Minél több földgáz jut el Magyarországra és a délkelet-európai és nyugat-balkáni régióba, annál nagyobb lehet az energiabiztonság a térségben – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A Közép- és Délkelet-Európa energiabiztonságáról szervezett nemzetközi tanácskozáson Szijjártó Péter kijelentette: nem beszélhetünk energiabiztonságról Európában, amíg a kontinens teljes gázellátásának a 88 százaléka három forrásból érkezik, 44 százalék Oroszországból, 33 százalék Norvégiából és 11 százalék Algériából. Diverzifikációra van szükség, ennek egyik eszköze a Déli korridor gázvezeték – mondta. A Déli korridor gázvezetéken Azerbajdzsánban kitermelt gázt juttatnának el Törökországon, Görögországon és Albánián át Olaszországba. A vezetékhez amerikai elképzelés szerint kapcsolnának egy észak-déli irányú szállítási útvonalat Görögországból Bulgárián és Románián keresztül Magyarországig.
Az azeri gáznak fontos szerepe lehet a térség energiabiztonságának megteremtésében, az mind az útvonal, mind a beszerzési forrás szempontjából diverzifikációt jelentene – mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy ehhez további befektetésekre van szükség.
A jelenlegi tervek szerint évente 16 milliárd köbméter földgázt termelnének ki az azerbajdzsáni Sah Deniz mezőn. Ennek nagy részét Törökország fogyasztaná el, a fennmaradó részen kell osztoznia Görögországnak, Albániának és sok más országnak. Vagyis, ahhoz, hogy gázhoz jussunk ebből a forrásból, meg kell győznünk a Sah Deniz konzorciumot – a Statoil norvég állami vállalatot és a BP nagyvállalatot – arról, hogy növeljék a kitermelést – magyarázta a miniszter. Szijjártó Péter hozzátette, pragmatikus együttműködést kell folytatni Oroszországgal, figyelembe véve, hogy a térség országai 70-100 százalékban függnek az orosz gáztól.
Emlékeztetett: Oroszország törölte a Déli áramlat vezeték tervét, amely szerint az orosz gázt alternatív útvonalon, Ukrajnát kikerülve juttatnák el a térségbe. A helyébe lépő tervezett Török áramlat vezetékkel kapcsolatban ugyanaz a gond, mint a Déli korridorral, vagyis, hogy hogyan jut el a gáz északra, Magyarországra és a közép-európai térségbe. Fejleszteni kell az infrastruktúrát – hangsúlyozta. A miniszter közölte: április 7-én lesz egy találkozó Budapesten a házigazda magyar, valamint a szerb, a macedón, a görög külügyminiszter és a török Európa-ügyi miniszter részvételével, ahol megvizsgálják, kivitelezhető lenne-e egy ilyen dél-északi irányú vezeték megépítése.
A délkelet-európai régió energiabiztonságának ügye nem regionális kérdés, hanem összeurópai ügy. Európának felelőssége van abban, hogy segítse a térség országait, hogy végrehajthassák a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket, amelyekkel növelik energiabiztonságot – mondta. Hozzátette, hogy az Európai Bizottságnak hamarosan döntenie kell arról, mely projekteket támogatja.
Szijjártó Péter megjegyezte, Horvátországnak és Romániának fontos szerepe van a térség energiabiztonsága szempontjából. Kifejezte reményét, hogy az adriai országban hamarosan megépül a Krk szigeti cseppfolyósgáz-terminál, és megvalósul a két ország gázvezeték-rendszerét egymással összekötő úgynevezett interkonnektorok kétirányúsítása magyar-horvát és magyar-román viszonylatban is.
Minél több gáz jön, annál nagyobb az energiabiztonság
Minél több földgáz jut el Magyarországra és a délkelet-európai és nyugat-balkáni régióba, annál nagyobb lehet az energiabiztonság a térségben – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A Közép- és Délkelet-Európa energiabiztonságáról szervezett nemzetközi tanácskozáson Szijjártó Péter kijelentette: nem beszélhetünk energiabiztonságról Európában, amíg a kontinens teljes gázellátásának a 88 százaléka három forrásból érkezik, 44 százalék Oroszországból, 33 százalék Norvégiából és 11 százalék Algériából. Diverzifikációra van szükség, ennek egyik eszköze a Déli korridor gázvezeték – mondta. A Déli korridor gázvezetéken Azerbajdzsánban kitermelt gázt juttatnának el Törökországon, Görögországon és Albánián át Olaszországba. A vezetékhez amerikai elképzelés szerint kapcsolnának egy észak-déli irányú szállítási útvonalat Görögországból Bulgárián és Románián keresztül Magyarországig.
Az azeri gáznak fontos szerepe lehet a térség energiabiztonságának megteremtésében, az mind az útvonal, mind a beszerzési forrás szempontjából diverzifikációt jelentene – mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy ehhez további befektetésekre van szükség.
A jelenlegi tervek szerint évente 16 milliárd köbméter földgázt termelnének ki az azerbajdzsáni Sah Deniz mezőn. Ennek nagy részét Törökország fogyasztaná el, a fennmaradó részen kell osztoznia Görögországnak, Albániának és sok más országnak. Vagyis, ahhoz, hogy gázhoz jussunk ebből a forrásból, meg kell győznünk a Sah Deniz konzorciumot – a Statoil norvég állami vállalatot és a BP nagyvállalatot – arról, hogy növeljék a kitermelést – magyarázta a miniszter. Szijjártó Péter hozzátette, pragmatikus együttműködést kell folytatni Oroszországgal, figyelembe véve, hogy a térség országai 70-100 százalékban függnek az orosz gáztól.
Emlékeztetett: Oroszország törölte a Déli áramlat vezeték tervét, amely szerint az orosz gázt alternatív útvonalon, Ukrajnát kikerülve juttatnák el a térségbe. A helyébe lépő tervezett Török áramlat vezetékkel kapcsolatban ugyanaz a gond, mint a Déli korridorral, vagyis, hogy hogyan jut el a gáz északra, Magyarországra és a közép-európai térségbe. Fejleszteni kell az infrastruktúrát – hangsúlyozta. A miniszter közölte: április 7-én lesz egy találkozó Budapesten a házigazda magyar, valamint a szerb, a macedón, a görög külügyminiszter és a török Európa-ügyi miniszter részvételével, ahol megvizsgálják, kivitelezhető lenne-e egy ilyen dél-északi irányú vezeték megépítése.
A délkelet-európai régió energiabiztonságának ügye nem regionális kérdés, hanem összeurópai ügy. Európának felelőssége van abban, hogy segítse a térség országait, hogy végrehajthassák a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket, amelyekkel növelik energiabiztonságot – mondta. Hozzátette, hogy az Európai Bizottságnak hamarosan döntenie kell arról, mely projekteket támogatja.
Szijjártó Péter megjegyezte, Horvátországnak és Romániának fontos szerepe van a térség energiabiztonsága szempontjából. Kifejezte reményét, hogy az adriai országban hamarosan megépül a Krk szigeti cseppfolyósgáz-terminál, és megvalósul a két ország gázvezeték-rendszerét egymással összekötő úgynevezett interkonnektorok kétirányúsítása magyar-horvát és magyar-román viszonylatban is.
