Az ĂŠv vĂŠgĂŠig lĂŠtrejĂśhet az a szerb-orosz vegyes vĂĄllalat, amely majd 800 milliĂł kĂśbmĂŠter kapacitĂĄsĂş fĂśldalatti gĂĄztĂĄrolĂłt alakĂt ki ĂŠs Ăźzemeltet, idĂŠzi a Platts Sasa Ilicet, a Srbijagas ĂĄllami gĂĄzipari tĂĄrsasĂĄg ĂĄltalĂĄnos igazgatĂłjĂĄt. Ez lesz az orszĂĄg első ilyen lĂŠtesĂtmĂŠnye. Ilic nem nem mondta meg, mennyibe kerĂźlne, egy kĂŠt ĂŠvvel ezelőtti becslĂŠs viszont 200 milliĂł dollĂĄrrĂłl szĂłlt. A projekt rĂŠsze egy szĂŠlesebb kĂśrű szerb-orosz energia ipari megĂĄllapodĂĄsnak.
Az ĂŠv vĂŠgĂŠig lĂŠtrejĂśhet az a szerb-orosz vegyesvĂĄllalat, amely majd 800 milliĂł kĂśbmĂŠter kapacitĂĄsĂş fĂśldalatti gĂĄztĂĄrolĂłt alakĂt ki ĂŠs Ăźzemeltet, idĂŠzi a Platts Sasa Ilicet, a Srbijagas ĂĄllami gĂĄzipari tĂĄrsasĂĄg ĂĄltalĂĄnos igazgatĂłjĂĄt. Ez lesz az orszĂĄg első ilyen lĂŠtesĂtmĂŠnye. Ilic nem nem mondta meg, mennyibe kerĂźlne, egy kĂŠt ĂŠvvel ezelőtti becslĂŠs viszont 200 milliĂł dollĂĄrrĂłl szĂłlt. A projekt rĂŠsze egy szĂŠlesebb kĂśrű szerb-orosz energia ipari megĂĄllapodĂĄsnak.Â
Szerbia Udvarnok (Banatski Dvor) tĂŠrsĂŠgben kezdi el tĂĄrolĂł kialakĂtĂĄsĂĄnak tesztelĂŠsĂŠt, mĂŠg ezen a tĂŠlen, ismertette Sasa Ilic egy moszkvai ipari konferenciĂĄn. Ăvi 20-30 milliĂł kĂśbmĂŠtert pumpĂĄlnak be, mĂĄr 100 kĂśbmĂŠternĂŠl tartanak. A lĂŠtesĂtmĂŠny kĂŠt-hĂĄrom ĂŠven belĂźl ĂŠri el kialakĂtĂĄsĂĄnak első lĂŠpcsőjĂŠt, a 300 milliĂł kĂśbmĂŠteres mennyisĂŠget. A vĂŠgső, 800 milliĂł kĂśbmĂŠteres kapacitĂĄsra Ăśt ĂŠv alatt hĂzlaljĂĄk fel. A vĂĄllalkozĂĄsban a Gazpromnak 51 szĂĄzalĂŠka van, a maradĂŠk 49 szĂĄzalĂŠk a szerbiai fĂŠlĂŠ.Â
A kĂŠt tĂĄrsasĂĄg egyelőre nem tĂĄrgyalta meg a majdani vegyes vĂĄllalat beruhĂĄzĂĄsi programjĂĄt, de minden ahhoz szĂźksĂŠges rĂŠszletről nagyon hamar meg kell egyezni. Szerb remĂŠnyek szerint a Gazprom gĂĄzzal ĂŠs pĂŠnzzel viszi be a szĂźksĂŠges tőkĂŠt. A vezető nem vĂĄlaszolt arra a kĂŠrdĂŠsre, vajon Ăśsszegszerűen mennyit vĂĄr a GazpromtĂłl, mivel mĂŠg a Srbijagas sem tudja, hogy mennyi gĂĄzra lesz szĂźksĂŠg ahhoz, hogy a megfelelő nyomĂĄs lĂŠtrejĂśjjĂśn a tĂĄrolĂłban.Â
