RomĂĄniĂĄban jogilag tavaly jĂşlius 1-jĂŠtől teljes mĂŠrtĂŠkben liberalizĂĄltĂĄk az energiapiacot. A tĂśrvĂŠny szerint a fogyasztĂł bĂĄrmikor megvĂĄltoztathatja szĂĄllĂtĂłjĂĄt, ehhez elegendő, ha ezt a szĂĄndĂŠkĂĄt 30 nappal korĂĄbban ĂrĂĄsban bejelenti. Az ĂĄrampiacon a tĂŠnyleges nyitottsĂĄg 83,5, a gĂĄzpiacon 55 szĂĄzalĂŠkos.
ElmĂŠletileg mĂĄr tavaly jĂşlius 1.-től bĂĄrmely villamos energia fogyasztĂł szabadon megvĂĄlaszthatja szĂĄllĂtĂłjĂĄt. GazdasĂĄgi szakĂŠrtők kĂśrĂŠben azonban viszonylag teljesnek mondhatĂł az egyetĂŠrtĂŠs, hogy az energetikai piac liberalizĂĄlĂĄsĂĄnak meghirdetĂŠse egyelőre nem tĂśbb szemfĂŠnyvesztĂŠsĂŠnĂŠl, ĂŠs csak remĂŠnykednek abban, hogy az intĂŠzkedĂŠs nyomĂĄn előbb-utĂłbb ĂŠrvĂŠnyesĂźlnek majd a piacgazdasĂĄg tĂśrvĂŠnyei.
Hivatalos adatok szerint RomĂĄniĂĄban a villamos energia piacĂĄnak liberalizĂĄlĂĄsi foka 83,5 szĂĄzalĂŠkos. RomĂĄniĂĄban jelenleg mintegy 8 milliĂłra tehető az elektromos energia ĂŠs fĂśldgĂĄzfogyasztĂłk szĂĄma, akik szĂĄmĂĄra a potenciĂĄlis szĂĄllĂtĂłknak meg kell tenniĂźk ajĂĄnlataikat. A liberalizĂĄlĂĄs első konkrĂŠt eredmĂŠnyei a jĂśvő ĂŠvre vĂĄrhatĂłk. A fĂśldgĂĄz esetĂŠben a piac nyitottsĂĄga jogilag 75, a valĂłsĂĄgban mintegy 55 szĂĄzalĂŠkos. Az energetikai piac liberalizĂĄlĂĄsĂĄnak előnyeit egyelőre csak a nagy fogyasztĂłk ĂŠlvezik, a hĂĄztartĂĄsok, a kisfogyasztĂłk esetĂŠben mĂŠg meg sem ĂŠrkeztek az illetĂŠkesekhez a tĂśrvĂŠny alkalmazĂĄsi normĂĄi, amelyeket az OrszĂĄgos Energetikai SzabĂĄlyozĂł HatĂłsĂĄgnak kell kidolgoznia.
Sokan a liberalizĂĄciĂłtĂłl azt remĂŠlik, hogy a piac megnyitĂĄsĂĄval lehetővĂŠ vĂĄlik az olcsĂłbb energia importja. BĂĄr RomĂĄnia kĂŠpes belső fogyasztĂĄsa nagy rĂŠszĂŠt hazai forrĂĄsokbĂłl fedezni, előrejelzĂŠsek szerint az alacsonyabb ĂĄrak miatt, a kĂśvetkező kĂŠt ĂŠvben meghĂĄromszorozĂłdhat a behozatal. Ehhez szĂźksĂŠg lesz a tĂĄvvezetĂŠki kapacitĂĄsok bővĂtĂŠsĂŠre, ami azonban ĂĄremelkedĂŠshez vezethet. RomĂĄniĂĄban az energiaĂĄrak eddig ĂŠppen azĂŠrt voltak viszonylag alacsonyak, mert szinte semmit nem fordĂtottak az infrastruktĂşra fejlesztĂŠsĂŠre.
A liberalizĂĄlĂĄsi folyamatot kĂŠtsĂŠgkĂvĂźl megnehezĂti az a tĂŠny, hogy a romĂĄn energetikai piacon, elsősorban a villamos ĂĄram tekintetĂŠben mĂŠg mindig amolyan dzsungelkapitalizmus uralkodik. Gyakori eset, hogy egyes Ăźzleti csoportok, mint pĂŠldĂĄul az Energy Holding, a Grivco, a Green Energy, a Pet Prod az ĂĄllami cĂŠgektől olcsĂłn megvĂĄsĂĄrolt elektromos energiĂĄt kĂśzvetĂtő cĂŠgkĂŠnt, jĂłval drĂĄgĂĄbban adjĂĄk el ĂĄllami intĂŠzmĂŠnyeknek. Ezek a cĂŠgek igyekeznek megtartani monopolhelyzetĂźket, amit lehetővĂŠ tesznek az ĂĄllammal megkĂśtĂśtt hosszĂşlejĂĄratĂş szerződĂŠseik, kĂśzĂźlĂźk tĂśbb egĂŠszen 2011-ig szĂłl.
A romĂĄn ĂĄllam viszont szinte semmit sem tesz ennek a helyzetnek a megszĂźntetĂŠsĂŠĂŠrt. Jelentős vĂĄltozĂĄs a kĂśzeljĂśvőben nem is vĂĄrhatĂł, hiszen 2008 kettős vĂĄlasztĂĄsi ĂŠv, amikor a fő figyelem a kampĂĄnyra irĂĄnyul.
Mindennek jelentős szerepe van abban, hogy RomĂĄniĂĄban folyamatosan drĂĄgul az energia. A tavalyi ĂŠv első felĂŠben a villamos energia ĂĄra a hĂĄztartĂĄsok esetĂŠben, egy kĂŠtszobĂĄs lakĂĄsra szĂĄmĂtva, 0,1917 lejről 0,1825 lejre emelkedett kilowattĂłrĂĄnkĂŠnt. (RomĂĄniĂĄban a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂĄs terĂźletĂŠn az ĂĄrat illetően Ăśt kategĂłriĂĄt kĂźlĂśnbĂśztetnek meg, az ĂŠvi fogyasztĂĄs, illetve a lakĂĄsok standard elektromos gĂŠpekkel valĂł ellĂĄtĂĄsa szerint). A fĂŠlĂŠv vĂŠgĂŠn a legtĂśbbet a hĂĄromszobĂĄs lakĂĄsok tulajdonosai fizettek, a kilowattonkĂŠnti ĂĄr az ĂŠv elejĂŠhez kĂŠpest 0,2767 lejről 0,3935 lejre emelkedett. E kategĂłria ĂŠvi fogyasztĂĄsi hatĂĄra 1200 kilowattĂłra.
Az ipari fogyasztĂłk esetĂŠben az elektromos energia ĂĄra ĂŠvi 30Â 000 kilowattĂłra fogyasztĂĄstĂłl kilowattonkĂŠnt 0,4340 lej, 30Â 000 kilowattos fogyasztĂĄsig pedig 0,2074 lej. Az ĂŠv elejĂŠn azonban ez az Ăśsszeg csupĂĄn 0,4073, illetve 0,1974 lej volt.
Egy gigajoule fĂśldgĂĄz ĂĄra a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk szĂĄmĂĄra 2007 első fĂŠlĂŠvĂŠben 30,6963 lejről 30,7458 lejre nőtt. A cĂŠgeknek 4,1 gigajouleos fogyasztĂĄsig a januĂĄri 24,3478 lej helyett fĂŠlĂŠv vĂŠgĂŠre mĂĄr 24,5547 lejt kellett fizetniĂźk.
A Romgaz fĂśldgĂĄzvĂĄllalat illetĂŠkesei mĂĄr bejelentettĂŠk, hogy 2008-tĂłl az importbĂłl szĂĄrmazĂł fĂśldgĂĄz ĂĄra legkevesebb 16 szĂĄzalĂŠkkal nő. A fogyasztĂĄs 35-40 szĂĄzalĂŠkĂĄt fedezik behozatalbĂłl. Ugyanakkor a sajĂĄt kitermelĂŠsű fĂśldgĂĄz ĂĄra januĂĄrban nem vĂĄltozottl. A RomĂĄniĂĄban kitermelt fĂśldgĂĄzĂŠrt jelenleg ezer kĂśbmĂŠterenkĂŠnt 470 lejt kell fizetni, a jĂşliusi 455 lejjel szemben. A legutĂłbbi emelĂŠsre oktĂłberben kerĂźlt sor, ekkor 3,7 szĂĄzalĂŠkos volt a drĂĄgulĂĄs. Az OrszĂĄgos Energetikai SzabĂĄlyozĂł HatĂłsĂĄg mĂŠg nem ĂĄllapĂtotta meg a 2008 ĂŠvi ĂĄremelĂŠsek menetrendjĂŠt.
