close
Energiát is termelhetnének a gyógyfürdők
Egyéb - Megújuló

Energiát is termelhetnének a gyógyfürdők

Magyarországon több mint 300 fürdő üzemel, azonban ezeknek kevesebb mint 10 százaléka működik nyereségesen. A szektor összességében évente több tízmilliárd forintnyi hiányt termel. Pedig a veszteséges fürdők egy részét akár már 2-3 év alatt nyereségessé lehetne tenni. A megoldást a műszaki innováció és a technológiai fejlesztések, valamint a létesítmények térségi turisztikai stratégiába illeszkedő, menedzserszemléletű üzemeltetése együtt biztosíthatják.

Először a Széchenyi Tervben, majd a 2005-2013 közötti időszakra szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában kaptak kiemelt szerepet a hazai wellness- és gyógyfürdők. A szektorba az elmúlt évtizedben a különböző támogatási programokon keresztül mintegy 200 milliárd forintnyi forrás érkezett, különböző okok miatt azonban a szektor fellendülése és a várt eredmények elmaradtak. A szektor ma már évi több tízmilliárd forint veszteséget termel. A szakértők egyöntetűen állítják, eljött a beavatkozás pillanata. „Megfelelő döntések mentén a veszteségek jelentősen csökkenthetők, a fürdők egy része nyereségessé tehető. Ehhez azonban korszerű technika és fejlesztések, valamint a fürdőüzemeltetési szemlélet változása szükséges” – hívja fel a figyelmet az EconoConsult Kft. alapítója, korábbi tulajdonos ügyvezetője, Molnár László.

Küzdelem a túlélésért

A népszerű turisztikai régió és a nagyobb méret sem mindig jelent sikeres üzemeltetést, a túlélésért elsősorban mégis a kisebb településeken lévő és a turisztikai vérkeringésből kieső fürdők küzdenek. Sikeres működést néhány esetben pedig a nem kellően megalapozott létesítés lehetetleníti el. A fürdők helyzetét nehezíti, hogy a veszteség miatt a tulajdonos önkormányzatok is szabadulnának tőlük, holott a megépült létesítmények fontos elmei lehetnének a helyi közösség életének. „Önmagában egy fürdő megléte még nem jelent elég turisztikai vonzerőt egy kisvárosi környezetben. Ezeknek az elsődleges célközönsége a kistérség lakossága kell legyen, ma már viszont őket is csak színvonalas szolgáltatásokkal, megfelelő marketing és árpolitika segítségével lehet becsábítani a létesítményekbe” – hangsúlyozza Molnár László.

Az évek óta tartó veszteséges működés a fürdők nagy részénél a felmérések szerint több okra vezethető vissza. A beruházások előkészítése, tervezése és kivitelezése során sok esetben nem vették figyelembe a piaci körülményeket, a fürdők speciális műszaki jellemzőit. „Ehhez adódik, hogy a fürdők működtetése valójában egy speciális ingatlanüzemeltetési szemléletet igényel. Az üzemeltetés sikerességét a tervezési hibák, a beépített berendezések és gépészet problémái együttesen nehezítik” – mondja Molnár László. Általában hiányzik az integrált szempontok mentén megvalósuló, menedzserszemléletű üzemeltetés is, teszi hozzá a vezető tanácsadó. Ezek együttesen felelősek a költségek mértékéért, a vendégek elmaradásáért, a veszteséges működésért.

Költségcsökkentés infrastruktúrafejlesztéssel

A megtakarítás a fürdők esetében is számításokkal tervezhető, az alacsony forrásigényű fejlesztések megtakarítása később mélyebb modernizációk önerejét képezheti. „Nincsen felesleges fejlesztés, csak minden esetben a megtérülési mutatók alapján kell priorizálni a beavatkozásokat” – mondja Folberth Péter, az egy fürdőfejlesztési innovációs-technológiai projekt előkészítését végző ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter klaszterigazgatója.
A hazai fürdőkben például az elfolyó víz energiájának hasznosítása egyelőre még nem jellemző, holott a termálfürdők esetében jelentős megtakarítást eredményezhet, ha ezt a vizet temperálásra, a fűtési rendszerek támogatására használják.
Kevesen gondolnák, de a termálvízből kinyerhető maradék hő, kiegészítve egy biomassza alapú megoldással, a hőszolgáltatás biztosítása mellett akár áramtermelésre is használható. Mindezt kiegészíthetik a hagyományos megújuló energiaforrásokon alapuló villamos- és hőenergia-termelő technológiák is. „A fürdőkben számos elektromos berendezés folyamatosan működik, ezek villamosenergia-igényeinek akár 60-70 százaléka is kielégíthető ilyen módon” – mutat rá Folberth Péter. A jelentős költségcsökkenés révén ezek a beruházások akár 3-5 éven belül megtérülnek, teszi hozzá.

A korszerű fürdők napi működtetésében meghatározó tényező a teljes létesítményt vezérlő, automata üzemeltetési rendszer. „Ez önállóan kezeli többek között a hőtermelést, a medencékben lévő víz hőfokát, az elektromos rendszereket. Mindezt úgy, hogy többek között figyelembe veszi az adott pillanatban a vendégszámot, az egyes szolgáltatások kihasználtság fokát” – magyarázza a klaszterigazgató. Az automata fürdővezérlés a magas hatásfokú, önmagukban is költséghatékony részegységek összehangolásáért felel, teszi hozzá.

Vendégeket a medencékbe!

A korszerű üzemeltetési rendszer bevezetése, a költségek csökkentése azonban csak a megoldandó feladatok fele. A bevételek növelését a szolgáltatások fejlesztése, a vendégszám növelése biztosíthatja. A fürdőknek sokoldalúaknak kell lenniük, ez ma már keresleti alapkövetelmény. Ennek a célnak az eléréséhez nélkülözhetetlen a menedzserszemléletű vezetés, valamint „egy átgondolt marketing stratégia, egy a térség gazdasági viszonyaihoz illeszkedő árpolitika, és az együttműködés, fürdőklaszteresedés” – mondja Molnár László. Ennek a kialakítása nem ördöngösség, ma már ehhez is vannak bejáratott megoldások, a hazai fürdőkultúra fejlesztése mellett elkötelezett szakemberek, teszi hozzá a szakértő, akinek meggyőződése, hogy a fürdők egy része a fenti elvek mentén akár már 2-3 éven belül nyereségessé tehető.