Ukrajna hamarosan nemzetközi pályázatot ír ki nem hagyományos szénhidrogén kincse kiaknázására, elsősorban azért, hogy saját termelése növelésével csökkenjen az orosz gázimporttól való függése. A szakma külföldi óriásai már hosszabb ideje érdeklődnek az ukrajnai lehetőségek iránt, ám máris felmerült az ukrán előkészületek átláthatóságával kapcsolatos aggály: ki áll és mit tud a kis, SPK-Geoservice cég mögött, hogy az ukrán kormány e társaságot jelölte ki a termelésmegosztásos projektek helyi partneréül?
Az ukrán kormány nemzetközi tendert írt ki a nemkonvencionális szénhidrogén készleteinek kitermelésére. Jelen esetben palagázról, szénágyban lévő metánról, olajról és a kondenzátumról van szó. A nemzeti ásványkincsekért felelős állami intézet bejelentése szerint az állami pályázat termelési mennyiségen alapuló társulást ajánl (PSA) a jelentkezőknek a Juzivszkij és az Olesszkij területeken. Előbbi Kelet-Ukrajnában, a Donyeck-régióban, utóbbi a Lviv-régió nyugati felén terül el. A megköttetendő szerződések 50 évre szólnának, a termelés 70 százaléka kerülhet a nyertes pályázó kezébe.
A tenderen a TOV SPK-Geoservice és az ukrán nemzeti PAT NAK Nadra Ukraini által alapítandó vegyesvállalat is indul.
Geológusok becslései szerint a Juzovszka területen 2 ezermilliárd köbméter földgáz rejtőzik, Olesszka alatt pedig 0,8 – 1,5 ezermilliárd.
A nemzetközi óriások aktívan részt vesznek az ukrán nem hagyományos gázkészletek felmérésében. Az USA gazdasági minisztériuma (EIA) becslése szerint Ukrajna rendelkezik Európa negyedik legnagyobb nem hagyományos gázkincsével, a mennyiséget az amerikai szakemberek 1,2 ezermilliárd köbméterre teszik.
Tavaly júniusban az orosz-angol TNK-BP már jelezte, hogy 1,8 milliárd dollárt szán ukrajnai projektekre ezen a területen a következő 6-7 évben, reményei szerint majd évi hárommilliárd köbméter gázt fog termelni. Szeptemberben az ExxonMobil előzetes megállapodást kötött az ukrán állami Naftogaz Ukrainivel a nem hagyományos szerkezetben lévő gáz kinyerésével kapcsolatos fejlesztésekről, majd a Shell közölte, hogy 800 millió dolláros ukrajnai beruházásra készül a szegmensben. A sor ezzel még nem ért véget: novemberben az ENI SpA és a Cadogan Petroleum számolt be arról, hogy mintegy 55 millió dolláros munkába fog, a Lviv-medencében lévő nem hagyományos gázkincs feltárását és termelését szeretné elindítani. Közben a Naftogaz és az ENI szándéknyilatkozatban rögzített egy kutatási és együttműködési megállapodást.
Ukrajna e téren mutatkozó aktivitásának fő mozgatórugója az, hogy csökkenteni szeretné az orosz gázszállításoktól való függését. 2020-ra évi 4-5 milliárd köbméter gázhoz jutna a fenti forrásból, ez a mennyiség a mostani éves gázigényének körülbelül a 10 százalékát fedezi.
Ukrajna nem hagyományos gáztermelési terveiről beszámolt a tegnapi Financial Times is, felidézve egy minapi gázfórumon felvetett kérdést is: vajon ki áll a fent említett, kis ukrán cég, az SPK-Geoservice mögött? A társaság vajon milyen szerepe és értéke alapján kerül be a sokmilliárd dolláros feltáró és termelő projekteket indító cégek sorába? Az ukrán kormány néhány hete döntött úgy, hogy az SPK-Geoservice kisebbségi partner lesz a palagáz beruházásokban. Ennek kapcsán az egyik reménybeli ajánlattevő máris meghúzta az átláthatóság vészcsengőjét.
