Egyre drĂĄgĂĄbb a szĂŠn, ĂŠs szakĂŠrtők a szĂŠndioxid kibocsĂĄtĂĄsi kvĂłtĂĄk ĂĄrĂĄnak emelkedĂŠsĂŠt vĂĄrjĂĄk a jĂśvőben, rĂŠszben ĂŠppen a szĂŠnfelhasznĂĄlĂĄs nĂśvekedĂŠsĂŠvel pĂĄrhuzamosan. A vilĂĄgpiacon uralkodĂł meglehetősen ellentmondĂĄsos helyzet magyarĂĄzata igen egyszerű: az ĂĄzsiai, afrikai gazdasĂĄgoknak mind tĂśbb, ĂŠs tĂśbb energiĂĄra van szĂźksĂŠge, mikĂśzben BrĂźsszel egyre elszĂĄntabban kĂźzd a kibocsĂĄtĂĄs csĂśkkentĂŠse ĂŠrdekĂŠben.
A fosszilis energiahordozĂłk felhasznĂĄlĂĄsĂĄnak visszaszorĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben tett erőfeszĂtĂŠsek ellenĂŠre a szĂŠn ma fontosabb szerepet jĂĄtszik, mint bĂĄrmikor korĂĄbban â Ăgy ĂŠrtĂŠkelik az energiahordozĂłk vilĂĄgpiacĂĄn kialakult helyzetet a Rio TintonĂĄl. A vilĂĄg egyik legnagyobb bĂĄnyĂĄszati tĂĄrsasĂĄgĂĄnak helyzetĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠben aligha van okunk kĂŠtelkedni, kĂźlĂśnĂśsen, ha szĂĄmĂtĂĄsba vesszĂźk, hogy szĂŠkhelyĂźkĂśn, AusztrĂĄliĂĄban vĂĄltozatlanul hallani sem akarnak az atomenergia hasznosĂtĂĄsrĂłl.
A Rio Tinto vezetői vĂĄltozatlanul azzal szĂĄmolnak, hogy az erőművi feketeszĂŠn marad AusztrĂĄlia meghatĂĄrozĂł exportcikke, kĂźlĂśnĂśsen a tisztaszĂŠn technolĂłgiĂĄk fejlesztĂŠsĂŠvel ĂśsszefĂźggĂŠsben. A megĂşjulĂł forrĂĄsok nem tudjĂĄk kivĂĄltani a szenet â hangsĂşlyozzĂĄk az ausztrĂĄl bĂĄnyatĂĄrsasĂĄg szakĂŠrtői.
A szĂŠn vilĂĄgpiaci ĂĄrĂĄnak alakulĂĄsa visszaigazolja az ausztrĂĄlok vĂĄrakozĂĄsait, az elmĂşlt időszakban tĂśbb lĂŠpĂŠsben is drĂĄgult a szĂŠn, rĂŠszben az olaj ĂŠs a gĂĄz ĂĄrĂĄt kĂśvetve.
BrĂźsszel e kĂśzben szeretnĂŠ szankciĂłkkal is kikĂŠnyszerĂteni, hogy az EgyesĂźlt Ăllamok tegyen hathatĂłs klĂmavĂŠdelmi intĂŠzkedĂŠseket. Sőt, az EurĂłpai BizottsĂĄg kĂśrnyezetvĂŠdelmi biztosa a tagĂĄllamok lĂŠpĂŠseivel sem feltĂŠtlen elĂŠgedett, Stavros Dimas attĂłl tart, hogy a kĂśzĂśssĂŠg orszĂĄgai nem tesznek eleget a globĂĄlis felmelegedĂŠs ellen, ĂŠs az ipari lĂŠgszennyezĂŠs csĂśkkentĂŠse ĂŠrdekĂŠben. A tagĂĄllamok tervei valĂłban igen nagy szĂłrĂĄst mutatnak. A legnagyobb kibocsĂĄtĂł NĂŠmetorszĂĄg hat szĂĄzalĂŠkos csĂśkkentĂŠsre vĂĄllalt kĂśtelezettsĂŠget, mikĂśzben LitvĂĄnia 50 szĂĄzalĂŠkkal mĂŠrsĂŠkelnĂŠ szĂŠndioxid kibocsĂĄtĂĄsĂĄt.
A kibocsĂĄtĂĄs kereskedelmi piacon mindenesetre ĂĄremelkedĂŠst vĂĄrnak a szakĂŠrtők. Igaz ugyan, hogy a CO2 kvĂłtaĂĄrak az elmĂşlt nĂŠgy hĂłnapban a 20 eurĂłs szint alĂĄ csĂśkkentek, de 2008-ban magasabb ĂĄrszintet prognosztizĂĄlnak.
