlgĂŠriĂĄval ĂŠs Bahrainnel kĂśtĂśtt. KĂŠt orszĂĄg, amely korĂĄbban is foglalkozott az atomenergia gondolatĂĄval, Ăşjra ringbe szĂĄll. Egyiptom 2020-ig nĂŠgy reaktort akar ĂŠpĂteni, TĂśrĂśkorszĂĄg ismĂŠt feltĂŠrkĂŠpezi a lehetősĂŠget. JordĂĄniĂĄt ĂŠs Jement is ĂŠrdekli az atom. Csak sejthetjĂźk, hogy SzĂria sem tĂŠtlen, az izraeliek ĂĄltal megsemmisĂtett al-Kibar lĂŠtesĂtmĂŠnyről sokat nem tudunk.
A 2004 Ăłta jĂłl ĂŠrezhető Ăşj lendĂźletnek gazdasĂĄgi ĂŠs politikai okai is vannak. Az olajban gazdag terĂźleten racionĂĄlisan gondolkoznak, amikor az atomenergia felĂŠ fordulnak (ezzel ĂŠrvel IrĂĄn is). Itt nincs energiaalternatĂvĂĄja az olajnak ĂŠs a gĂĄznak. S egyrĂŠszt a megnĂśvekedett igĂŠny ellenĂŠre alacsony ĂĄron kell tartani a belső fogyasztĂĄsra szĂĄnt Ăźzemanyagot – mĂĄsrĂŠszt mivel Ăşgy gondoljĂĄk, hogy az olaj ĂĄra mĂŠg sokĂĄig emelkedni fog, minden otthonra szĂĄnt olajcsepp elvesztegetett dollĂĄrcentnek tűnik.
A politikai okok kĂśzĂśtt Izraelt ĂŠs IrĂĄnt talĂĄljuk. Az arab ĂĄllamok ĂŠvtizedek Ăłta nem tudjĂĄk elĂŠrni, hogy a nagyhatalmak rĂĄkĂŠnyszerĂtsĂŠk Izraelt, lĂŠpjen be az atomsorompĂł-egyezmĂŠnybe, amelynek az egĂŠsz tĂŠrsĂŠg tagja. IrĂĄn atomprogramja ĂŠs megnĂśvekedett Ăśnbizalma is nyugtalanĂtja a tĂŠrsĂŠg hagyomĂĄnyos arab kĂśzĂŠphatalmait. E kĂŠt folyamatra mintegy vĂĄlaszul 2006-ban Amr Musza, az Arab Liga főtitkĂĄra kĂśzĂślte: “SzĂźksĂŠges, hogy az arab vilĂĄg gyorsan ĂŠs hatĂĄrozottan lĂŠpjen be a bĂŠkĂŠs cĂŠlĂş nukleĂĄris energia terĂźletĂŠre.”
Az arab ĂĄllamok ĂgĂŠrik: programjuk bĂŠkĂŠs cĂŠlĂş lenne, ĂŠs nem kĂvĂĄnjĂĄk maguk csinĂĄlni az egĂŠsz fűtőanyagciklust (mint IrĂĄn ĂŠs feltehetően Izrael). S nemrĂŠg Mohamed el-Baradei, a NAĂ Nobel-bĂŠkedĂjas főtitkĂĄra is Ăşgy nyilatkozott, hogy az arab reaktorok fő szerepe az “elrettentĂŠs” lenne. Ugyanakkor szakemberek figyelmeztetnek, hogy aki maga dĂşsĂtja az urĂĄnt, azt csak egy lĂŠpĂŠs vĂĄlasztja el a bombĂĄtĂłl. TĂśbben pedig attĂłl tartanak, hogy terroristĂĄk kezĂŠbe kerĂźlhetnek az atomtitkok ĂŠs felszerelĂŠsek.
Â