A Gazprom eddig nem tudott megĂĄllapodni magyar partnerĂŠvel, a Mollal a DĂŠli ĂĄramlat vezetĂŠk magyar szakaszĂĄnak rĂŠszleteiről. A kĂŠrdĂŠsről folyamatosak a politikai egyeztetĂŠsek, a kormĂĄny megĂĄllapodĂĄst tervez OroszorszĂĄggal, ĂĄm elkĂŠpzelhető, hogy ehhez ki kellene hagyni az Ăźgyből a Molt – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
Az orosz ĂŠs a magyar kormĂĄny kĂśzĂśs elvi megĂĄllapodĂĄst kĂŠszĂźl bejelenteni a DĂŠli ĂĄramlat nevű, OroszorszĂĄgbĂłl dĂŠlről – MagyarorszĂĄg ĂŠrintĂŠsĂŠvel – EurĂłpĂĄba tervezett gĂĄzvezetĂŠkről. Csak az nem tisztĂĄzott mĂŠg, hogy ez miről is szĂłlna. Jelenleg nagyĂźzemi mĂŠretben folynak a magyar-orosz diplomĂĄciai tĂĄrgyalĂĄsok, Veres JĂĄnos pĂŠnzĂźgyminiszter egy hĂłnapon belĂźl mĂĄr mĂĄsodszor – pĂŠnteken – egyeztetett az Ăźgyről MoszkvĂĄban Alekszej Millerrel, a Gazprom vezĂŠrigazgatĂłjĂĄval. Dmitrij Medvegyev, miniszterelnĂśk-helyettes, a vezetĂŠk mĂśgĂśtt ĂĄllĂł orosz ĂĄllami gĂĄzvĂĄllalat elnĂśke, OroszorszĂĄg leendő ĂĄllamfője ma MagyarorszĂĄgra lĂĄtogat. A hivatalos orosz kĂśzlemĂŠnyek szerint Veres JĂĄnos Ăşjfent csupĂĄn a minden tekintetben tĂśkĂŠletes kĂŠtoldalĂş kapcsolatokrĂłl tĂĄrgyalt. A miniszter lapunknak pĂŠnteken – moszkvai tĂĄrgyalĂĄsĂĄnak ĂŠs a lĂĄtogatĂĄsnak az emlĂtĂŠse nĂŠlkĂźl – Ăşgy fogalmazott, gyakran folytat megbeszĂŠlĂŠseket a DĂŠli ĂĄramlatrĂłl. RĂŠszletek kĂśzlĂŠse nĂŠlkĂźl azt hatĂĄrozottan leszĂśgezte: “kizĂĄrĂłlag az orszĂĄg ĂŠrdekeit tartom szem előtt”.
A szĂnfalak mĂśgĂśtt ĂŠrtesĂźlĂŠsĂźnk szerint igen komoly vitĂĄk dĂşlnak, melyek sorĂĄn a Gazprom rendre MagyarorszĂĄg elkerĂźlĂŠsĂŠvel fenyeget. Az orosz gĂĄzmulti, illetve a beruhĂĄzĂĄsbeli magyar partnere, a Mol ugyanis mindmĂĄig nem tudott megegyezni, kinek mennyi jusson a majdani bevĂŠtelekből. Az orosz fĂŠl pĂŠldĂĄul tĂśbbsĂŠget szeretne a lĂŠtrehozandĂł magyarorszĂĄgi kĂśzĂśs vĂĄllalatban. A Mol ugyan nem nyilatkozik, de Ăşgy tudjuk, erre nem hajlik. A Gazprom emellett azt is kĂśveteli, hogy a MagyarorszĂĄgon tĂşlra szĂĄnt gĂĄz szĂĄllĂtĂĄsĂĄra kĂźlĂśn csővezetĂŠket, illetve tĂĄrozĂłt ĂŠpĂtsenek. A Mol azonban ĂĄllĂtĂłlag nem szeretne lemondani a hazai vezetĂŠkszakaszok feletti kontrolljĂĄrĂłl. Igaz, a Mol a vezetĂŠkeket műkĂśdtető cĂŠge nevĂŠből a minap kivette a Mol szĂłt.
