SzerbiĂĄnak a DĂŠli Ăramlathoz tĂśrtĂŠnő csatlakozĂĄs tĂśbb milliĂĄrd eurĂł bevĂŠtelt hoz tranzitdĂj formĂĄjĂĄban, mikĂśzben a tĂŠrsĂŠg gĂĄzelosztĂłjĂĄvĂĄ vĂĄlik – kĂśzĂślte a BelgrĂĄdban tĂĄrgyalĂł Marcel Kramer, a DĂŠli Ăramlat vezĂŠrigazgatĂłja szerdĂĄn. Szerbia, amely jelenleg gĂĄzszĂźksĂŠgletĂŠnek gyakorlatilag egĂŠszĂŠt OroszorszĂĄgbĂłl szerzi be a MagyarorszĂĄgon ĂŠs UkrajnĂĄn keresztĂźl ĂĄthaladĂł egyetlen vezetĂŠken, mĂĄs ellĂĄtĂĄsi Ăştvonalat is szeretne. â¨
Ennek rĂŠsze Szerbia csatlakozĂĄsa a 21,5 milliĂĄrd eurĂłs DĂŠli Ăramlat projekthez az orosz Gazprommal 2009 mĂĄjusĂĄban kĂśtĂśtt vegyes vĂĄllalkozĂĄs keretĂŠben, amelyben az orosz cĂŠgnek tĂśbbsĂŠgi, 51 szĂĄzalĂŠkos a rĂŠszesedĂŠse. 2009-ben a Gazprom 1,7 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄzt exportĂĄlt SzerbiĂĄba.
A DĂŠli Ăramlat ĂŠvi 63 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄzt szĂĄllĂt KĂśzĂŠp- ĂŠs DĂŠl-EurĂłpĂĄba vĂĄrhatĂłan 2015-től.
Marcel Kramer szerdĂĄn BelgrĂĄdban azt mondta, hogy a DĂŠli Ăramlat hozzĂĄjĂĄrul a szerb orszĂĄgos gĂĄzhĂĄlĂłzat korszerűsĂtĂŠsĂŠhez, ĂŠs Szerbia regionĂĄlis gĂĄzelosztĂłvĂĄ vĂĄlik. A vezĂŠrigazgatĂł szerint Szerbia a gĂĄz tranzitja utĂĄn 4 milliĂĄrd eurĂłhoz juthat 25 ĂŠv alatt, a projekt rĂŠvĂŠn 2.500 Ăşj munkahely jĂśn lĂŠtre.
Dusan Bajatovic, a szerb gĂĄzipari cĂŠg, a Srbijagas vezĂŠrigazgatĂłja szerint a DĂŠli Ăramlat szerbiai szakaszĂĄnak lĂŠtrehozĂĄsĂĄhoz 1,5 milliĂĄrd eurĂł beruhĂĄzĂĄst kell vĂŠgrehajtani, ami tartalmazza az Ăşj tĂĄrolĂłkapacitĂĄsok lĂŠtrehozĂĄsĂĄt is.
A DĂŠli Ăramlat ĂŠpĂtĂŠsĂŠnek fő cĂŠlja a gyakran problĂŠmĂĄkat okozĂł, s jelenleg az eurĂłpai szĂĄllĂtĂĄsok kĂśzel 80 szĂĄzalĂŠkĂĄt ĂĄtvezető Ukrajna elkerĂźlĂŠse a gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsban.
Szerbiának több milliárd eurót hozhat a Déli-Áramlat
SzerbiĂĄnak a DĂŠli Ăramlathoz tĂśrtĂŠnő csatlakozĂĄs tĂśbb milliĂĄrd eurĂł bevĂŠtelt hoz tranzitdĂj formĂĄjĂĄban, mikĂśzben a tĂŠrsĂŠg gĂĄzelosztĂłjĂĄvĂĄ vĂĄlik – kĂśzĂślte a BelgrĂĄdban tĂĄrgyalĂł Marcel Kramer, a DĂŠli Ăramlat vezĂŠrigazgatĂłja szerdĂĄn. Szerbia, amely jelenleg gĂĄzszĂźksĂŠgletĂŠnek gyakorlatilag egĂŠszĂŠt OroszorszĂĄgbĂłl szerzi be a MagyarorszĂĄgon ĂŠs UkrajnĂĄn keresztĂźl ĂĄthaladĂł egyetlen vezetĂŠken, mĂĄs ellĂĄtĂĄsi Ăştvonalat is szeretne. â¨
Ennek rĂŠsze Szerbia csatlakozĂĄsa a 21,5 milliĂĄrd eurĂłs DĂŠli Ăramlat projekthez az orosz Gazprommal 2009 mĂĄjusĂĄban kĂśtĂśtt vegyes vĂĄllalkozĂĄs keretĂŠben, amelyben az orosz cĂŠgnek tĂśbbsĂŠgi, 51 szĂĄzalĂŠkos a rĂŠszesedĂŠse. 2009-ben a Gazprom 1,7 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄzt exportĂĄlt SzerbiĂĄba.
A DĂŠli Ăramlat ĂŠvi 63 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄzt szĂĄllĂt KĂśzĂŠp- ĂŠs DĂŠl-EurĂłpĂĄba vĂĄrhatĂłan 2015-től.
Marcel Kramer szerdĂĄn BelgrĂĄdban azt mondta, hogy a DĂŠli Ăramlat hozzĂĄjĂĄrul a szerb orszĂĄgos gĂĄzhĂĄlĂłzat korszerűsĂtĂŠsĂŠhez, ĂŠs Szerbia regionĂĄlis gĂĄzelosztĂłvĂĄ vĂĄlik. A vezĂŠrigazgatĂł szerint Szerbia a gĂĄz tranzitja utĂĄn 4 milliĂĄrd eurĂłhoz juthat 25 ĂŠv alatt, a projekt rĂŠvĂŠn 2.500 Ăşj munkahely jĂśn lĂŠtre.
Dusan Bajatovic, a szerb gĂĄzipari cĂŠg, a Srbijagas vezĂŠrigazgatĂłja szerint a DĂŠli Ăramlat szerbiai szakaszĂĄnak lĂŠtrehozĂĄsĂĄhoz 1,5 milliĂĄrd eurĂł beruhĂĄzĂĄst kell vĂŠgrehajtani, ami tartalmazza az Ăşj tĂĄrolĂłkapacitĂĄsok lĂŠtrehozĂĄsĂĄt is.
A DĂŠli Ăramlat ĂŠpĂtĂŠsĂŠnek fő cĂŠlja a gyakran problĂŠmĂĄkat okozĂł, s jelenleg az eurĂłpai szĂĄllĂtĂĄsok kĂśzel 80 szĂĄzalĂŠkĂĄt ĂĄtvezető Ukrajna elkerĂźlĂŠse a gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsban.
