Jövő év január 1-jétől tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és villamos energia ára – ismertette a kormány döntését Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön Budapesten, újságírók előtt. Ugyanitt az államtitkár bejelentette, hogy december 12-én jóváhagyják az E.ON gázüzletágának megvásárlását is.
Az energiaárak csökkentéséről a kabinet végleges döntést hozott – nyomatékosította a politikus, jelezve, hogy mindez 3,8 millió családi otthont érint, mégpedig egyformán. Lázár János emlékeztetett, ma az említett csaknem négymillió otthon 76 százaléka gázzal fűt, így kiemelten fontos az árcsökkentés – közölte a Magyar Távirati Iroda.
A családok megtakarítása éves szinten százezer forintos nagyságrendű lehet – tette hozzá, közölve, hogy az árcsökkentés nyilvánvalóan főképp a kereskedőket – amelyek kivétel nélkül nyugati multinacionális vállalatok – fogja hátrányosan érinteni. Kérdésre elmondta, dolgoznak azon is, hogy a piaci fogyasztókat megvédjék attól, hogy az energiacégek rájuk hárítsák a lakossági árcsökkentésből fakadó kiesésüket. Lázár János emlékeztetett, ma az említett csaknem négymillió otthon 76 százaléka gázzal fűt, így kiemelten fontos az árcsökkentés, amely a távfűtés árára is kedvező hatással lesz. Kitért arra is, hogy például Németországban egy havi fizetésnek körülbelül hat százalékát költik rezsire a családok, Magyarországon ez az arány húsz százalék. Magyarországon európai összehasonlításban nem számítanak magasnak az energiaárak, ellenben a nettó keresetek rendkívül alacsonyak, ennek következtében a munkaidő ráfordításban mérhető összehasonlítás lehangoló képet mutat – derül ki az energiainfo.hu elemzéséből.
2002 és 2010 között a szocialisták mintegy 200 százalékkal növelték a gáz és az áram árát, és ezzel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ma több millió ember komoly szegénységgel, kilátástalansággal és szociális problémákkal küzd – mondta az államtitkár. Giró-Szász András kormányszóvivő felidézte, hogy a kormány szerdai ülésén határozott az árcsökkentésről, amelynek érdekében felkérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot a koncepció kidolgozására.
Rezsistopp: korábban nem jött össze
A kormány annak érdekében, hogy csökkentse a lakosságra terhelő nyomást, a 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Tervben bejelentette, hogy âkülönböző eszközökkel â hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával â befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kiszámíthatóbb legyen a családok gazdálkodásaâ. Ennek érdekében vállalták, hogy 2011. július 1-ig kidolgozzák a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tevő szabályozást. A Policy Agenda korábbi elemzésében felhívta a figyelmet, hogy nehéz lesz a Széll Kálmán Tervben szereplő rezsiköltségekre vonatkozó politikai vállalásait teljesítenie a kormánynak. Ennek oka, hogy a villany, gáz és a távhő esetében erős szabályozó jogköre van az államnak, ugyanakkor több tételben, amely ugyancsak a rezsihez tartozik nincsen beleszólási lehetősége. Ilyen a közös költség (társasházak esetében), a víz- és csatornadíjak, illetve a gáz és távfűtésen kívüli fűtési módok.
E.ON üzlet: állami kézbe kerülnek a gáztárolók
Az eladásra kínált eszközök között van az E.ON magyarországi gázkereskedelmi cége, melynek joga van 2015-ig a Gazpromtól földgázt vásárolni és 4,9 milliárd köbméter gáztároló kapacitás. A vételár nagyban függ attól, hogy mekkora mennyiségű gáz van ezekben a tárolókban és ezt milyen értéken árazzák a felek. Az E.ON 2006-ban vásárolta a MOL-tól ezeket a gázeszközöket 2,1 milliárd euróért.
December 12-én, azaz jövő szerdán hagyja jóvá a kormány az E.ON gázüzletágának megvételéről szóló megállapodást, az üzlet pedig még az idén megvalósul – közölte a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön. Lázár János szavai szerint ezzel az üzlettel jelentősen növekszik Magyarország energiabiztonsága. A kabinet megtette a szükséges lépéseket, hogy kormányzati ellenőrzés érvényesüljön az ország stratégiai és kereskedelmi gáztározói felett. Az államtitkár az intézkedéssel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy egyrészt gáztartalékkal rendelkezzen az állam a hideg időkre és az esetleges gázellátási problémák idejére, másrészt a kereskedelmi és a stratégiai tározók segítségével olyan időszakban tud a kormányzat gázt vásárolni a lakosságnak, amikor adott esetben külföldön olcsóbbak az árak.
Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója múlt pénteken szándéknyilatkozatot írt alá az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek átruházásáról az MVM-re. Az E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeinek állami megvásárlása valószínűleg nem hoz gázár-csökkenést, de a földgáz tárolási kapacitások jelentősége felértékelődhet a jövőben – vélekedett a GKI Energiakutató Kft. és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezetője.
A tulajdonváltás önmagában nem teremt nagy fordulatot, főként nem jelenti azt, hogy emiatt a gáz ára jelentősen csökkenni fog a következő időszakban – mondta Hegedűs Miklós, GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a kormánynak az árhatóságon keresztül eddig is megvolt a lehetősége, hogy csak a feltétlenül szükséges, a lakosság teherbíró képességével arányos áremeléseket engedje.
A környező országokban jelentős az állam és általában a közszféra súlya a gáz- és energiaszektorban. Szlovákiában bírálják a privatizációt, Romániában viszont most készülnek az állami ellenőrzés további lazítására IMF-hitelmegállapodás előírásai miatt.
Ausztriában törvény rögzíti, hogy az energiaellátóknak többségi köztulajdonban – állami, tartományi vagy városi önkormányzati tulajdonban – kell lenniük. Míg az elektromos áram piacán a legnagyobb szereplő, a Verbund 51 százalékban, más ellátók – így a bécsi Wien Energie és az Energie Burgenland – teljes egészében köztulajdonban vannak.
A gázpiacon több mint 30 szolgáltató működik, egy részük országos, mások regionális ellátók. A legnagyobb – az országos értéknek mintegy harmadát kitevő – gáztározó-kapacitással a 31 százalékban állami tulajdonban lévő nemzetközi konszern, az OMV rendelkezik. Az OMV egyben a legnagyobb gáztermelő is. A végfelhasználók piacán az egyes tartományi gázellátók, illetve ezeknek az OMV-vel közös vállalata, az EconGas a piacvezetők. Az osztrák energiapiacot 2002-ben liberalizálták, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók a hálózatok üzemeltetőjétől függetlenül gáz-, illetve áramszolgáltatót szabadon választhatnak. A szállítási tarifát az állam rendeletben szabályoz
za, míg maga az elfogyasztott energiaegység szabadáras.
Árcsökkentés és gáztárolók – Erősít az energiaszektorban a kormány
Jövő év január 1-jétől tíz százalékkal csökken a lakossági gáz és villamos energia ára – ismertette a kormány döntését Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön Budapesten, újságírók előtt. Ugyanitt az államtitkár bejelentette, hogy december 12-én jóváhagyják az E.ON gázüzletágának megvásárlását is.
Az energiaárak csökkentéséről a kabinet végleges döntést hozott – nyomatékosította a politikus, jelezve, hogy mindez 3,8 millió családi otthont érint, mégpedig egyformán. Lázár János emlékeztetett, ma az említett csaknem négymillió otthon 76 százaléka gázzal fűt, így kiemelten fontos az árcsökkentés – közölte a Magyar Távirati Iroda.
A családok megtakarítása éves szinten százezer forintos nagyságrendű lehet – tette hozzá, közölve, hogy az árcsökkentés nyilvánvalóan főképp a kereskedőket – amelyek kivétel nélkül nyugati multinacionális vállalatok – fogja hátrányosan érinteni. Kérdésre elmondta, dolgoznak azon is, hogy a piaci fogyasztókat megvédjék attól, hogy az energiacégek rájuk hárítsák a lakossági árcsökkentésből fakadó kiesésüket. Lázár János emlékeztetett, ma az említett csaknem négymillió otthon 76 százaléka gázzal fűt, így kiemelten fontos az árcsökkentés, amely a távfűtés árára is kedvező hatással lesz. Kitért arra is, hogy például Németországban egy havi fizetésnek körülbelül hat százalékát költik rezsire a családok, Magyarországon ez az arány húsz százalék. Magyarországon európai összehasonlításban nem számítanak magasnak az energiaárak, ellenben a nettó keresetek rendkívül alacsonyak, ennek következtében a munkaidő ráfordításban mérhető összehasonlítás lehangoló képet mutat – derül ki az energiainfo.hu elemzéséből.
2002 és 2010 között a szocialisták mintegy 200 százalékkal növelték a gáz és az áram árát, és ezzel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ma több millió ember komoly szegénységgel, kilátástalansággal és szociális problémákkal küzd – mondta az államtitkár. Giró-Szász András kormányszóvivő felidézte, hogy a kormány szerdai ülésén határozott az árcsökkentésről, amelynek érdekében felkérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot a koncepció kidolgozására.