Románia: befékezett liberalizáció
RomĂĄniĂĄban jogilag tavaly jĂşlius 1-jĂŠtől teljes mĂŠrtĂŠkben liberalizĂĄltĂĄk az energiapiacot. A tĂśrvĂŠny szerint a fogyasztĂł bĂĄrmikor megvĂĄltoztathatja szĂĄllĂtĂłjĂĄt, ehhez elegendő, ha ezt a szĂĄndĂŠkĂĄt 30 nappal korĂĄbban ĂrĂĄsban bejelenti. Az ĂĄrampiacon a tĂŠnyleges nyitottsĂĄg 83,5, a gĂĄzpiacon 55 szĂĄzalĂŠkos.
ElmĂŠletileg mĂĄr tavaly jĂşlius 1.-től bĂĄrmely villamos energia fogyasztĂł szabadon megvĂĄlaszthatja szĂĄllĂtĂłjĂĄt. GazdasĂĄgi szakĂŠrtők kĂśrĂŠben azonban viszonylag teljesnek mondhatĂł az egyetĂŠrtĂŠs, hogy az energetikai piac liberalizĂĄlĂĄsĂĄnak meghirdetĂŠse egyelőre nem tĂśbb szemfĂŠnyvesztĂŠsĂŠnĂŠl, ĂŠs csak remĂŠnykednek abban, hogy az intĂŠzkedĂŠs nyomĂĄn előbb-utĂłbb ĂŠrvĂŠnyesĂźlnek majd a piacgazdasĂĄg tĂśrvĂŠnyei.
Hivatalos adatok szerint RomĂĄniĂĄban a villamos energia piacĂĄnak liberalizĂĄlĂĄsi foka 83,5 szĂĄzalĂŠkos. RomĂĄniĂĄban jelenleg mintegy 8 milliĂłra tehető az elektromos energia ĂŠs fĂśldgĂĄzfogyasztĂłk szĂĄma, akik szĂĄmĂĄra a potenciĂĄlis szĂĄllĂtĂłknak meg kell tenniĂźk ajĂĄnlataikat. A liberalizĂĄlĂĄs első konkrĂŠt eredmĂŠnyei a jĂśvő ĂŠvre vĂĄrhatĂłk. A fĂśldgĂĄz esetĂŠben a piac nyitottsĂĄga jogilag 75, a valĂłsĂĄgban mintegy 55 szĂĄzalĂŠkos. Az energetikai piac liberalizĂĄlĂĄsĂĄnak előnyeit egyelőre csak a nagy fogyasztĂłk ĂŠlvezik, a hĂĄztartĂĄsok, a kisfogyasztĂłk esetĂŠben mĂŠg meg sem ĂŠrkeztek az illetĂŠkesekhez a tĂśrvĂŠny alkalmazĂĄsi normĂĄi, amelyeket az OrszĂĄgos Energetikai SzabĂĄlyozĂł HatĂłsĂĄgnak kell kidolgoznia.
Sokan a liberalizĂĄciĂłtĂłl azt remĂŠlik, hogy a piac megnyitĂĄsĂĄval lehetővĂŠ vĂĄlik az olcsĂłbb energia importja. BĂĄr RomĂĄnia kĂŠpes belső fogyasztĂĄsa nagy rĂŠszĂŠt hazai forrĂĄsokbĂłl fedezni, előrejelzĂŠsek szerint az alacsonyabb ĂĄrak miatt, a kĂśvetkező kĂŠt ĂŠvben meghĂĄromszorozĂłdhat a behozatal. Ehhez szĂźksĂŠg lesz a tĂĄvvezetĂŠki kapacitĂĄsok bővĂtĂŠsĂŠre, ami azonban ĂĄremelkedĂŠshez vezethet. RomĂĄniĂĄban az energiaĂĄrak eddig ĂŠppen azĂŠrt voltak viszonylag alacsonyak, mert szinte semmit nem fordĂtottak az infrastruktĂşra fejlesztĂŠsĂŠre.
