AlternatĂv Ăźzemanyagok forrĂĄsaikĂŠnt nem csak a kukorica, repce, cukornĂĄd ĂŠs egyĂŠb szĂĄntĂłfĂśldi nĂśvĂŠnyek jĂśhetnek szĂłba, hanem pĂŠldĂĄul az algĂĄk is. A szĂĄrazfĂśldi nĂśvĂŠnyekkel szemben szĂĄmos előnnyel rendelkeznek: nagy mennyisĂŠgben nőnek a tengerben, nem kell trĂĄgyĂĄzni őket, nem veszik el a teret az ĂŠlelmiszernĂśvĂŠnyektől, ugyanakkor valĂłsĂĄgos szĂŠnhidrĂĄtbombĂĄk.
Eddig hiĂĄnyzott a megfelelő technolĂłgia, hogy ezeket a szĂŠnhidrĂĄtokat ipari mĂŠrtĂŠkben etanollĂĄ lehessen alakĂtani. Amerikai kutatĂłk most kĂśzelebb kerĂźltek a problĂŠma megoldĂĄsĂĄhoz – a Science cĂmű folyĂłiratban bemutatjĂĄk, hogyan kĂŠpes az Escherichia coli baktĂŠrium genetikailag mĂłdosĂtott alakja az alga-szĂŠnhidrĂĄtot etanollĂĄ vĂĄltoztatni. A kutatĂĄsban rĂŠszt vevő Bio Aschitecture Lab (BAL) biotechnolĂłgiai vĂĄllalat kĂśzlĂŠse szerint az algĂĄk szĂĄrazanyag-tartalma mintegy 60 szĂĄzalĂŠkban szĂŠnhidrĂĄtokbĂłl ĂĄll, ennek a fele az Ăşgynevezett alginĂĄtbĂłl. A BAL ĂŠs a Washingtoni Egyetem kutatĂłi az osztrigafarmok kĂĄrtevőjekĂŠnt ismert Vibrio splendidus baktĂŠrium gĂŠnjeit juttattĂĄk be az E. coli baktĂŠriumokba, amelyek lehetővĂŠ tettĂŠk az alginĂĄt megemĂŠsztĂŠsĂŠt.
A mĂłdosĂtott baktĂŠriumok a tengeri moszatok szĂŠnhidrĂĄttartalmĂĄnak tĂśbb mint 80 szĂĄzalĂŠkĂĄt kĂŠpes voltak Ăgy etanollĂĄ alakĂtani – Ărja a Der Spiegel cĂmű nĂŠmet lap internetes kiadĂĄsa.A kutatĂłk szerint ezzel a mĂłdszerrel egy hektĂĄrnyi terĂźletről akĂĄr 19 000 liter Ăźzemanyagot is lehetne előĂĄllĂtani ĂŠvente, mĂĄrpedig ez a hozam kĂŠtszerese annak, amely ugyanekkora terĂźletnyi cukornĂĄdbĂłl, ĂŠs ĂśtszĂśrĂśse annak, amely kukoricĂĄbĂłl nyerhető. A kutatĂĄst az amerikai energiaĂźgyi minisztĂŠrium tĂĄmogatta. Az eljĂĄrĂĄs kĂśrĂźl tĂśbb szabadalmat is bejelentettek a BAL szerint, amely egyĂźttműkĂśdik tĂśbbek kĂśzt a norvĂŠg Statoil olajipari vĂĄllalattal ĂŠs az amerikai DuPont vegyipari cĂŠggel.
Â
Algából állíthatnak elő etanolt
AlternatĂv Ăźzemanyagok forrĂĄsaikĂŠnt nem csak a kukorica, repce, cukornĂĄd ĂŠs egyĂŠb szĂĄntĂłfĂśldi nĂśvĂŠnyek jĂśhetnek szĂłba, hanem pĂŠldĂĄul az algĂĄk is. A szĂĄrazfĂśldi nĂśvĂŠnyekkel szemben szĂĄmos előnnyel rendelkeznek: nagy mennyisĂŠgben nőnek a tengerben, nem kell trĂĄgyĂĄzni őket, nem veszik el a teret az ĂŠlelmiszernĂśvĂŠnyektől, ugyanakkor valĂłsĂĄgos szĂŠnhidrĂĄtbombĂĄk.
Eddig hiĂĄnyzott a megfelelő technolĂłgia, hogy ezeket a szĂŠnhidrĂĄtokat ipari mĂŠrtĂŠkben etanollĂĄ lehessen alakĂtani. Amerikai kutatĂłk most kĂśzelebb kerĂźltek a problĂŠma megoldĂĄsĂĄhoz – a Science cĂmű folyĂłiratban bemutatjĂĄk, hogyan kĂŠpes az Escherichia coli baktĂŠrium genetikailag mĂłdosĂtott alakja az alga-szĂŠnhidrĂĄtot etanollĂĄ vĂĄltoztatni. A kutatĂĄsban rĂŠszt vevő Bio Aschitecture Lab (BAL) biotechnolĂłgiai vĂĄllalat kĂśzlĂŠse szerint az algĂĄk szĂĄrazanyag-tartalma mintegy 60 szĂĄzalĂŠkban szĂŠnhidrĂĄtokbĂłl ĂĄll, ennek a fele az Ăşgynevezett alginĂĄtbĂłl. A BAL ĂŠs a Washingtoni Egyetem kutatĂłi az osztrigafarmok kĂĄrtevőjekĂŠnt ismert Vibrio splendidus baktĂŠrium gĂŠnjeit juttattĂĄk be az E. coli baktĂŠriumokba, amelyek lehetővĂŠ tettĂŠk az alginĂĄt megemĂŠsztĂŠsĂŠt.
A mĂłdosĂtott baktĂŠriumok a tengeri moszatok szĂŠnhidrĂĄttartalmĂĄnak tĂśbb mint 80 szĂĄzalĂŠkĂĄt kĂŠpes voltak Ăgy etanollĂĄ alakĂtani – Ărja a Der Spiegel cĂmű nĂŠmet lap internetes kiadĂĄsa.A kutatĂłk szerint ezzel a mĂłdszerrel egy hektĂĄrnyi terĂźletről akĂĄr 19 000 liter Ăźzemanyagot is lehetne előĂĄllĂtani ĂŠvente, mĂĄrpedig ez a hozam kĂŠtszerese annak, amely ugyanekkora terĂźletnyi cukornĂĄdbĂłl, ĂŠs ĂśtszĂśrĂśse annak, amely kukoricĂĄbĂłl nyerhető. A kutatĂĄst az amerikai energiaĂźgyi minisztĂŠrium tĂĄmogatta. Az eljĂĄrĂĄs kĂśrĂźl tĂśbb szabadalmat is bejelentettek a BAL szerint, amely egyĂźttműkĂśdik tĂśbbek kĂśzt a norvĂŠg Statoil olajipari vĂĄllalattal ĂŠs az amerikai DuPont vegyipari cĂŠggel.
Â