Az orosz gĂĄzmulti a kijĂłzanĂtĂł ukrajnai tapasztalatok miatt kĂŠr elkĂźlĂśnĂtett gĂĄzszĂĄllĂtĂĄst. VĂŠlemĂŠnye szerint ĂŠszakkeleti szomszĂŠdunk ĂŠvek Ăłta visszaĂŠl azzal, hogy ott halad keresztĂźl az EurĂłpĂĄba irĂĄnyulĂł “fő csővezetĂŠk”. Az ukrĂĄn, illetve a kĂźlső fogyasztĂĄsra szĂĄnt, jogilag kĂźlĂśnvĂĄlasztott gĂĄzszĂĄllĂtmĂĄny ugyanis az egymĂĄssal kapcsolatban ĂĄllĂł vezetĂŠkeken Ăśsszekeverhető. Ezzel szerintĂźk Ukrajna jogtalanul vissza is ĂŠlt, amikor az orosz fĂŠl a kifizetetlen ukrĂĄn szĂĄmlĂĄk miatt csĂśkkentette az ottani belfĂśldi felhasznĂĄlĂĄsra szĂĄnt gĂĄzt: a nyomĂĄs ugyanis vĂŠgĂźl EurĂłpa mĂĄs orszĂĄgaiban esett.
A Gazprom az egĂŠsz tervvel is Ukrajna elkerĂźlĂŠse ĂŠrdekĂŠben ĂĄllt elő. Az Ăşj vezetĂŠkkel – mintegy tĂzmilliĂĄrd eurĂł ĂĄrĂĄn – dĂŠlről szeretnĂŠk megkĂśzelĂteni EurĂłpĂĄt, azon belĂźl is legfőkĂŠppen OlaszorszĂĄg gĂĄzfogyasztĂłit. (Ugyane filozĂłfia alapjĂĄn a Balti-tenger alatt Ăszaki ĂĄramlat nĂŠven ĂŠpĂt csĂśvet.) A Gazprom azonban lĂĄtott lehetősĂŠget egy MagyarorszĂĄg irĂĄnyĂş ĂĄgra is, mivel Ăgy egyszerűbb becsatlakozni az ausztriai BaumgartennĂŠl lĂŠvő gĂĄzkĂśzpontba. RĂĄadĂĄsul DĂŠl-MagyarorszĂĄgon igen kiterjedt, Mol-tulajdonĂş mezők ĂĄllnak kĂŠszen gĂĄztĂĄrozĂĄs cĂŠljĂĄra. A Mol ĂŠs a Gazprom 2006 kĂśzepĂŠn kĂśzĂśs cĂŠget is alapĂtott a terv “vizsgĂĄlatĂĄra”. Egyfajta hatĂĄridőt tavaly ĂŠv kĂśzepĂŠre tűztek ki, de a cĂŠg hĂĄza tĂĄjĂĄn azĂłta is beszĂŠdes csend honol.
A GazpromnĂĄl azonban a mĂşlt ĂŠv vĂŠgĂŠn lĂĄthatĂłlag megnyomtĂĄk a gĂĄzpedĂĄlt. Viktor Zubkov orosz miniszterelnĂśk Budapesten ĂgĂŠretet tett arra, hogy a DĂŠli ĂĄramlat ĂŠrinteni fogja hazĂĄnkat. EzutĂĄn tĂśbb ellentmondĂĄsos nyilatkozat jelent meg, ĂŠs tĂŠny: a Gazprom ezt mĂĄig nem erősĂtette meg. SzerbiĂĄval viszont az ĂŠv vĂŠgĂŠn megĂĄllapodtak. Az orosz fĂŠl lendĂźletĂŠről tanĂşskodik, hogy dĂŠli szomszĂŠdunk a vezetĂŠkĂŠrt – no meg talĂĄn KoszovĂł-Ăźgyben Szerbia tĂĄmogatĂĄsĂĄĂŠrt – cserĂŠbe a nemzeti olajtĂĄrsasĂĄg tĂśbbsĂŠgi jogĂĄt versenytĂĄrgyalĂĄs nĂŠlkĂźl, szinte ingyen adta ĂĄt a Gazpromnak. Ezzel viszont a nyomvonaltervekben sokĂĄig szereplő RomĂĄnia remĂŠnyei foszlottak szĂŠt, bizonyĂtva, hogy a GazpromnĂĄl kĂśnnyű kiesni a pikszisből. Ugyanerre pĂŠlda TĂśrĂśkorszĂĄg is, amely kezdetben tagja volt a tervnek: ĂĄm mint első nagy elosztóållam, egyre tĂśbbet kĂśvetelt magĂĄnak. Amikor a Gazprom ezt megelĂŠgelte, tĂśbb milliĂĄrd eurĂłs tĂśbbletkĂśltsĂŠggel inkĂĄbb a Fekete-tenger tĂśbb ezer mĂŠteres fenekĂŠt vĂĄlasztotta ĂştvonalkĂŠnt. Ma mĂĄr ugyanis azt valljĂĄk: minĂŠl tĂśbb orszĂĄg, annĂĄl tĂśbb kockĂĄzat.
