Hegedűs Miklós szerint túlkínálat van az energiapiacon, ezért nem érdemes befektetni olyan porjektekbe, mint a paksi bővítés. Aszódi Attila szerint azonban az energiaellátás biztonsága nem fenntartható csak importra támaszkodva.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a szűkösség, mint ártényező elvesztette jelentőségét, s az energiapiacon lévő “forradalmi túlkínálat” következtében az ellátásbiztonságra való törekvés is. Úgy vélekedett, hogy az elmúlt fél évben bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások következtében egy olyan erősen importfüggő ország esetében, mint Magyarország, tartózkodni kellene a jövőt alapvetően meghatározó energiapolitikai döntésektől, mint például a paksi beruházás. Az ügyvezető igazgató szerint a kőolaj árcsökkenése mögött a megújuló energiák és a nemkonvenciális szénhidrogénforrások megjelenése áll, ami egy újfajta növekedést eredményez hosszabb távon, amelyben az ellátásbiztonság szerepe kicsit háttérbe szorul a környezetvédelem és a versenyképesség előnyére.
Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos ugyanakkor arról számolt be, hogy bár a gazdasági válság hatására csökkent a villamosenergia-felhasználás, 2014-ben ismét nőtt az energiaigény, s a biztonságra való törekvés csak addig túlmisztifikált, amíg nincsen ellátási krízis. A paksi két újabb blokk pont akkor lép be a piacra, mikor a német atomerőművek leállítása miatt nagyobb kereslet mutatkozik majd – mondta. Kiemelte, a hazai villamosenergia-fogyasztás 32 százalékát tavaly az Ukrajnából és Lengyelországból érkező import fedezte, azonban e szénalapú termelői kapacitások nem versenyképesek az Európai Unió energiastratégiájában.
Kifejtette, az alacsony villamosenergia ár és a magas gázárak miatt a hazai gázerőművek jelenleg kihasználatlanok, a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű adja a hazai villamosenergia termelés 75 százalékát. Azonban a 2014 januári államközi megállapodás keretében Pakson épülő két 1200 megawatt kapacitású blokk versenyképes áron tud villamosenergiát szolgáltatni, és nagyjából a teljes magyar szükséglet 40 százalékát adja majd â mondta.
Hozzátette, a két új blokkhoz 20 évig szállít az orosz fél fűtőanyagot és a tárolásban is részt vesz. A teljes projekt költsége 12,5 milliárd euró, ebből az orosz fél 80 százalékot hitel formájában finanszíroz. A megállapodásban szintén szerepel, hogy a felek 40 százalékos lokalizációt szeretnének.
Paks II. pro és kontra
Hegedűs Miklós szerint túlkínálat van az energiapiacon, ezért nem érdemes befektetni olyan porjektekbe, mint a paksi bővítés. Aszódi Attila szerint azonban az energiaellátás biztonsága nem fenntartható csak importra támaszkodva.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója kifejtette, hogy a szűkösség, mint ártényező elvesztette jelentőségét, s az energiapiacon lévő “forradalmi túlkínálat” következtében az ellátásbiztonságra való törekvés is. Úgy vélekedett, hogy az elmúlt fél évben bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások következtében egy olyan erősen importfüggő ország esetében, mint Magyarország, tartózkodni kellene a jövőt alapvetően meghatározó energiapolitikai döntésektől, mint például a paksi beruházás. Az ügyvezető igazgató szerint a kőolaj árcsökkenése mögött a megújuló energiák és a nemkonvenciális szénhidrogénforrások megjelenése áll, ami egy újfajta növekedést eredményez hosszabb távon, amelyben az ellátásbiztonság szerepe kicsit háttérbe szorul a környezetvédelem és a versenyképesség előnyére.
Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos ugyanakkor arról számolt be, hogy bár a gazdasági válság hatására csökkent a villamosenergia-felhasználás, 2014-ben ismét nőtt az energiaigény, s a biztonságra való törekvés csak addig túlmisztifikált, amíg nincsen ellátási krízis. A paksi két újabb blokk pont akkor lép be a piacra, mikor a német atomerőművek leállítása miatt nagyobb kereslet mutatkozik majd – mondta. Kiemelte, a hazai villamosenergia-fogyasztás 32 százalékát tavaly az Ukrajnából és Lengyelországból érkező import fedezte, azonban e szénalapú termelői kapacitások nem versenyképesek az Európai Unió energiastratégiájában.
Kifejtette, az alacsony villamosenergia ár és a magas gázárak miatt a hazai gázerőművek jelenleg kihasználatlanok, a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű adja a hazai villamosenergia termelés 75 százalékát. Azonban a 2014 januári államközi megállapodás keretében Pakson épülő két 1200 megawatt kapacitású blokk versenyképes áron tud villamosenergiát szolgáltatni, és nagyjából a teljes magyar szükséglet 40 százalékát adja majd â mondta.
Hozzátette, a két új blokkhoz 20 évig szállít az orosz fél fűtőanyagot és a tárolásban is részt vesz. A teljes projekt költsége 12,5 milliárd euró, ebből az orosz fél 80 százalékot hitel formájában finanszíroz. A megállapodásban szintén szerepel, hogy a felek 40 százalékos lokalizációt szeretnének.