Drágul a szén, Brüsszel aggódik
Egyre drĂĄgĂĄbb a szĂŠn, ĂŠs szakĂŠrtők a szĂŠndioxid kibocsĂĄtĂĄsi kvĂłtĂĄk ĂĄrĂĄnak emelkedĂŠsĂŠt vĂĄrjĂĄk a jĂśvőben, rĂŠszben ĂŠppen a szĂŠnfelhasznĂĄlĂĄs nĂśvekedĂŠsĂŠvel pĂĄrhuzamosan. A vilĂĄgpiacon uralkodĂł meglehetősen ellentmondĂĄsos helyzet magyarĂĄzata igen egyszerű: az ĂĄzsiai, afrikai gazdasĂĄgoknak mind tĂśbb, ĂŠs tĂśbb energiĂĄra van szĂźksĂŠge, mikĂśzben BrĂźsszel egyre elszĂĄntabban kĂźzd a kibocsĂĄtĂĄs csĂśkkentĂŠse ĂŠrdekĂŠben.
A fosszilis energiahordozĂłk felhasznĂĄlĂĄsĂĄnak visszaszorĂtĂĄsa ĂŠrdekĂŠben tett erőfeszĂtĂŠsek ellenĂŠre a szĂŠn ma fontosabb szerepet jĂĄtszik, mint bĂĄrmikor korĂĄbban â Ăgy ĂŠrtĂŠkelik az energiahordozĂłk vilĂĄgpiacĂĄn kialakult helyzetet a Rio TintonĂĄl. A vilĂĄg egyik legnagyobb bĂĄnyĂĄszati tĂĄrsasĂĄgĂĄnak helyzetĂŠrtĂŠkelĂŠsĂŠben aligha van okunk kĂŠtelkedni, kĂźlĂśnĂśsen, ha szĂĄmĂtĂĄsba vesszĂźk, hogy szĂŠkhelyĂźkĂśn, AusztrĂĄliĂĄban vĂĄltozatlanul hallani sem akarnak az atomenergia hasznosĂtĂĄsrĂłl.
A Rio Tinto vezetői vĂĄltozatlanul azzal szĂĄmolnak, hogy az erőművi feketeszĂŠn marad AusztrĂĄlia meghatĂĄrozĂł exportcikke, kĂźlĂśnĂśsen a tisztaszĂŠn technolĂłgiĂĄk fejlesztĂŠsĂŠvel ĂśsszefĂźggĂŠsben. A megĂşjulĂł forrĂĄsok nem tudjĂĄk kivĂĄltani a szenet â hangsĂşlyozzĂĄk az ausztrĂĄl bĂĄnyatĂĄrsasĂĄg szakĂŠrtői.
A szĂŠn vilĂĄgpiaci ĂĄrĂĄnak alakulĂĄsa visszaigazolja az ausztrĂĄlok vĂĄrakozĂĄsait, az elmĂşlt időszakban tĂśbb lĂŠpĂŠsben is drĂĄgult a szĂŠn, rĂŠszben az olaj ĂŠs a gĂĄz ĂĄrĂĄt kĂśvetve.
BrĂźsszel e kĂśzben szeretnĂŠ szankciĂłkkal is kikĂŠnyszerĂteni, hogy az EgyesĂźlt Ăllamok tegyen hathatĂłs klĂmavĂŠdelmi intĂŠzkedĂŠseket. Sőt, az EurĂłpai BizottsĂĄg kĂśrnyezetvĂŠdelmi biztosa a tagĂĄllamok lĂŠpĂŠseivel sem feltĂŠtlen elĂŠgedett, Stavros Dimas attĂłl tart, hogy a kĂśzĂśssĂŠg orszĂĄgai nem tesznek eleget a globĂĄlis felmelegedĂŠs ellen, ĂŠs az ipari lĂŠgszennyezĂŠs csĂśkkentĂŠse ĂŠrdekĂŠben. A tagĂĄllamok tervei valĂłban igen nagy szĂłrĂĄst mutatnak. A legnagyobb kibocsĂĄtĂł NĂŠmetorszĂĄg hat szĂĄzalĂŠkos csĂśkkentĂŠsre vĂĄllalt kĂśtelezettsĂŠget, mikĂśzben LitvĂĄnia 50 szĂĄzalĂŠkkal mĂŠrsĂŠkelnĂŠ szĂŠndioxid kibocsĂĄtĂĄsĂĄt.
A kibocsĂĄtĂĄs kereskedelmi piacon mindenesetre ĂĄremelkedĂŠst vĂĄrnak a szakĂŠrtők. Igaz ugyan, hogy a CO2 kvĂłtaĂĄrak az elmĂşlt nĂŠgy hĂłnapban a 20 eurĂłs szint alĂĄ csĂśkkentek, de 2008-ban magasabb ĂĄrszintet prognosztizĂĄlnak.