A szerbiai gĂĄzigĂŠny 90 szĂĄzalĂŠkĂĄt OroszorszĂĄg elĂŠgĂti ki, a maradĂŠk az orszĂĄg sajĂĄt termelĂŠsĂŠből szĂĄrmazik. A kĂśztĂĄrsasĂĄgban ĂŠvente 2,7 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄzt fogyasztanak el (a hideg időszakban ĂĄtlagban 11-12 milliĂł kĂśbmĂŠtert naponta). Â
Ilic elmondĂĄsa szerint Szerbia kĂŠt Ăşj gĂĄztĂźzelĂŠsű egysĂŠggel akarja kibővĂteni egyetlen erőművĂŠt, hogy tĂśbb villamos energiĂĄt juttathasson a helyi piacra. Erről mĂŠg nem egyeztettek a Gazprommal, de ĂźdvĂśzĂślnĂŠk, ha az beszĂĄllna a beruhĂĄzĂĄsba. A szerb parlament szeptember elejĂŠn fogadta el az OroszorszĂĄggal alĂĄĂrt, szĂŠles kĂśrű energia ipari egyĂźttműkĂśdĂŠsi megĂĄllapodĂĄst, amelytől a balkĂĄni orszĂĄg azt remĂŠli, hogy ĂŠvtizedekre biztosĂtva lesz energia ellĂĄtĂĄsa. Az egyezsĂŠg rĂŠszekĂŠnt az orosz Gazprom Nyefty 51 szĂĄzalĂŠkot vĂĄsĂĄrolhat a szerb ĂĄllami NIS olaj- ĂŠs gĂĄzipari tĂĄrsasĂĄgban 400 milliĂł euróÊrt, a Gazprom pedig rĂŠszesedĂŠst kap a fenti gĂĄztĂĄrolĂłban. CserĂŠbe Szerbia a DĂŠli Ăramlat gĂĄzvezetĂŠk tranzit orszĂĄgĂĄvĂĄ vĂĄlik. A csĂśvĂśn OroszorszĂĄg szĂĄllĂt majd gĂĄzt EurĂłpĂĄba. Ilic tĂĄjĂŠkoztatĂĄsa szerint 2009 vĂŠgĂŠre kĂŠszĂźl el a vezetĂŠk szerbiai szakaszĂĄnak megvalĂłsĂthatĂłsĂĄgi tanulmĂĄnya. Nem mondta meg, mennyibe kerĂźlhet. âEzt nehĂŠz meghatĂĄrozni”, tĂŠrt ki a vĂĄlasz elől.Â
A gĂĄztĂĄrolĂł terve nem Ăşj SzerbiĂĄban. MĂĄr kĂŠt ĂŠve kĂŠszĂźlődtek a kialakĂtĂĄsĂĄra, de – mint 2006-ban az ĂşjvidĂŠki Ăj SzĂł beszĂĄmolt – az Ăśtlet mĂĄr akkor is negyedszĂĄzados volt. A lap szerint az elmĂşlt ĂŠvtizedekben azĂŠrt maradt csak terv a beruhĂĄzĂĄs, mert az időkĂśzben egymĂĄst vĂĄltĂł rendszerek, kormĂĄnyok egyike sem fogta sem fogta fel a