Az elmĂşlt időszakban egyre kitĂźntetettebb figyelmet ĂŠlveznek az eurĂłpai fĂśldgĂĄz ellĂĄtĂĄssal kapcsolatos problĂŠmĂĄk, kĂźlĂśnĂśs tekintettel a tranzitvezetĂŠkek kĂŠrdĂŠseire. Tekintettel a kĂśltsĂŠgek szintjĂŠre, ĂŠs az energiabiztonsĂĄgi kockĂĄzatokra, egyre fontosabb volna tagĂĄllami szinten is vilĂĄgos kockĂĄzatĂŠrtĂŠkelĂŠsi kereteket felĂĄllĂtani, a kockĂĄzatok kezelĂŠsĂŠhez fűződő kĂśltsĂŠgek, illetve ezek allokĂĄlĂĄsĂĄnak egyĂŠrtelmű meghatĂĄrozĂĄsĂĄval. Ilyen kockĂĄzatkezelĂŠsi keretet tartalmazhatna az elfogadĂĄs előtt ĂĄllĂł hazai energiapolitikai koncepciĂł is.
KĂźlpolitikai dimenziĂłi miatt is a tĂĄgabb kĂśzĂśnsĂŠg nem szűnő ĂŠrdeklődĂŠse Ăśvezi a Nabucco gĂĄzvezetĂŠk projektet, illetve tĂĄrsait, főleg a DĂŠli Ăramlat vezetĂŠktervet. EzĂşttal eltekintĂźnk a nemzetkĂśzi fĂśldgĂĄz szĂĄllĂtĂłvezetĂŠkek geopolitikai bonyodalmaitĂłl, ĂŠs elemzĂŠsĂźnkben főleg a gĂĄzvezetĂŠkek energiagazdasĂĄgi ĂŠs ellĂĄtĂĄsbiztonsĂĄgi aspektusaira koncentrĂĄlunk, hogy hĂĄtteret nyĂşjtsunk a legalĂĄbb is lĂĄtszĂłlag versengő projektek tĂĄrgyilagos megĂtĂŠlĂŠsĂŠhez.
EurĂłpai kitekintĂŠsben lĂĄtnunk kell, hogy a fĂśldgĂĄz egyre komolyabb szerepet tĂślt be energiahordozĂłink kĂśzĂśtt, ĂŠs belĂĄthatĂł ideig sĂşlya ĂŠs jelentősĂŠge mĂŠg tovĂĄbb nĂśvekszik. Jelenleg 80 milliĂł eurĂłpai hĂĄztartĂĄs hasznĂĄl fĂśldgĂĄzt, az ipari vĂŠgső energia felhasznĂĄlĂĄsnak pedig 33%-ĂĄt adja a fĂśldgĂĄz. A villamosenergia-termelĂŠs napjainkban mĂĄr 20%-os mĂŠrtĂŠkben fĂśldgĂĄzbĂĄzison tĂśrtĂŠnik az EU-ban.
Ugyanakkor az eurĂłpai fĂśldgĂĄzfogyasztĂĄs dinamikus nĂśvekedĂŠsĂŠt prognosztizĂĄlhatjuk kĂśzĂŠp- ĂŠs hosszĂş tