Talán még jól is jön Európának, hogy elmaradt a gáz aranykorszaka, hiszen így van ideje levegőt venni és felkészülni a jövőre. Kiépítheti a szükséges infrastruktúrát és a szabad gázpiacot, de a zöld technológiák fejlesztésére is lehet ideje, véli az IEA szakértője.
Inkább csak ezüstkorszaka ez a földgáznak Európában, pedig nemrég még világszintű aranykorszakát jósolta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Mégis, a tengeren innen nem dübörög a gázipar, Európa fogyasztása egyre zsugorodik a szén és a megújulók javára, mondja Keiszuke Szadamori, az IEA energiapiaci biztonsági igazgatója a Natural Gas Europe-nak adott interjúban.
Ennek a helyzetnek két oka van; egyrészt az euró krízise miatt beállt rossz gazdasági helyzet, másrészt a megújulók gazdaságosabbá válása és ennek köszönhető, egyre szélesebb körű elterjedése. Elsősorban a napenergia felhasználása növekszik jelentősen, illetve a tengeri szélparkok száma is egyre bővül. A megújulók és a földgáz viszont isteni párosítás, mondja a szakértő, hiszen a gázerőművek rugalmasan, bármikor kiegészíthetik a megújulók által előállított energiamennyiséget. Az Egyesült Államokban, a nem-konvencionális gáz forradalmának hazájában sem szorította ki a gáz a zöld energiát, állítja Szadamori, némiképp ellentmondva egy másik véleménynek, amelyről tegnapi cikkünkben írtunk (Gyorsabban fejlődik a fosszilis technológia a zöldnél).
Ahhoz, hogy a gáz jól kiegészíthesse a megújulókat, rugalmas piacra és infrastruktúrára van szükség, valamint működő szén-dioxid kibocsátást szabályozó rendszerre. Az ilyen, jó felépítésű szisztémába beépített gázerőműveket a távoli jövőben is használhatjuk, míg azalatt a megújulók technológiája nyugodtan fejlődhet.
Európának nem kellene megemelnie a szén-dioxid emissziós árakat mindaddig, amíg a földgáz ára olajár-indexált. Amint ugyanis elszakad a nemzetközi olajpiactól a fölgáz, úgy nyeri el versenyképességét a kőszénnel szemben. Így a gáznak és a szénnek is egy-egy, a keresleten és kínálaton alapuló piaca kell, hogy kialakuljon. Európa helyzete ebből a szempontból felemás, hiszen minden eddiginél hatékonyabb a gázpiaca, viszont meg kell várni, hogy az újabb termelési projektek milyen hatással lesznek rá.
A jelenlegi alacsony keresleti helyzetet egy olyan lehetőségként kell felfogni, amely révén Európa átgondolhatja, mire van szüksége és kiépítheti a megfelelő infrastruktúrát, kidolgozhatja diverzifikált ellátási útvonalait és jogrendszerét.
Arany helyett csak ezüst korszaka lesz a gáznak
Talán még jól is jön Európának, hogy elmaradt a gáz aranykorszaka, hiszen így van ideje levegőt venni és felkészülni a jövőre. Kiépítheti a szükséges infrastruktúrát és a szabad gázpiacot, de a zöld technológiák fejlesztésére is lehet ideje, véli az IEA szakértője.
Inkább csak ezüstkorszaka ez a földgáznak Európában, pedig nemrég még világszintű aranykorszakát jósolta a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Mégis, a tengeren innen nem dübörög a gázipar, Európa fogyasztása egyre zsugorodik a szén és a megújulók javára, mondja Keiszuke Szadamori, az IEA energiapiaci biztonsági igazgatója a Natural Gas Europe-nak adott interjúban.
Ennek a helyzetnek két oka van; egyrészt az euró krízise miatt beállt rossz gazdasági helyzet, másrészt a megújulók gazdaságosabbá válása és ennek köszönhető, egyre szélesebb körű elterjedése. Elsősorban a napenergia felhasználása növekszik jelentősen, illetve a tengeri szélparkok száma is egyre bővül. A megújulók és a földgáz viszont isteni párosítás, mondja a szakértő, hiszen a gázerőművek rugalmasan, bármikor kiegészíthetik a megújulók által előállított energiamennyiséget. Az Egyesült Államokban, a nem-konvencionális gáz forradalmának hazájában sem szorította ki a gáz a zöld energiát, állítja Szadamori, némiképp ellentmondva egy másik véleménynek, amelyről tegnapi cikkünkben írtunk (Gyorsabban fejlődik a fosszilis technológia a zöldnél).
Ahhoz, hogy a gáz jól kiegészíthesse a megújulókat, rugalmas piacra és infrastruktúrára van szükség, valamint működő szén-dioxid kibocsátást szabályozó rendszerre. Az ilyen, jó felépítésű szisztémába beépített gázerőműveket a távoli jövőben is használhatjuk, míg azalatt a megújulók technológiája nyugodtan fejlődhet.
Európának nem kellene megemelnie a szén-dioxid emissziós árakat mindaddig, amíg a földgáz ára olajár-indexált. Amint ugyanis elszakad a nemzetközi olajpiactól a fölgáz, úgy nyeri el versenyképességét a kőszénnel szemben. Így a gáznak és a szénnek is egy-egy, a keresleten és kínálaton alapuló piaca kell, hogy kialakuljon. Európa helyzete ebből a szempontból felemás, hiszen minden eddiginél hatékonyabb a gázpiaca, viszont meg kell várni, hogy az újabb termelési projektek milyen hatással lesznek rá.
A jelenlegi alacsony keresleti helyzetet egy olyan lehetőségként kell felfogni, amely révén Európa átgondolhatja, mire van szüksége és kiépítheti a megfelelő infrastruktúrát, kidolgozhatja diverzifikált ellátási útvonalait és jogrendszerét.