Szerbia utĂĄn – kĂźlĂśnĂśsebb lĂĄtvĂĄnyos vitĂĄk nĂŠlkĂźl – az ĂĄllamelnĂśkĂśk BulgĂĄriĂĄban is szignĂĄltĂĄk a nyomvonalrĂłl szĂłlĂł megĂĄllapodĂĄst. MĂŠgpedig a hĂrek alapjĂĄn 50-50 szĂĄzalĂŠkos tulajdoni megoszlĂĄssal. Gazpromos forrĂĄsaink ĂŠrtelmezĂŠse szerint azonban a bulgĂĄriai felĂĄllĂĄs szĂĄmukra biztosĂt tĂśbbsĂŠget.
A hiĂĄnyzĂł lĂĄncszem most mĂĄr szembeĂśtlően MagyarorszĂĄg, illetve az esetleg a helyĂŠbe lĂŠpő mĂĄs ĂĄllamok. Orosz rĂŠszről azt sem zĂĄrjĂĄk ki, hogy a vezetĂŠk SzerbiĂĄban kettĂŠĂĄgazzon HorvĂĄtorszĂĄg, illetve hazĂĄnk felĂŠ, de ez jĂłval kevesebb jĂśvőbeli bevĂŠtelt jelentene MagyarorszĂĄgnak. Dmitrij Medvegyev mindenesetre csak SzerbiĂĄban ĂŠs MagyarorszĂĄgon ĂĄll meg.
A Molban ugyanakkor nincs kĂźlĂśnĂśsebb izgalom. ĂllĂtĂłlag Ăşgy tartjĂĄk, nincs semmi gond, a tĂĄrgyalĂĄsok a szokĂĄsos mederben folynak, hatĂĄridő nĂŠlkĂźl. ĂrvrendszerĂźk kegyetlenĂźl egyszerű: a felmerĂźlt ajĂĄnlatok egyelőre nem biztosĂtjĂĄk a Mol magĂĄnrĂŠszvĂŠnyesei ĂĄltal elvĂĄrt megtĂŠrĂźlĂŠsi mutatĂłkat. Vagyis: nem fognak “rossz Ăźzletet” kĂśtni. Igaz, egyes rĂŠszvĂŠnyesek az emiatt elszalasztott, kĂŠsőbb nagyon gyĂźmĂślcsĂśzőnek bizonyult Ăźzletek miatt mĂĄr nem egyszer bĂrĂĄltĂĄk a Mol-vezetĂŠst. A helyzetet kicsit ĂĄrnyalja, hogy az OMV-Ăźgy Ăłta a Mol tĂśbb mint 40 szĂĄzalĂŠka biztosan a tĂĄrsasĂĄg barĂĄtaihoz kerĂźlt – ebből 10 vissza az ĂĄllamhoz -, a 20 szĂĄzalĂŠkon ĂĄllĂł osztrĂĄk konkurens pedig amĂşgy is szinte mindent ellenez.
Az OMV-Ăźgyben a Mollal lĂĄtvĂĄnyos vĂŠd- ĂŠs dacszĂśvetsĂŠget kĂśtő magyar kormĂĄny ugyanakkor a DĂŠli ĂĄramlat kapcsĂĄn kimozdulni lĂĄtszik a Mol mĂśgĂźl. A politikusok ugyanis nem a Mol befektetĂŠsi mutatĂłi alapjĂĄn, hanem stratĂŠgiai okokbĂłl szeretnĂŠk idecsĂĄbĂtani a DĂŠli ĂĄramlatot. Mint azt mĂĄr szĂĄmtalanszor kinyilvĂĄnĂtottĂĄk: minĂŠl tĂśbb nagy gĂĄzvezetĂŠk halad keresztĂźl az orszĂĄgon, nekĂźnk annĂĄl jobb. (NĂŠmi megkĂŠsett sajnĂĄlkozĂĄssal a ’70-es ĂŠvek iparpolitikĂĄja felett, amikor a magyar ellenkezĂŠs nyomĂĄn az AlfĂśld helyett SzlovĂĄkia hegyein keresztĂźl vezettĂŠk az eurĂłpai főellĂĄtĂłcsĂśvet.) Ăgy most magyar rĂŠszről lĂĄtvĂĄnyosan a kormĂĄnypolitikusok vettĂŠk ĂĄt a kezdemĂŠnyezĂŠst: az utolsĂł nyilvĂĄnos moszkvai Mol-lĂĄtogatĂĄs tavaly decemberben tĂśrtĂŠnt, a politikusok azonban – pĂŠldĂĄul a magyar pĂŠnzĂźgyminiszter – azonban sűrűbben repĂźlnek az orosz fővĂĄrosba. Veres JĂĄnos ugyanakkor lapunknak kizĂĄrĂłlag az orszĂĄg ĂŠrdekeiről beszĂŠlt: a MolrĂłl – “egy magĂĄncĂŠgről” -, avagy az Ăźgy mĂĄs vonatkozĂĄsairĂłl nem kĂvĂĄnt vĂŠlemĂŠnyt alkotni.