A liberalizĂĄlĂĄsi folyamatot kĂŠtsĂŠgkĂvĂźl megnehezĂti az a tĂŠny, hogy a romĂĄn energetikai piacon, elsősorban a villamos ĂĄram tekintetĂŠben mĂŠg mindig amolyan dzsungelkapitalizmus uralkodik. Gyakori eset, hogy egyes Ăźzleti csoportok, mint pĂŠldĂĄul az Energy Holding, a Grivco, a Green Energy, a Pet Prod az ĂĄllami cĂŠgektől olcsĂłn megvĂĄsĂĄrolt elektromos energiĂĄt kĂśzvetĂtő cĂŠgkĂŠnt, jĂłval drĂĄgĂĄbban adjĂĄk el ĂĄllami intĂŠzmĂŠnyeknek. Ezek a cĂŠgek igyekeznek megtartani monopolhelyzetĂźket, amit lehetővĂŠ tesznek az ĂĄllammal megkĂśtĂśtt hosszĂşlejĂĄratĂş szerződĂŠseik, kĂśzĂźlĂźk tĂśbb egĂŠszen 2011-ig szĂłl.
A romĂĄn ĂĄllam viszont szinte semmit sem tesz ennek a helyzetnek a megszĂźntetĂŠsĂŠĂŠrt. Jelentős vĂĄltozĂĄs a kĂśzeljĂśvőben nem is vĂĄrhatĂł, hiszen 2008 kettős vĂĄlasztĂĄsi ĂŠv, amikor a fő figyelem a kampĂĄnyra irĂĄnyul.
Mindennek jelentős szerepe van abban, hogy RomĂĄniĂĄban folyamatosan drĂĄgul az energia. A tavalyi ĂŠv első felĂŠben a villamos energia ĂĄra a hĂĄztartĂĄsok esetĂŠben, egy kĂŠtszobĂĄs lakĂĄsra szĂĄmĂtva, 0,1917 lejről 0,1825 lejre emelkedett kilowattĂłrĂĄnkĂŠnt. (RomĂĄniĂĄban a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂĄs terĂźletĂŠn az ĂĄrat illetően Ăśt kategĂłriĂĄt kĂźlĂśnbĂśztetnek meg, az ĂŠvi fogyasztĂĄs, illetve a lakĂĄsok standard elektromos gĂŠpekkel valĂł ellĂĄtĂĄsa szerint). A fĂŠlĂŠv vĂŠgĂŠn a legtĂśbbet a hĂĄromszobĂĄs lakĂĄsok tulajdonosai fizettek, a kilowattonkĂŠnti ĂĄr az ĂŠv elejĂŠhez kĂŠpest 0,2767 lejről 0,3935 lejre emelkedett. E kategĂłria ĂŠvi fogyasztĂĄsi hatĂĄra 1200 kilowattĂłra.
Az ipari fogyasztĂłk esetĂŠben az elektromos energia ĂĄra ĂŠvi 30Â 000 kilowattĂłra fogyasztĂĄstĂłl kilowattonkĂŠnt 0,4340 lej, 30Â 000 kilowattos fogyasztĂĄsig pedig 0,2074 lej. Az ĂŠv elejĂŠn azonban ez az Ăśsszeg csupĂĄn 0,4073, illetve 0,1974 lej volt.
Egy gigajoule fĂśldgĂĄz ĂĄra a hĂĄztartĂĄsi fogyasztĂłk szĂĄmĂĄra 2007 első fĂŠlĂŠvĂŠben 30,6963 lejről 30,7458 lejre nőtt. A cĂŠgeknek 4,1 gigajouleos fogyasztĂĄsig a januĂĄri 24,3478 lej helyett fĂŠlĂŠv vĂŠgĂŠre mĂĄr 24,5547 lejt kellett fizetniĂźk.
A Romgaz fĂśldgĂĄzvĂĄllalat illetĂŠkesei mĂĄr bejelentettĂŠk, hogy 2008-tĂłl az importbĂłl szĂĄrmazĂł fĂśldgĂĄz ĂĄra legkevesebb 16 szĂĄzalĂŠkkal nő. A fogyasztĂĄs 35-40 szĂĄzalĂŠkĂĄt fedezik behozatalbĂłl. Ugyanakkor a sajĂĄt kitermelĂŠsű fĂśldgĂĄz ĂĄra januĂĄrban nem vĂĄltozottl. A RomĂĄniĂĄban kitermelt fĂśldgĂĄzĂŠrt jelenleg ezer kĂśbmĂŠterenkĂŠnt 470 lejt kell fizetni, a jĂşliusi 455 lejjel szemben. A legutĂłbbi emelĂŠsre oktĂłberben kerĂźlt sor, ekkor 3,7 szĂĄzalĂŠkos volt a drĂĄgulĂĄs. Az OrszĂĄgos Energetikai SzabĂĄlyozĂł HatĂłsĂĄg mĂŠg nem ĂĄllapĂtotta meg a 2008 ĂŠvi ĂĄremelĂŠsek menetrendjĂŠt.