lĂŠtesĂtmĂŠny ĂŠletbe vĂĄgĂł fontossĂĄgĂĄt. Szerbia minden szomszĂŠdos orszĂĄgĂĄnak voltak mĂĄr kĂŠt ĂŠve is tĂĄrolĂłk, MagyarorszĂĄgnak 6-7. KialakĂtĂĄsuknak gazdasĂĄgi ĂŠs ellĂĄtĂĄs biztonsĂĄgi oka is van: nyĂĄron ĂŠs a melegebb ĂŠvszakokban kĂśnnyebben ĂŠs olcsĂłn beszerezhető fĂśldgĂĄzt ezekben tĂĄroljĂĄk kiegĂŠszĂtĂŠskĂŠnt az ĂnsĂŠges hĂłnapokra.Â
Radomir Ćirilović mĂŠrnĂśk, a fĂśldgĂĄzfogyasztĂłk ĂŠrdekvĂŠdelmi egyesĂźlete, Prosperitet vezetője a lapnak elmondta, hogy a gĂĄz tĂĄrolĂĄsĂĄra azok a hatalmas, Udvarnok kĂśrnyĂŠki, fĂśldalatti Ăźregek szolgĂĄlnak, amelyekből korĂĄbban mĂĄr kiszivattyĂşztĂĄk a kőolajat. A beruhĂĄzandĂł pĂŠnz a gĂĄzszivattyĂş-rendszerek kiĂŠpĂtĂŠsĂŠre, a furatba bepumpĂĄlandĂł fĂśldgĂĄzra, ĂŠs a fĂśldĂźreg technolĂłgiai előkĂŠszĂtĂŠsĂŠre (nitrogĂŠnezĂŠsĂŠre) megy el. MĂĄr akkor is 800 milliĂł kĂśbmĂŠteres kapacitĂĄs tűnt lĂŠtrehozhatĂłnak. Az Ăj SzĂł felhĂĄnytorgatta az orszĂĄg gĂĄzimportĂĄlĂłinak ĂŠs gĂĄzforgalmazĂłinak, hogy inkĂĄbb tĂŠlen is a drĂĄga gĂĄzt veszik, nyĂĄron pedig tĂśbb milliĂł dollĂĄros bĂźntetĂŠseket fizetnek azĂŠrt, mert nem veszik ĂĄt a gĂĄzt, mert kereslet sincs rĂĄ ĂŠs tĂĄrolni sem tudjĂĄk. TelenkĂŠnt viszont esetenkĂŠnt gĂĄzhiĂĄny van. A gĂĄztĂĄrolĂł kiĂŠpĂtĂŠse a szakember szerint Ăśsszesen 200 milliĂł dollĂĄrba kerĂźlne, s nagyon gyorsan megtĂŠrĂźlne.
Célegyenesben a szerbiai gáztároló
Az ĂŠv vĂŠgĂŠig lĂŠtrejĂśhet az a szerb-orosz vegyes vĂĄllalat, amely majd 800 milliĂł kĂśbmĂŠter kapacitĂĄsĂş fĂśldalatti gĂĄztĂĄrolĂłt alakĂt ki ĂŠs Ăźzemeltet, idĂŠzi a Platts Sasa Ilicet, a Srbijagas ĂĄllami gĂĄzipari tĂĄrsasĂĄg ĂĄltalĂĄnos igazgatĂłjĂĄt. Ez lesz az orszĂĄg első ilyen lĂŠtesĂtmĂŠnye. Ilic nem nem mondta meg, mennyibe kerĂźlne, egy kĂŠt ĂŠvvel ezelőtti becslĂŠs viszont 200 milliĂł dollĂĄrrĂłl szĂłlt. A projekt rĂŠsze egy szĂŠlesebb kĂśrű szerb-orosz energia ipari megĂĄllapodĂĄsnak.