Ennek kapcsĂĄn – Ăşgy tudjuk – felmerĂźlt, hogy a magyar fĂŠl, rĂŠszben a Mol helyett is kijelĂślhet egy partnert. Ăgy a vĂĄrt tranzitdĂj is kĂśzelebb kerĂźlhet az ĂĄllamkasszĂĄhoz, mint a Molon keresztĂźl. Csak az a kĂŠrdĂŠs, sikerĂźl-e a kormĂĄnyzatnak erre alkalmas cĂŠget talĂĄlnia. Avagy a vezetĂŠk idecsĂĄbĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben az orszĂĄgnak kell a zsebĂŠbe nyĂşlnia.
Nabucco: EgysĂŠgfrontban az USA ĂŠs az EU
Az EgyesĂźlt Ăllamok pĂŠnteken teljes tĂĄmogatĂĄsĂĄrĂłl biztosĂtotta a Nabucco gĂĄzvezetĂŠket. Matthew Bryza amerikai kĂźlĂźgyi ĂĄllamtitkĂĄr BrĂźsszelben azt mondta, hogy USA ĂŠrdekelt a Nabucco megvalĂłsulĂĄsĂĄban, ĂŠs segĂteni fog a rĂŠsztvevőknek “dĂśntĂŠseik ĂśsszehangolĂĄsĂĄban”. Bryza felidĂŠzte, hogy az eddigi tervek szerint a Nabucco ĂŠpĂtĂŠsĂŠnek kĂśltsĂŠgvetĂŠse ĂśtmilliĂĄrd eurĂł, mĂg a DĂŠli ĂĄramlat gĂĄzvezetĂŠkĂŠ viszont legkevesebb tĂzmilliĂĄrd eurĂł. Szerinte ebből is kĂśvetkezik, hogy a NabuccĂłn majdan ĂŠrkező fĂśldgĂĄz akĂĄr 40-50 szĂĄzalĂŠkkal is olcsĂłbb lesz, mint ami a DĂŠli ĂĄramlaton ĂŠrkezik majd OroszorszĂĄgbĂłl. Az EurĂłpai UniĂł a szabĂĄlyozĂĄsi kĂśrnyezet megkĂśnnyĂtĂŠsĂŠvel tĂĄmogatja a Nabucco-tervet, amelyet elvben “előnyben rĂŠszesĂt” a DĂŠli ĂĄramlattal szemben. Lapunknak Andris Piebalgs uniĂłs energiaĂźgyi biztos ugyanakkor korĂĄbban azt nyilatkozta, egyĂĄltalĂĄn nem zavarnĂĄ a DĂŠli ĂĄramlat megĂŠpĂtĂŠse (Az uniĂł ilyenformĂĄn tulajdonkĂŠppen jĂłvĂĄhagyja a tagorszĂĄgok tĂĄrgyalĂĄsait az oroszokkal – a szerk.)
Az azonban egyelőre nem tisztĂĄzott, hogy a Gazprom-vezetĂŠk mennyire lesz Ăśsszeegyeztethető a nemrĂŠg hozott uniĂłs szabĂĄllyal, miszerint a termelĂŠsben, illetve a kereskedelemben rĂŠszt vevő cĂŠgek – pĂŠldĂĄul a Gazprom – ne tulajdonolhassanak vezetĂŠket.
Az EgyesĂźlt Ăllamok ĂŠvek Ăłta kiĂĄll a Nabucco-terv mellett, mĂŠgpedig a DĂŠli ĂĄramlat ellenĂŠben. Ăm politikai okok miatt a Nabucco-programban nem tĂĄmogatjĂĄk az irĂĄni gĂĄzmezők bekapcsolĂĄsĂĄt. Az uniĂłs politikusok azonban, mivel a lehetsĂŠges beszĂĄllĂtĂł orszĂĄgok sorĂĄbĂłl az orosz kormĂĄny lĂŠpĂŠsei nyomĂĄn tĂśbb gĂĄzban gazdag posztszovjet kĂśztĂĄrsasĂĄg kiesett, AzerbajdzsĂĄn mellett tovĂĄbbra is IrĂĄnt emlegetik fő forrĂĄskĂŠnt.