Rezsistopp: korábban nem jött össze
A kormány annak érdekében, hogy csökkentse a lakosságra terhelő nyomást, a 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Tervben bejelentette, hogy âkülönböző eszközökkel â hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával â befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket, ezzel hozzájárul ahhoz, hogy kiszámíthatóbb legyen a családok gazdálkodásaâ. Ennek érdekében vállalták, hogy 2011. július 1-ig kidolgozzák a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tevő szabályozást. A Policy Agenda korábbi elemzésében felhívta a figyelmet, hogy nehéz lesz a Széll Kálmán Tervben szereplő rezsiköltségekre vonatkozó politikai vállalásait teljesítenie a kormánynak. Ennek oka, hogy a villany, gáz és a távhő esetében erős szabályozó jogköre van az államnak, ugyanakkor több tételben, amely ugyancsak a rezsihez tartozik nincsen beleszólási lehetősége. Ilyen a közös költség (társasházak esetében), a víz- és csatornadíjak, illetve a gáz és távfűtésen kívüli fűtési módok.
E.ON üzlet: állami kézbe kerülnek a gáztárolók
Az eladásra kínált eszközök között van az E.ON magyarországi gázkereskedelmi cége, melynek joga van 2015-ig a Gazpromtól földgázt vásárolni és 4,9 milliárd köbméter gáztároló kapacitás. A vételár nagyban függ attól, hogy mekkora mennyiségű gáz van ezekben a tárolókban és ezt milyen értéken árazzák a felek. Az E.ON 2006-ban vásárolta a MOL-tól ezeket a gázeszközöket 2,1 milliárd euróért.
December 12-én, azaz jövő szerdán hagyja jóvá a kormány az E.ON gázüzletágának megvételéről szóló megállapodást, az üzlet pedig még az idén megvalósul – közölte a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön. Lázár János szavai szerint ezzel az üzlettel jelentősen növekszik Magyarország energiabiztonsága. A kabinet megtette a szükséges lépéseket, hogy kormányzati ellenőrzés érvényesüljön az ország stratégiai és kereskedelmi gáztározói felett. Az államtitkár az intézkedéssel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy egyrészt gáztartalékkal rendelkezzen az állam a hideg időkre és az esetleges gázellátási problémák idejére, másrészt a kereskedelmi és a stratégiai tározók segítségével olyan időszakban tud a kormányzat gázt vásárolni a lakosságnak, amikor adott esetben külföldön olcsóbbak az árak.
Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója múlt pénteken szándéknyilatkozatot írt alá az E.ON Csoport magyarországi földgázipari érdekeltségeinek átruházásáról az MVM-re. Az E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeinek állami megvásárlása valószínűleg nem hoz gázár-csökkenést, de a földgáz tárolási kapacitások jelentősége felértékelődhet a jövőben – vélekedett a GKI Energiakutató Kft. és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezetője.
A tulajdonváltás önmagában nem teremt nagy fordulatot, főként nem jelenti azt, hogy emiatt a gáz ára jelentősen csökkenni fog a következő időszakban – mondta Hegedűs Miklós, GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a kormánynak az árhatóságon keresztül eddig is megvolt a lehetősége, hogy csak a feltétlenül szükséges, a lakosság teherbíró képességével arányos áremeléseket engedje.
A környező országokban jelentős az állam és általában a közszféra súlya a gáz- és energiaszektorban. Szlovákiában bírálják a privatizációt, Romániában viszont most készülnek az állami ellenőrzés további lazítására IMF-hitelmegállapodás előírásai miatt.
Ausztriában törvény rögzíti, hogy az energiaellátóknak többségi köztulajdonban – állami, tartományi vagy városi önkormányzati tulajdonban – kell lenniük. Míg az elektromos áram piacán a legnagyobb szereplő, a Verbund 51 százalékban, más ellátók – így a bécsi Wien Energie és az Energie Burgenland – teljes egészében köztulajdonban vannak.
A gázpiacon több mint 30 szolgáltató működik, egy részük országos, mások regionális ellátók. A legnagyobb – az országos értéknek mintegy harmadát kitevő – gáztározó-kapacitással a 31 százalékban állami tulajdonban lévő nemzetközi konszern, az OMV rendelkezik. Az OMV egyben a legnagyobb gáztermelő is. A végfelhasználók piacán az egyes tartományi gázellátók, illetve ezeknek az OMV-vel közös vállalata, az EconGas a piacvezetők. Az osztrák energiapiacot 2002-ben liberalizálták, ami azt jelenti, hogy a fogyasztók a hálózatok üzemeltetőjétől függetlenül gáz-, illetve áramszolgáltatót szabadon választhatnak. A szállítási tarifát az állam rendeletben szabályoz
za, míg maga az elfogyasztott energiaegység szabadáras.
