Az hogy Ukrajna szokatlanul simĂĄn belement, hogy a hĂŠtvĂŠgi gĂĄztranzit-ellenőrzĂŠsi megĂĄllapodĂĄst hĂŠtfőn mĂŠg egyszer ĂrjĂĄk alĂĄ, jelez valamit abbĂłl: Kijev nem tudta elfogadtatni az utĂłlag, az oroszok tudta nĂŠlkĂźl a megĂĄllapodĂĄshoz (jegyzőkĂśnyvhĂśz) biggyesztett kĂŠzĂrĂĄsos Ăśt pontjĂĄt – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
Az Ăśtpontos ukrĂĄn zĂĄradĂŠk, amely kiverte a biztosĂtĂŠkot az oroszoknĂĄl, nemcsak a pĂŠnzről szĂłl, bĂĄr a Julija Timosenko ukrĂĄn miniszterelnĂśk ĂĄltal egyoldalĂşan nagyvonalĂşan eltĂśrĂślt, tĂśbb mint hatszĂĄz milliĂł dollĂĄros ukrĂĄn gĂĄztartozĂĄs (a 3. pont) zsebbe vĂĄgĂł kĂŠrdĂŠs az alacsony szĂŠnhidrogĂŠn-energiahordozĂł ĂĄrak miatt nagy bevĂŠtelektől eleső MoszkvĂĄnak.
Ăme a Timosenko-fĂŠle, deklarĂĄciĂł jellegű Ăśt pont.
1. Ukrajna megbĂzhatĂł gĂĄz-tranzit partner volt ĂŠs marad. Nem Kijev zĂĄrta el a gĂĄzcsapokat az EurĂłpĂĄba menő tranzit-szĂĄllĂtmĂĄnyoknĂĄl.
2. A 2009 januĂĄr elsejĂŠvel kezdődĂśtt időszakban Ukrajna nem vĂŠtelezett illegĂĄlisan gĂĄzt a tranzitvezetĂŠkekből.
3. Ukrajna teljes mĂŠrtĂŠkben kiegyenlĂtette OroszorszĂĄggal szembeni (bilaterĂĄlis), gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsokbĂłl adĂłdĂł tartozĂĄsĂĄt.
4. Kijev volt az, amely kezdemĂŠnyezte az eurĂłpai gĂĄztranzit-megfigyelőcsoport felĂĄllĂtĂĄsĂĄt
5. A 2009-es gĂĄztranzit- egyezmĂŠnyről szĂłlĂł tĂĄrgyalĂĄsokon Ukrajna felelőssĂŠgteljes pozĂciĂłt kĂŠpviselt. Kijev kĂŠsz rĂĄ, hogy a 2008 januĂĄrjĂĄban kĂśtĂśtt orosz-ukrĂĄn kĂŠtoldalĂş gĂĄztranzit-memorandum alapjĂĄn akĂĄr hosszĂş tĂĄvĂş, stratĂŠgiai gĂĄztranzit megĂĄllapodĂĄst kĂśssĂśn MoszkvĂĄval.
Noha nem volt rĂŠsze az Ăśt pontnak, de a Gazpromot, MoszkvĂĄt az is bőszĂtette, hogy Ukrajna napi 21 milliĂł kĂśbmĂŠter technikai gĂĄzt kĂśvetelt az oroszoktĂłl – ingyen. A 2010-ig ĂŠrvĂŠnyes orosz-ukrĂĄn gĂĄztranzitegyezmĂŠny szerint a technikai gĂĄzt UkrajnĂĄnak kell biztosĂtania sajĂĄt forrĂĄsbĂłl, vagy pedig a gĂĄzszĂĄllĂtmĂĄnyok tulajdonosaitĂłl valĂł megvĂĄsĂĄrlĂĄsbĂłl. Kuprijanov, a Gazprom szĂłvivője destruktĂvnak minősĂtette ennek kapcsĂĄn az ukrĂĄn ĂĄllĂĄspontot, Ăśsszhangban azzal az ĂĄllamelnĂśki kinyilatkoztatĂĄssal, hogy Ukrajna tĂśbbĂŠ nem megbĂzhatĂł az oroszok szemĂŠben.
A vĂŠrig sĂŠrtett oroszok hosszĂş listĂĄt hoztak nyilvĂĄnossĂĄgra, bizonyĂtvĂĄn, hogy 1994 ĂŠs 2008 kĂśzĂśtt Moszkva 47 milliĂĄrd dollĂĄrral tĂĄmogatta UkrajnĂĄt, a mestersĂŠgesen alacsonyan tartott “barĂĄti” gĂĄzĂĄrral. Moszkva mĂŠg nĂŠhĂĄny nappal ezelőtt is hajlandĂł lett volna a nyugat-eurĂłpai ĂĄrnak alig tĂśbb, mint a felĂŠĂŠrt, ezer kĂśbmĂŠterenkĂŠnt 250 dollĂĄrĂŠrt szĂĄllĂtani gĂĄzt Kijevnek. Ăm a barĂĄti alapĂş gĂĄzĂĄrkĂŠpzĂŠsnek az idei januĂĄri tranzitbotrĂĄny bizonnyal vĂŠget vetett. UkrajnĂĄnak nincs mĂĄs vĂĄlasztĂĄsa, mint előbb-utĂłbb kifizetni az oroszok ĂĄltal eurĂłpai piaci ĂĄrnak tartott, ezer kĂśbmĂŠterenkĂŠnti 450 dollĂĄrt.
Timosenko öt pontjától sokalltak be az oroszok
Az hogy Ukrajna szokatlanul simĂĄn belement, hogy a hĂŠtvĂŠgi gĂĄztranzit-ellenőrzĂŠsi megĂĄllapodĂĄst hĂŠtfőn mĂŠg egyszer ĂrjĂĄk alĂĄ, jelez valamit abbĂłl: Kijev nem tudta elfogadtatni az utĂłlag, az oroszok tudta nĂŠlkĂźl a megĂĄllapodĂĄshoz (jegyzőkĂśnyvhĂśz) biggyesztett kĂŠzĂrĂĄsos Ăśt pontjĂĄt – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
Az Ăśtpontos ukrĂĄn zĂĄradĂŠk, amely kiverte a biztosĂtĂŠkot az oroszoknĂĄl, nemcsak a pĂŠnzről szĂłl, bĂĄr a Julija Timosenko ukrĂĄn miniszterelnĂśk ĂĄltal egyoldalĂşan nagyvonalĂşan eltĂśrĂślt, tĂśbb mint hatszĂĄz milliĂł dollĂĄros ukrĂĄn gĂĄztartozĂĄs (a 3. pont) zsebbe vĂĄgĂł kĂŠrdĂŠs az alacsony szĂŠnhidrogĂŠn-energiahordozĂł ĂĄrak miatt nagy bevĂŠtelektől eleső MoszkvĂĄnak.
Ăme a Timosenko-fĂŠle, deklarĂĄciĂł jellegű Ăśt pont.
1. Ukrajna megbĂzhatĂł gĂĄz-tranzit partner volt ĂŠs marad. Nem Kijev zĂĄrta el a gĂĄzcsapokat az EurĂłpĂĄba menő tranzit-szĂĄllĂtmĂĄnyoknĂĄl.
2. A 2009 januĂĄr elsejĂŠvel kezdődĂśtt időszakban Ukrajna nem vĂŠtelezett illegĂĄlisan gĂĄzt a tranzitvezetĂŠkekből.
3. Ukrajna teljes mĂŠrtĂŠkben kiegyenlĂtette OroszorszĂĄggal szembeni (bilaterĂĄlis), gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsokbĂłl adĂłdĂł tartozĂĄsĂĄt.
4. Kijev volt az, amely kezdemĂŠnyezte az eurĂłpai gĂĄztranzit-megfigyelőcsoport felĂĄllĂtĂĄsĂĄt
5. A 2009-es gĂĄztranzit- egyezmĂŠnyről szĂłlĂł tĂĄrgyalĂĄsokon Ukrajna felelőssĂŠgteljes pozĂciĂłt kĂŠpviselt. Kijev kĂŠsz rĂĄ, hogy a 2008 januĂĄrjĂĄban kĂśtĂśtt orosz-ukrĂĄn kĂŠtoldalĂş gĂĄztranzit-memorandum alapjĂĄn akĂĄr hosszĂş tĂĄvĂş, stratĂŠgiai gĂĄztranzit megĂĄllapodĂĄst kĂśssĂśn MoszkvĂĄval.
Noha nem volt rĂŠsze az Ăśt pontnak, de a Gazpromot, MoszkvĂĄt az is bőszĂtette, hogy Ukrajna napi 21 milliĂł kĂśbmĂŠter technikai gĂĄzt kĂśvetelt az oroszoktĂłl – ingyen. A 2010-ig ĂŠrvĂŠnyes orosz-ukrĂĄn gĂĄztranzitegyezmĂŠny szerint a technikai gĂĄzt UkrajnĂĄnak kell biztosĂtania sajĂĄt forrĂĄsbĂłl, vagy pedig a gĂĄzszĂĄllĂtmĂĄnyok tulajdonosaitĂłl valĂł megvĂĄsĂĄrlĂĄsbĂłl. Kuprijanov, a Gazprom szĂłvivője destruktĂvnak minősĂtette ennek kapcsĂĄn az ukrĂĄn ĂĄllĂĄspontot, Ăśsszhangban azzal az ĂĄllamelnĂśki kinyilatkoztatĂĄssal, hogy Ukrajna tĂśbbĂŠ nem megbĂzhatĂł az oroszok szemĂŠben.
A vĂŠrig sĂŠrtett oroszok hosszĂş listĂĄt hoztak nyilvĂĄnossĂĄgra, bizonyĂtvĂĄn, hogy 1994 ĂŠs 2008 kĂśzĂśtt Moszkva 47 milliĂĄrd dollĂĄrral tĂĄmogatta UkrajnĂĄt, a mestersĂŠgesen alacsonyan tartott “barĂĄti” gĂĄzĂĄrral. Moszkva mĂŠg nĂŠhĂĄny nappal ezelőtt is hajlandĂł lett volna a nyugat-eurĂłpai ĂĄrnak alig tĂśbb, mint a felĂŠĂŠrt, ezer kĂśbmĂŠterenkĂŠnt 250 dollĂĄrĂŠrt szĂĄllĂtani gĂĄzt Kijevnek. Ăm a barĂĄti alapĂş gĂĄzĂĄrkĂŠpzĂŠsnek az idei januĂĄri tranzitbotrĂĄny bizonnyal vĂŠget vetett. UkrajnĂĄnak nincs mĂĄs vĂĄlasztĂĄsa, mint előbb-utĂłbb kifizetni az oroszok ĂĄltal eurĂłpai piaci ĂĄrnak tartott, ezer kĂśbmĂŠterenkĂŠnti 450 dollĂĄrt.