Â
Kora Déli áramlat
A Gazprom eddig nem tudott megĂĄllapodni magyar partnerĂŠvel, a Mollal a DĂŠli ĂĄramlat vezetĂŠk magyar szakaszĂĄnak rĂŠszleteiről. A kĂŠrdĂŠsről folyamatosak a politikai egyeztetĂŠsek, a kormĂĄny megĂĄllapodĂĄst tervez OroszorszĂĄggal, ĂĄm elkĂŠpzelhető, hogy ehhez ki kellene hagyni az Ăźgyből a Molt – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
Az orosz ĂŠs a magyar kormĂĄny kĂśzĂśs elvi megĂĄllapodĂĄst kĂŠszĂźl bejelenteni a DĂŠli ĂĄramlat nevű, OroszorszĂĄgbĂłl dĂŠlről – MagyarorszĂĄg ĂŠrintĂŠsĂŠvel – EurĂłpĂĄba tervezett gĂĄzvezetĂŠkről. Csak az nem tisztĂĄzott mĂŠg, hogy ez miről is szĂłlna. Jelenleg nagyĂźzemi mĂŠretben folynak a magyar-orosz diplomĂĄciai tĂĄrgyalĂĄsok, Veres JĂĄnos pĂŠnzĂźgyminiszter egy hĂłnapon belĂźl mĂĄr mĂĄsodszor – pĂŠnteken – egyeztetett az Ăźgyről MoszkvĂĄban Alekszej Millerrel, a Gazprom vezĂŠrigazgatĂłjĂĄval. Dmitrij Medvegyev, miniszterelnĂśk-helyettes, a vezetĂŠk mĂśgĂśtt ĂĄllĂł orosz ĂĄllami gĂĄzvĂĄllalat elnĂśke, OroszorszĂĄg leendő ĂĄllamfője ma MagyarorszĂĄgra lĂĄtogat. A hivatalos orosz kĂśzlemĂŠnyek szerint Veres JĂĄnos Ăşjfent csupĂĄn a minden tekintetben tĂśkĂŠletes kĂŠtoldalĂş kapcsolatokrĂłl tĂĄrgyalt. A miniszter lapunknak pĂŠnteken – moszkvai tĂĄrgyalĂĄsĂĄnak ĂŠs a lĂĄtogatĂĄsnak az emlĂtĂŠse nĂŠlkĂźl – Ăşgy fogalmazott, gyakran folytat megbeszĂŠlĂŠseket a DĂŠli ĂĄramlatrĂłl. RĂŠszletek kĂśzlĂŠse nĂŠlkĂźl azt hatĂĄrozottan leszĂśgezte: “kizĂĄrĂłlag az orszĂĄg ĂŠrdekeit tartom szem előtt”.
A szĂnfalak mĂśgĂśtt ĂŠrtesĂźlĂŠsĂźnk szerint igen komoly vitĂĄk dĂşlnak, melyek sorĂĄn a Gazprom rendre MagyarorszĂĄg elkerĂźlĂŠsĂŠvel fenyeget. Az orosz gĂĄzmulti, illetve a beruhĂĄzĂĄsbeli magyar partnere, a Mol ugyanis mindmĂĄig nem tudott megegyezni, kinek mennyi jusson a majdani bevĂŠtelekből. Az orosz fĂŠl pĂŠldĂĄul tĂśbbsĂŠget szeretne a lĂŠtrehozandĂł magyarorszĂĄgi kĂśzĂśs vĂĄllalatban. A Mol ugyan nem nyilatkozik, de Ăşgy tudjuk, erre nem hajlik. A Gazprom emellett azt is kĂśveteli, hogy a MagyarorszĂĄgon tĂşlra szĂĄnt gĂĄz szĂĄllĂtĂĄsĂĄra kĂźlĂśn csővezetĂŠket, illetve tĂĄrozĂłt ĂŠpĂtsenek. A Mol azonban ĂĄllĂtĂłlag nem szeretne lemondani a hazai vezetĂŠkszakaszok feletti kontrolljĂĄrĂłl. Igaz, a Mol a vezetĂŠkeket műkĂśdtető cĂŠge nevĂŠből a minap kivette a Mol szĂłt.