Az ĂŠv vĂŠgĂŠig lĂŠtrejĂśhet az a szerb-orosz vegyesvĂĄllalat, amely majd 800 milliĂł kĂśbmĂŠter kapacitĂĄsĂş fĂśldalatti gĂĄztĂĄrolĂłt alakĂt ki ĂŠs Ăźzemeltet, idĂŠzi a Platts Sasa Ilicet, a Srbijagas ĂĄllami gĂĄzipari tĂĄrsasĂĄg ĂĄltalĂĄnos igazgatĂłjĂĄt. Ez lesz az orszĂĄg első ilyen lĂŠtesĂtmĂŠnye. Ilic nem nem mondta meg, mennyibe kerĂźlne, egy kĂŠt ĂŠvvel ezelőtti becslĂŠs viszont 200 milliĂł dollĂĄrrĂłl szĂłlt. A projekt rĂŠsze egy szĂŠlesebb kĂśrű szerb-orosz energia ipari megĂĄllapodĂĄsnak.Â
Szerbia Udvarnok (Banatski Dvor) tĂŠrsĂŠgben kezdi el tĂĄrolĂł kialakĂtĂĄsĂĄnak tesztelĂŠsĂŠt, mĂŠg ezen a tĂŠlen, ismertette Sasa Ilic egy moszkvai ipari konferenciĂĄn. Ăvi 20-30 milliĂł kĂśbmĂŠtert pumpĂĄlnak be, mĂĄr 100 kĂśbmĂŠternĂŠl tartanak. A lĂŠtesĂtmĂŠny kĂŠt-hĂĄrom ĂŠven belĂźl ĂŠri el kialakĂtĂĄsĂĄnak első lĂŠpcsőjĂŠt, a 300 milliĂł kĂśbmĂŠteres mennyisĂŠget. A vĂŠgső, 800 milliĂł kĂśbmĂŠteres kapacitĂĄsra Ăśt ĂŠv alatt hĂzlaljĂĄk fel. A vĂĄllalkozĂĄsban a Gazpromnak 51 szĂĄzalĂŠka van, a maradĂŠk 49 szĂĄzalĂŠk a szerbiai fĂŠlĂŠ.Â
A kĂŠt tĂĄrsasĂĄg egyelőre nem tĂĄrgyalta meg a majdani vegyes vĂĄllalat beruhĂĄzĂĄsi programjĂĄt, de minden ahhoz szĂźksĂŠges rĂŠszletről nagyon hamar meg kell egyezni. Szerb remĂŠnyek szerint a Gazprom gĂĄzzal ĂŠs pĂŠnzzel viszi be a szĂźksĂŠges tőkĂŠt. A vezető nem vĂĄlaszolt arra a kĂŠrdĂŠsre, vajon Ăśsszegszerűen mennyit vĂĄr a GazpromtĂłl, mivel mĂŠg a Srbijagas sem tudja, hogy mennyi gĂĄzra lesz szĂźksĂŠg ahhoz, hogy a megfelelő nyomĂĄs lĂŠtrejĂśjjĂśn a tĂĄrolĂłban.Â
A szerbiai gĂĄzigĂŠny 90 szĂĄzalĂŠkĂĄt OroszorszĂĄg elĂŠgĂti ki, a maradĂŠk az orszĂĄg sajĂĄt termelĂŠsĂŠből szĂĄrmazik. A kĂśztĂĄrsasĂĄgban ĂŠvente 2,7 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄzt fogyasztanak el (a hideg időszakban ĂĄtlagban 11-12 milliĂł kĂśbmĂŠtert naponta). Â
Ilic elmondĂĄsa szerint Szerbia kĂŠt Ăşj gĂĄztĂźzelĂŠsű egysĂŠggel akarja kibővĂteni egyetlen erőművĂŠt, hogy tĂśbb villamos energiĂĄt juttathasson a helyi piacra. Erről mĂŠg nem egyeztettek a Gazprommal, de ĂźdvĂśzĂślnĂŠk, ha az beszĂĄllna a beruhĂĄzĂĄsba. A szerb parlament szeptember elejĂŠn fogadta el az OroszorszĂĄggal alĂĄĂrt, szĂŠles kĂśrű energia ipari egyĂźttműkĂśdĂŠsi megĂĄllapodĂĄst, amelytől a balkĂĄni orszĂĄg azt remĂŠli, hogy ĂŠvtizedekre