Jönnek az ukrán nem hagyományos gáztenderek
Ukrajna hamarosan nemzetközi pályázatot ír ki nem hagyományos szénhidrogén kincse kiaknázására, elsősorban azért, hogy saját termelése növelésével csökkenjen az orosz gázimporttól való függése. A szakma külföldi óriásai már hosszabb ideje érdeklődnek az ukrajnai lehetőségek iránt, ám máris felmerült az ukrán előkészületek átláthatóságával kapcsolatos aggály: ki áll és mit tud a kis, SPK-Geoservice cég mögött, hogy az ukrán kormány e társaságot jelölte ki a termelésmegosztásos projektek helyi partneréül?
Az ukrán kormány nemzetközi tendert írt ki a nemkonvencionális szénhidrogén készleteinek kitermelésére. Jelen esetben palagázról, szénágyban lévő metánról, olajról és a kondenzátumról van szó. A nemzeti ásványkincsekért felelős állami intézet bejelentése szerint az állami pályázat termelési mennyiségen alapuló társulást ajánl (PSA) a jelentkezőknek a Juzivszkij és az Olesszkij területeken. Előbbi Kelet-Ukrajnában, a Donyeck-régióban, utóbbi a Lviv-régió nyugati felén terül el. A megköttetendő szerződések 50 évre szólnának, a termelés 70 százaléka kerülhet a nyertes pályázó kezébe.
A tenderen a TOV SPK-Geoservice és az ukrán nemzeti PAT NAK Nadra Ukraini által alapítandó vegyesvállalat is indul.
Geológusok becslései szerint a Juzovszka területen 2 ezermilliárd köbméter földgáz rejtőzik, Olesszka alatt pedig 0,8 – 1,5 ezermilliárd.
A nemzetközi óriások aktívan részt vesznek az ukrán nem hagyományos gázkészletek felmérésében. Az USA gazdasági minisztériuma (EIA) becslése szerint Ukrajna rendelkezik Európa negyedik legnagyobb nem hagyományos gázkincsével, a mennyiséget az amerikai szakemberek 1,2 ezermilliárd köbméterre teszik.
Tavaly júniusban az orosz-angol TNK-BP már jelezte, hogy 1,8 milliárd dollárt szán ukrajnai projektekre ezen a területen a következő 6-7 évben, reményei szerint majd évi hárommilliárd köbméter gázt fog termelni. Szeptemberben az ExxonMobil előzetes megállapodást kötött az ukrán állami Naftogaz Ukrainivel a nem hagyományos szerkezetben lévő gáz kinyerésével kapcsolatos fejlesztésekről, majd a Shell közölte, hogy 800 millió dolláros ukrajnai beruházásra készül a szegmensben. A sor ezzel még nem ért véget: novemberben az ENI SpA és a Cadogan Petroleum számolt be arról, hogy mintegy 55 millió dolláros munkába fog, a Lviv-medencében lévő nem hagyományos gázkincs feltárását és termelését szeretné elindítani. Közben a Naftogaz és az ENI szándéknyilatkozatban rögzített egy kutatási és együttműködési megállapodást.
Ukrajna e téren mutatkozó aktivitásának fő mozgatórugója az, hogy csökkenteni szeretné az orosz gázszállításoktól való függését. 2020-ra évi 4-5 milliárd köbméter gázhoz jutna a fenti forrásból, ez a mennyiség a mostani éves gázigényének körülbelül a 10 százalékát fedezi.
Ukrajna nem hagyományos gáztermelési terveiről beszámolt a tegnapi Financial Times is, felidézve egy minapi gázfórumon felvetett kérdést is: vajon ki áll a fent említett, kis ukrán cég, az SPK-Geoservice mögött? A társaság vajon milyen szerepe és értéke alapján kerül be a sokmilliárd dolláros feltáró és termelő projekteket indító cégek sorába? Az ukrán kormány néhány hete döntött úgy, hogy az SPK-Geoservice kisebbségi partner lesz a palagáz beruházásokban. Ennek kapcsán az egyik reménybeli ajánlattevő máris meghúzta az átláthatóság vészcsengőjét.