Az orosz gĂĄzmulti a kijĂłzanĂtĂł ukrajnai tapasztalatok miatt kĂŠr elkĂźlĂśnĂtett gĂĄzszĂĄllĂtĂĄst. VĂŠlemĂŠnye szerint ĂŠszakkeleti szomszĂŠdunk ĂŠvek Ăłta visszaĂŠl azzal, hogy ott halad keresztĂźl az EurĂłpĂĄba irĂĄnyulĂł “fő csővezetĂŠk”. Az ukrĂĄn, illetve a kĂźlső fogyasztĂĄsra szĂĄnt, jogilag kĂźlĂśnvĂĄlasztott gĂĄzszĂĄllĂtmĂĄny ugyanis az egymĂĄssal kapcsolatban ĂĄllĂł vezetĂŠkeken Ăśsszekeverhető. Ezzel szerintĂźk Ukrajna jogtalanul vissza is ĂŠlt, amikor az orosz fĂŠl a kifizetetlen ukrĂĄn szĂĄmlĂĄk miatt csĂśkkentette az ottani belfĂśldi felhasznĂĄlĂĄsra szĂĄnt gĂĄzt: a nyomĂĄs ugyanis vĂŠgĂźl EurĂłpa mĂĄs orszĂĄgaiban esett.
A Gazprom az egĂŠsz tervvel is Ukrajna elkerĂźlĂŠse ĂŠrdekĂŠben ĂĄllt elő. Az Ăşj vezetĂŠkkel – mintegy tĂzmilliĂĄrd eurĂł ĂĄrĂĄn – dĂŠlről szeretnĂŠk megkĂśzelĂteni EurĂłpĂĄt, azon belĂźl is legfőkĂŠppen OlaszorszĂĄg gĂĄzfogyasztĂłit. (Ugyane filozĂłfia alapjĂĄn a Balti-tenger alatt Ăszaki ĂĄramlat nĂŠven ĂŠpĂt csĂśvet.) A Gazprom azonban lĂĄtott lehetősĂŠget egy MagyarorszĂĄg irĂĄnyĂş ĂĄgra is, mivel Ăgy egyszerűbb becsatlakozni az ausztriai BaumgartennĂŠl lĂŠvő gĂĄzkĂśzpontba. RĂĄadĂĄsul DĂŠl-MagyarorszĂĄgon igen kiterjedt, Mol-tulajdonĂş mezők ĂĄllnak kĂŠszen gĂĄztĂĄrozĂĄs cĂŠljĂĄra. A Mol ĂŠs a Gazprom 2006 kĂśzepĂŠn kĂśzĂśs cĂŠget is alapĂtott a terv “vizsgĂĄlatĂĄra”. Egyfajta hatĂĄridőt tavaly ĂŠv kĂśzepĂŠre tűztek ki, de a cĂŠg hĂĄza tĂĄjĂĄn azĂłta is beszĂŠdes csend honol.
A GazpromnĂĄl azonban a mĂşlt ĂŠv vĂŠgĂŠn lĂĄthatĂłlag megnyomtĂĄk a gĂĄzpedĂĄlt. Viktor Zubkov orosz miniszterelnĂśk Budapesten ĂgĂŠretet tett arra, hogy a DĂŠli ĂĄramlat ĂŠrinteni fogja hazĂĄnkat. EzutĂĄn tĂśbb ellentmondĂĄsos nyilatkozat jelent meg, ĂŠs tĂŠny: a Gazprom ezt mĂĄig nem erősĂtette meg. SzerbiĂĄval viszont az ĂŠv vĂŠgĂŠn megĂĄllapodtak. Az orosz fĂŠl lendĂźletĂŠről tanĂşskodik, hogy dĂŠli szomszĂŠdunk a vezetĂŠkĂŠrt – no meg talĂĄn KoszovĂł-Ăźgyben Szerbia tĂĄmogatĂĄsĂĄĂŠrt – cserĂŠbe a nemzeti olajtĂĄrsasĂĄg tĂśbbsĂŠgi jogĂĄt versenytĂĄrgyalĂĄs nĂŠlkĂźl, szinte ingyen adta ĂĄt a Gazpromnak. Ezzel viszont a nyomvonaltervekben sokĂĄig szereplő RomĂĄnia remĂŠnyei foszlottak szĂŠt, bizonyĂtva, hogy a GazpromnĂĄl kĂśnnyű kiesni a pikszisből. Ugyanerre pĂŠlda TĂśrĂśkorszĂĄg is, amely kezdetben tagja volt a tervnek: ĂĄm mint első nagy elosztóållam, egyre tĂśbbet kĂśvetelt magĂĄnak. Amikor a Gazprom ezt megelĂŠgelte, tĂśbb milliĂĄrd eurĂłs tĂśbbletkĂśltsĂŠggel inkĂĄbb a Fekete-tenger tĂśbb ezer mĂŠteres fenekĂŠt vĂĄlasztotta ĂştvonalkĂŠnt. Ma mĂĄr ugyanis azt valljĂĄk: minĂŠl tĂśbb orszĂĄg, annĂĄl tĂśbb kockĂĄzat.