biztosĂtva lesz energia ellĂĄtĂĄsa. Az egyezsĂŠg rĂŠszekĂŠnt az orosz Gazprom Nyefty 51 szĂĄzalĂŠkot vĂĄsĂĄrolhat a szerb ĂĄllami NIS olaj- ĂŠs gĂĄzipari tĂĄrsasĂĄgban 400 milliĂł euróÊrt, a Gazprom pedig rĂŠszesedĂŠst kap a fenti gĂĄztĂĄrolĂłban. CserĂŠbe Szerbia a DĂŠli Ăramlat gĂĄzvezetĂŠk tranzit orszĂĄgĂĄvĂĄ vĂĄlik. A csĂśvĂśn OroszorszĂĄg szĂĄllĂt majd gĂĄzt EurĂłpĂĄba. Ilic tĂĄjĂŠkoztatĂĄsa szerint 2009 vĂŠgĂŠre kĂŠszĂźl el a vezetĂŠk szerbiai szakaszĂĄnak megvalĂłsĂthatĂłsĂĄgi tanulmĂĄnya. Nem mondta meg, mennyibe kerĂźlhet. âEzt nehĂŠz meghatĂĄrozni”, tĂŠrt ki a vĂĄlasz elől.Â
A gĂĄztĂĄrolĂł terve nem Ăşj SzerbiĂĄban. MĂĄr kĂŠt ĂŠve kĂŠszĂźlődtek a kialakĂtĂĄsĂĄra, de – mint 2006-ban az ĂşjvidĂŠki Ăj SzĂł beszĂĄmolt – az Ăśtlet mĂĄr akkor is negyedszĂĄzados volt. A lap szerint az elmĂşlt ĂŠvtizedekben azĂŠrt maradt csak terv a beruhĂĄzĂĄs, mert az időkĂśzben egymĂĄst vĂĄltĂł rendszerek, kormĂĄnyok egyike sem fogta sem fogta fel a lĂŠtesĂtmĂŠny ĂŠletbe vĂĄgĂł fontossĂĄgĂĄt. Szerbia minden szomszĂŠdos orszĂĄgĂĄnak voltak mĂĄr kĂŠt ĂŠve is tĂĄrolĂłk, MagyarorszĂĄgnak 6-7. KialakĂtĂĄsuknak gazdasĂĄgi ĂŠs ellĂĄtĂĄs biztonsĂĄgi oka is van: nyĂĄron ĂŠs a melegebb ĂŠvszakokban kĂśnnyebben ĂŠs olcsĂłn beszerezhető fĂśldgĂĄzt ezekben tĂĄroljĂĄk kiegĂŠszĂtĂŠskĂŠnt az ĂnsĂŠges hĂłnapokra.Â
Radomir Ćirilović mĂŠrnĂśk, a fĂśldgĂĄzfogyasztĂłk ĂŠrdekvĂŠdelmi egyesĂźlete, Prosperitet vezetője a lapnak elmondta, hogy a gĂĄz tĂĄrolĂĄsĂĄra azok a hatalmas, Udvarnok kĂśrnyĂŠki, fĂśldalatti Ăźregek szolgĂĄlnak, amelyekből korĂĄbban mĂĄr kiszivattyĂşztĂĄk a kőolajat. A beruhĂĄzandĂł pĂŠnz a gĂĄzszivattyĂş-rendszerek kiĂŠpĂtĂŠsĂŠre, a furatba bepumpĂĄlandĂł fĂśldgĂĄzra, ĂŠs a fĂśldĂźreg technolĂłgiai előkĂŠszĂtĂŠsĂŠre (nitrogĂŠnezĂŠsĂŠre) megy el. MĂĄr akkor is 800 milliĂł kĂśbmĂŠteres kapacitĂĄs tűnt lĂŠtrehozhatĂłnak. Az Ăj SzĂł felhĂĄnytorgatta az orszĂĄg gĂĄzimportĂĄlĂłinak ĂŠs gĂĄzforgalmazĂłinak, hogy inkĂĄbb tĂŠlen is a drĂĄga gĂĄzt veszik, nyĂĄron pedig tĂśbb milliĂł dollĂĄros bĂźntetĂŠseket fizetnek azĂŠrt, mert nem veszik ĂĄt a gĂĄzt, mert kereslet sincs rĂĄ ĂŠs tĂĄrolni sem tudjĂĄk. TelenkĂŠnt viszont esetenkĂŠnt gĂĄzhiĂĄny van. A gĂĄztĂĄrolĂł kiĂŠpĂtĂŠse a szakember szerint Ăśsszesen 200 milliĂł dollĂĄrba kerĂźlne, s nagyon gyorsan megtĂŠrĂźlne.
