Afganisztán, Pakisztán és India hamarosan Türkmenisztánból kaphat gázt, ha sikerül a négy félnek egyezségre jutnia a gázárak és a transzferdíjak tekintetében. A célt szolgáló vezeték megépítése azonban magas fokú biztonsági kockázattal jár.
Gázvezeték futhat hamarosan Türkmenisztánból Indiáig, kiszolgálva egyúttal a közbenső Afganisztánt és Pakisztánt is, jelentette a múlt hét végén a türkmén vezetés. A jelentős szénhidrogénkészletekkel rendelkező közép-ázsiai ország a régió energiaigényének minél nagyobb hányadát szeretné kiszolgálni. Két, neve elhallgatását kérő, magas rangú türkmén tisztviselő arról tájékoztatta a The Moscow Timest, hogy a gázvezetékről szóló és az adásvételi szerződések egy május végén, Türkmenisztánban tartandó energiakonferencián születhetnek meg.
A dél-nyugat irányú gázvezeték ötlete már egy ideje napirenden van, de a négy fél közti megállapodás eddig nem jött létre, mert nézeteik eltértek a gázárakról és a tranzitdíj mértékéről. Az 1600 kilométer hosszú vezetéken korábbi híresztelések szerint a Dauletabad-mezőről származó gáz fog Indiáig utazni. Idővel azonban az exportigények növekedésével forrásbővítésre lehet szükség, amit a türkmén nemzeti energiavállalat az afgán határ közelében fekvő, még feltáratlan Dél-Jolotán mezőből fog biztosítani. A Turkmennyefty munkatársa által említett mezőről akár az is kiderülhet, hogy a világ második legnagyobb hagyományos gáztartaléka az Irán és Katar között fekvő Dél-Frászi mező után. A Gaffney, Cline & Associates brit elemzővállalat szerint nagyjából 21,2 ezer milliárd köbméter kitermelhető gázt is rejthet a türkmén mező.
A tranzitdíjakból a szomszédos Afganisztán évi egymilliárd dollárt is bezsebelhet Gurbangulij Berdimuhammedov türkmén elnök szerint. A vezeték megépítése csak ebben az országban 50 ezer ember számára biztosítana ideiglenes munkát, jegyezte meg korábban Hamid Karzai afgán vezető. Az évi 33 milliárd köbméteres kapacitásúra tervezett vezeték létrejöttét egyébként az Egyesült Államok is támogatja Afganisztán bevételi lehetősége és energiaellátásának biztonságosabbá tétele miatt. Megfigyelők szerint azonban a vezeték lefektetése igen kockázatos, hiszen Afganisztán és Pakisztán legveszélyesebb területein futna.
Türkmén gáz mehet Indiáig
Afganisztán, Pakisztán és India hamarosan Türkmenisztánból kaphat gázt, ha sikerül a négy félnek egyezségre jutnia a gázárak és a transzferdíjak tekintetében. A célt szolgáló vezeték megépítése azonban magas fokú biztonsági kockázattal jár.
Gázvezeték futhat hamarosan Türkmenisztánból Indiáig, kiszolgálva egyúttal a közbenső Afganisztánt és Pakisztánt is, jelentette a múlt hét végén a türkmén vezetés. A jelentős szénhidrogénkészletekkel rendelkező közép-ázsiai ország a régió energiaigényének minél nagyobb hányadát szeretné kiszolgálni. Két, neve elhallgatását kérő, magas rangú türkmén tisztviselő arról tájékoztatta a The Moscow Timest, hogy a gázvezetékről szóló és az adásvételi szerződések egy május végén, Türkmenisztánban tartandó energiakonferencián születhetnek meg.
A dél-nyugat irányú gázvezeték ötlete már egy ideje napirenden van, de a négy fél közti megállapodás eddig nem jött létre, mert nézeteik eltértek a gázárakról és a tranzitdíj mértékéről. Az 1600 kilométer hosszú vezetéken korábbi híresztelések szerint a Dauletabad-mezőről származó gáz fog Indiáig utazni. Idővel azonban az exportigények növekedésével forrásbővítésre lehet szükség, amit a türkmén nemzeti energiavállalat az afgán határ közelében fekvő, még feltáratlan Dél-Jolotán mezőből fog biztosítani. A Turkmennyefty munkatársa által említett mezőről akár az is kiderülhet, hogy a világ második legnagyobb hagyományos gáztartaléka az Irán és Katar között fekvő Dél-Frászi mező után. A Gaffney, Cline & Associates brit elemzővállalat szerint nagyjából 21,2 ezer milliárd köbméter kitermelhető gázt is rejthet a türkmén mező.
A tranzitdíjakból a szomszédos Afganisztán évi egymilliárd dollárt is bezsebelhet Gurbangulij Berdimuhammedov türkmén elnök szerint. A vezeték megépítése csak ebben az országban 50 ezer ember számára biztosítana ideiglenes munkát, jegyezte meg korábban Hamid Karzai afgán vezető. Az évi 33 milliárd köbméteres kapacitásúra tervezett vezeték létrejöttét egyébként az Egyesült Államok is támogatja Afganisztán bevételi lehetősége és energiaellátásának biztonságosabbá tétele miatt. Megfigyelők szerint azonban a vezeték lefektetése igen kockázatos, hiszen Afganisztán és Pakisztán legveszélyesebb területein futna.