Szerbia utĂĄn – kĂźlĂśnĂśsebb lĂĄtvĂĄnyos vitĂĄk nĂŠlkĂźl – az ĂĄllamelnĂśkĂśk BulgĂĄriĂĄban is szignĂĄltĂĄk a nyomvonalrĂłl szĂłlĂł megĂĄllapodĂĄst. MĂŠgpedig a hĂrek alapjĂĄn 50-50 szĂĄzalĂŠkos tulajdoni megoszlĂĄssal. Gazpromos forrĂĄsaink ĂŠrtelmezĂŠse szerint azonban a bulgĂĄriai felĂĄllĂĄs szĂĄmukra biztosĂt tĂśbbsĂŠget.
A hiĂĄnyzĂł lĂĄncszem most mĂĄr szembeĂśtlően MagyarorszĂĄg, illetve az esetleg a helyĂŠbe lĂŠpő mĂĄs ĂĄllamok. Orosz rĂŠszről azt sem zĂĄrjĂĄk ki, hogy a vezetĂŠk SzerbiĂĄban kettĂŠĂĄgazzon HorvĂĄtorszĂĄg, illetve hazĂĄnk felĂŠ, de ez jĂłval kevesebb jĂśvőbeli bevĂŠtelt jelentene MagyarorszĂĄgnak. Dmitrij Medvegyev mindenesetre csak SzerbiĂĄban ĂŠs MagyarorszĂĄgon ĂĄll meg.
A Molban ugyanakkor nincs kĂźlĂśnĂśsebb izgalom. ĂllĂtĂłlag Ăşgy tartjĂĄk, nincs semmi gond, a tĂĄrgyalĂĄsok a szokĂĄsos mederben folynak, hatĂĄridő nĂŠlkĂźl. ĂrvrendszerĂźk kegyetlenĂźl egyszerű: a felmerĂźlt ajĂĄnlatok egyelőre nem biztosĂtjĂĄk a Mol magĂĄnrĂŠszvĂŠnyesei ĂĄltal elvĂĄrt megtĂŠrĂźlĂŠsi mutatĂłkat. Vagyis: nem fognak “rossz Ăźzletet” kĂśtni. Igaz, egyes rĂŠszvĂŠnyesek az emiatt elszalasztott, kĂŠsőbb nagyon gyĂźmĂślcsĂśzőnek bizonyult Ăźzletek miatt mĂĄr nem egyszer bĂrĂĄltĂĄk a Mol-vezetĂŠst. A helyzetet kicsit ĂĄrnyalja, hogy az OMV-Ăźgy Ăłta a Mol tĂśbb mint 40 szĂĄzalĂŠka biztosan a tĂĄrsasĂĄg barĂĄtaihoz kerĂźlt – ebből 10 vissza az ĂĄllamhoz -, a 20 szĂĄzalĂŠkon ĂĄllĂł osztrĂĄk konkurens pedig amĂşgy is szinte mindent ellenez.
Az OMV-Ăźgyben a Mollal lĂĄtvĂĄnyos vĂŠd- ĂŠs dacszĂśvetsĂŠget kĂśtő magyar kormĂĄny ugyanakkor a DĂŠli ĂĄramlat kapcsĂĄn kimozdulni lĂĄtszik a Mol mĂśgĂźl. A politikusok ugyanis nem a Mol befektetĂŠsi mutatĂłi alapjĂĄn, hanem stratĂŠgiai okokbĂłl szeretnĂŠk idecsĂĄbĂtani a DĂŠli ĂĄramlatot. Mint azt mĂĄr szĂĄmtalanszor kinyilvĂĄnĂtottĂĄk: minĂŠl tĂśbb nagy gĂĄzvezetĂŠk halad keresztĂźl az orszĂĄgon, nekĂźnk annĂĄl jobb. (NĂŠmi megkĂŠsett sajnĂĄlkozĂĄssal a ’70-es ĂŠvek iparpolitikĂĄja felett, amikor a magyar ellenkezĂŠs nyomĂĄn az AlfĂśld helyett SzlovĂĄkia hegyein keresztĂźl vezettĂŠk az eurĂłpai főellĂĄtĂłcsĂśvet.) Ăgy most magyar rĂŠszről lĂĄtvĂĄnyosan a kormĂĄnypolitikusok vettĂŠk ĂĄt a kezdemĂŠnyezĂŠst: az utolsĂł nyilvĂĄnos moszkvai Mol-lĂĄtogatĂĄs tavaly decemberben tĂśrtĂŠnt, a politikusok azonban – pĂŠldĂĄul a magyar pĂŠnzĂźgyminiszter – azonban sűrűbben repĂźlnek az orosz fővĂĄrosba. Veres JĂĄnos ugyanakkor lapunknak kizĂĄrĂłlag az orszĂĄg ĂŠrdekeiről beszĂŠlt: a MolrĂłl – “egy magĂĄncĂŠgről” -, avagy az Ăźgy mĂĄs vonatkozĂĄsairĂłl nem kĂvĂĄnt vĂŠlemĂŠnyt alkotni.
