Elkeseredett politikai csatározás után â amely többek között a korábbi miniszterelnök székébe követelte – léphet életbe az új büntetőadó Ausztráliában amelyet elsősorban a szén- és vasércbányákra vetne ki Canberra.
Kedden, magyar idő szerint a hajnali órákban sikerült keresztülnyomnia az ausztrál felsőházon Julia Gillard miniszterelnök-asszonynak a nyersanyagtermelőkre kirótt büntetőadót. Az elmúlt évtized legelkeseredettebb politikai csatározásaitól övezett adó elsősorban a szén- és vasércbányászatot sújtja, a konszerneknek 75 millió ausztrál dolláros bevétel felett 22,5 százalékos pluszjárulékot kell befizetniük a szövetségi kasszába. A szocialista kormányfőnek csak a Zöldek támogatásával sikerült keresztülvinnie az adójavaslatot, a konzervatív Liberális Párt ellene szavazott.
A különadótól a canberrai kormány három év alatt 10 milliárd dolláros pluszbevételt remél, amelyet más szegmensek adóterheinek csökkentésére és a nyugdíjalap kifoltozására szánnak. A javaslatot eredetileg Kevin Rudd, a korábbi miniszterelnök nyújtotta be, aki azzal érvelt, hogy a nyersanyag kitermelésből az ország viszonylag kevés hasznot hajt, a koncessziókat elnyerő mamutcégek ugyanis a teljes megtermelt bevételük alig húsz százalékát fizették be eddig adóként Ausztráliában, hála a korábbi konzervatív kormányok nagylelkű munkahelyteremtő politikájának.
Többek között az alacsony adóterhelés és az óriási léptékű kínai kereslet az oka, hogy a nyersanyagbányászat elképesztő eredményeket produkált az elmúlt években. Az egyik legnagyobb konszern, a Rio Tinto például 2010-ben 14,3 milliárd amerikai dolláros nettó profitot termelt. Rudd javaslata azonban a konzervatívok agresszív médiakampánya miatt elbukott, az őt követő Gillard kiegyezett a nagyvállalatokkal, így az elvileg széndioxid kibocsátásra tervezett különadó helyett az arany, urán és más nyersanyagok kitermelése mentesült az adónemtől.
A kasszához kéri a szénbányákat Ausztrália
Elkeseredett politikai csatározás után â amely többek között a korábbi miniszterelnök székébe követelte – léphet életbe az új büntetőadó Ausztráliában amelyet elsősorban a szén- és vasércbányákra vetne ki Canberra.
Kedden, magyar idő szerint a hajnali órákban sikerült keresztülnyomnia az ausztrál felsőházon Julia Gillard miniszterelnök-asszonynak a nyersanyagtermelőkre kirótt büntetőadót. Az elmúlt évtized legelkeseredettebb politikai csatározásaitól övezett adó elsősorban a szén- és vasércbányászatot sújtja, a konszerneknek 75 millió ausztrál dolláros bevétel felett 22,5 százalékos pluszjárulékot kell befizetniük a szövetségi kasszába. A szocialista kormányfőnek csak a Zöldek támogatásával sikerült keresztülvinnie az adójavaslatot, a konzervatív Liberális Párt ellene szavazott.
A különadótól a canberrai kormány három év alatt 10 milliárd dolláros pluszbevételt remél, amelyet más szegmensek adóterheinek csökkentésére és a nyugdíjalap kifoltozására szánnak. A javaslatot eredetileg Kevin Rudd, a korábbi miniszterelnök nyújtotta be, aki azzal érvelt, hogy a nyersanyag kitermelésből az ország viszonylag kevés hasznot hajt, a koncessziókat elnyerő mamutcégek ugyanis a teljes megtermelt bevételük alig húsz százalékát fizették be eddig adóként Ausztráliában, hála a korábbi konzervatív kormányok nagylelkű munkahelyteremtő politikájának.
Többek között az alacsony adóterhelés és az óriási léptékű kínai kereslet az oka, hogy a nyersanyagbányászat elképesztő eredményeket produkált az elmúlt években. Az egyik legnagyobb konszern, a Rio Tinto például 2010-ben 14,3 milliárd amerikai dolláros nettó profitot termelt. Rudd javaslata azonban a konzervatívok agresszív médiakampánya miatt elbukott, az őt követő Gillard kiegyezett a nagyvállalatokkal, így az elvileg széndioxid kibocsátásra tervezett különadó helyett az arany, urán és más nyersanyagok kitermelése mentesült az adónemtől.
