Lengyelországnak hamarosan el kell döntenie, belevág-e a nemhagyományos gáztermelésbe, ehhez azonban pontosan tudnia kell, mekkorák a felhozható készletek. Ezért 2013 végére újabb tanulmányt készít a geológiai intézet a palagázlelőhelyekről.
A Lengyel Geológiai Intézet 2013 végén újabb tanulmányt szándékozik kiadni, amelyben ismét azt vizsgálná, pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkező palagáztartalékokkal rendelkezik Lengyelország. A várakozások szerint a most ismertnél nagyobb mennyiségű kitermelhető nemhagyomásos gáz fog szerepelni az eredményben. A legutóbbi, márciusi jelentés szerint nem érvényes az azt egy évvel megelőző, 5,3 ezer milliárd köbméteres becslés, hanem mindössze 346-768 milliárd köbméter palagáz lehet a felmért területeken. Ennek hatására felmerült, hogy mégis olcsóbb lenne orosz földgázt importálni továbbra is. Ahhoz, hogy érdemben elkezdődhessenek a tárgyalások erről Oroszországgal, legkésőbb 2019-ig biztosan tudni kell a nemhagyományos potenciált, mert a szerződés 2022-ben jár le, véli a PGNiG, a lengyel állami szénhidrogén-vállalat. Így három év állhat majd Varsó rendelkezésére, hogy kidolgozhassa energiamixének összetételét, és eldöntse, azon belül importból vagy saját erőből fedezi gázszükségletét.
A PGNiG ösztönzésére a kormány támogatja a nemhagyományos gázipar kiépítését, mert még mindig elsődleges szempontja, hogy önellátóvá váljon, a termelést pedig már 2014-től szeretné elkezdeni. Ehhez elengedhetetlen a kiaknázható tartalékok mennyiségének pontos ismerete. A lengyel állam célja, hogy a palagáztermelés függvényében minél kisebbre csökkentse az orosz gázimportot. A jelenlegi szerződés szerint a Jamal-vezetéken érkezik gáz a Gazpromtól (idén 11 milliárd köbméter, az előző két évben 9,7 milliárd). Az egyezség 2012 elején nehezen született meg, tovább erősítve Varsó függetlenedési szándékát. Az orosz gáz a lengyel igényeknek kétharmadát fedezi, de az energiamixben jelentős szerepet tölt be a szén is, amit szintén nagyrészt Oroszországból szerez be Lengyelország. Egyes optimista szakértők szerint ebből a kiszolgáltatott helyzetből az energiamix drasztikus átrendezésével és a nemhagyományos gázipar kiépítésével nem csak, hogy kiszabadulhat Lengyelország, de idővel nettó exportőrré is válhat.
Új geológiai felmérés Lengyelországban
Lengyelországnak hamarosan el kell döntenie, belevág-e a nemhagyományos gáztermelésbe, ehhez azonban pontosan tudnia kell, mekkorák a felhozható készletek. Ezért 2013 végére újabb tanulmányt készít a geológiai intézet a palagázlelőhelyekről.
A Lengyel Geológiai Intézet 2013 végén újabb tanulmányt szándékozik kiadni, amelyben ismét azt vizsgálná, pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkező palagáztartalékokkal rendelkezik Lengyelország. A várakozások szerint a most ismertnél nagyobb mennyiségű kitermelhető nemhagyomásos gáz fog szerepelni az eredményben. A legutóbbi, márciusi jelentés szerint nem érvényes az azt egy évvel megelőző, 5,3 ezer milliárd köbméteres becslés, hanem mindössze 346-768 milliárd köbméter palagáz lehet a felmért területeken. Ennek hatására felmerült, hogy mégis olcsóbb lenne orosz földgázt importálni továbbra is. Ahhoz, hogy érdemben elkezdődhessenek a tárgyalások erről Oroszországgal, legkésőbb 2019-ig biztosan tudni kell a nemhagyományos potenciált, mert a szerződés 2022-ben jár le, véli a PGNiG, a lengyel állami szénhidrogén-vállalat. Így három év állhat majd Varsó rendelkezésére, hogy kidolgozhassa energiamixének összetételét, és eldöntse, azon belül importból vagy saját erőből fedezi gázszükségletét.
A PGNiG ösztönzésére a kormány támogatja a nemhagyományos gázipar kiépítését, mert még mindig elsődleges szempontja, hogy önellátóvá váljon, a termelést pedig már 2014-től szeretné elkezdeni. Ehhez elengedhetetlen a kiaknázható tartalékok mennyiségének pontos ismerete. A lengyel állam célja, hogy a palagáztermelés függvényében minél kisebbre csökkentse az orosz gázimportot. A jelenlegi szerződés szerint a Jamal-vezetéken érkezik gáz a Gazpromtól (idén 11 milliárd köbméter, az előző két évben 9,7 milliárd). Az egyezség 2012 elején nehezen született meg, tovább erősítve Varsó függetlenedési szándékát. Az orosz gáz a lengyel igényeknek kétharmadát fedezi, de az energiamixben jelentős szerepet tölt be a szén is, amit szintén nagyrészt Oroszországból szerez be Lengyelország. Egyes optimista szakértők szerint ebből a kiszolgáltatott helyzetből az energiamix drasztikus átrendezésével és a nemhagyományos gázipar kiépítésével nem csak, hogy kiszabadulhat Lengyelország, de idővel nettó exportőrré is válhat.