Ennek kapcsĂĄn – Ăşgy tudjuk – felmerĂźlt, hogy a magyar fĂŠl, rĂŠszben a Mol helyett is kijelĂślhet egy partnert. Ăgy a vĂĄrt tranzitdĂj is kĂśzelebb kerĂźlhet az ĂĄllamkasszĂĄhoz, mint a Molon keresztĂźl. Csak az a kĂŠrdĂŠs, sikerĂźl-e a kormĂĄnyzatnak erre alkalmas cĂŠget talĂĄlnia. Avagy a vezetĂŠk idecsĂĄbĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben az orszĂĄgnak kell a zsebĂŠbe nyĂşlnia.
Nabucco: EgysĂŠgfrontban az USA ĂŠs az EU
Az EgyesĂźlt Ăllamok pĂŠnteken teljes tĂĄmogatĂĄsĂĄrĂłl biztosĂtotta a Nabucco gĂĄzvezetĂŠket. Matthew Bryza amerikai kĂźlĂźgyi ĂĄllamtitkĂĄr BrĂźsszelben azt mondta, hogy USA ĂŠrdekelt a Nabucco megvalĂłsulĂĄsĂĄban, ĂŠs segĂteni fog a rĂŠsztvevőknek “dĂśntĂŠseik ĂśsszehangolĂĄsĂĄban”. Bryza felidĂŠzte, hogy az eddigi tervek szerint a Nabucco ĂŠpĂtĂŠsĂŠnek kĂśltsĂŠgvetĂŠse ĂśtmilliĂĄrd eurĂł, mĂg a DĂŠli ĂĄramlat gĂĄzvezetĂŠkĂŠ viszont legkevesebb tĂzmilliĂĄrd eurĂł. Szerinte ebből is kĂśvetkezik, hogy a NabuccĂłn majdan ĂŠrkező fĂśldgĂĄz akĂĄr 40-50 szĂĄzalĂŠkkal is olcsĂłbb lesz, mint ami a DĂŠli ĂĄramlaton ĂŠrkezik majd OroszorszĂĄgbĂłl. Az EurĂłpai UniĂł a szabĂĄlyozĂĄsi kĂśrnyezet megkĂśnnyĂtĂŠsĂŠvel tĂĄmogatja a Nabucco-tervet, amelyet elvben “előnyben rĂŠszesĂt” a DĂŠli ĂĄramlattal szemben. Lapunknak Andris Piebalgs uniĂłs energiaĂźgyi biztos ugyanakkor korĂĄbban azt nyilatkozta, egyĂĄltalĂĄn nem zavarnĂĄ a DĂŠli ĂĄramlat megĂŠpĂtĂŠse (Az uniĂł ilyenformĂĄn tulajdonkĂŠppen jĂłvĂĄhagyja a tagorszĂĄgok tĂĄrgyalĂĄsait az oroszokkal – a szerk.)
Az azonban egyelőre nem tisztĂĄzott, hogy a Gazprom-vezetĂŠk mennyire lesz Ăśsszeegyeztethető a nemrĂŠg hozott uniĂłs szabĂĄllyal, miszerint a termelĂŠsben, illetve a kereskedelemben rĂŠszt vevő cĂŠgek – pĂŠldĂĄul a Gazprom – ne tulajdonolhassanak vezetĂŠket.
Az EgyesĂźlt Ăllamok ĂŠvek Ăłta kiĂĄll a Nabucco-terv mellett, mĂŠgpedig a DĂŠli ĂĄramlat ellenĂŠben. Ăm politikai okok miatt a Nabucco-programban nem tĂĄmogatjĂĄk az irĂĄni gĂĄzmezők bekapcsolĂĄsĂĄt. Az uniĂłs politikusok azonban, mivel a lehetsĂŠges beszĂĄllĂtĂł orszĂĄgok sorĂĄbĂłl az orosz kormĂĄny lĂŠpĂŠsei nyomĂĄn tĂśbb gĂĄzban gazdag posztszovjet kĂśztĂĄrsasĂĄg kiesett, AzerbajdzsĂĄn mellett tovĂĄbbra is IrĂĄnt emlegetik fő forrĂĄskĂŠnt.
Â
