A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) nyeresége az utóbbi egy évben 42 százalékkal csökkent, ezért több mint 200 dolgozót el kell bocsátani – jelentette be Kirill Kravcsenko, a cég vezérigazgatója csütörtökön Belgrádban.
A szerb nemzeti olajtársaság 56,15 százaléka az orosz Gazpromnyefté, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. Kirill Kravcsenko azzal indokolta az 5 ezer dolgozó mintegy 4 százalékának elbocsátását, hogy 2013 és 2014 között a cég nettó profitja 48,3 milliárd dinárról (122,2 milliárd forint) 27,8 milliárdra (70,33 milliárd forint) csökkent. Szerinte ennek oka az amerikai dollár erősödése, a kőolaj árának csökkenése és a szegényes kereslet volt. Mint mondta, csak az árfolyamváltozások 13,2 milliárd dinárnyi (33,4 milliárd forint) kiesést okoztak. A tervek szerint a költségcsökkentések érdekében a menedzsmentbe is inkább szerb, mint külföldi személyeket delegálnak.
A vállalat vezérigazgatója a 2008-as gazdasági válsághoz hasonlította a tavalyi évet. Hozzátette ugyanakkor, hogy a beruházások nem állnak le, csak csökkennek. A tervezett 40 milliárd dinár (101,2 milliárd forint) helyett 25 milliárd dinár (63,25 milliárd forint) jut ezekre. Problémásnak nevezte azt is, hogy az Oroszországgal, és ezáltal a Gazpromnyefttel szembeni uniós szankciók jelentősen befolyásolják a NIS működését is. Bevételkiesést okozott az is, hogy a szerb állami vállalatok 59 milliárd dináros (149,27 milliárd forint) tartozást halmoztak fel.
A NIS két finomítóval rendelkezik Szerbiában, illetve 1,7 millió tonna olaj-egyenérték mennyiségben termel ki különféle szénhidrogén energiahordozókat szerbiai, boszniai és angolai mezőin.
Jelentősem csökkent a NIS nyeresége
A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) nyeresége az utóbbi egy évben 42 százalékkal csökkent, ezért több mint 200 dolgozót el kell bocsátani – jelentette be Kirill Kravcsenko, a cég vezérigazgatója csütörtökön Belgrádban.
A szerb nemzeti olajtársaság 56,15 százaléka az orosz Gazpromnyefté, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak. Kirill Kravcsenko azzal indokolta az 5 ezer dolgozó mintegy 4 százalékának elbocsátását, hogy 2013 és 2014 között a cég nettó profitja 48,3 milliárd dinárról (122,2 milliárd forint) 27,8 milliárdra (70,33 milliárd forint) csökkent. Szerinte ennek oka az amerikai dollár erősödése, a kőolaj árának csökkenése és a szegényes kereslet volt. Mint mondta, csak az árfolyamváltozások 13,2 milliárd dinárnyi (33,4 milliárd forint) kiesést okoztak. A tervek szerint a költségcsökkentések érdekében a menedzsmentbe is inkább szerb, mint külföldi személyeket delegálnak.
A vállalat vezérigazgatója a 2008-as gazdasági válsághoz hasonlította a tavalyi évet. Hozzátette ugyanakkor, hogy a beruházások nem állnak le, csak csökkennek. A tervezett 40 milliárd dinár (101,2 milliárd forint) helyett 25 milliárd dinár (63,25 milliárd forint) jut ezekre. Problémásnak nevezte azt is, hogy az Oroszországgal, és ezáltal a Gazpromnyefttel szembeni uniós szankciók jelentősen befolyásolják a NIS működését is. Bevételkiesést okozott az is, hogy a szerb állami vállalatok 59 milliárd dináros (149,27 milliárd forint) tartozást halmoztak fel.
A NIS két finomítóval rendelkezik Szerbiában, illetve 1,7 millió tonna olaj-egyenérték mennyiségben termel ki különféle szénhidrogén energiahordozókat szerbiai, boszniai és angolai mezőin.
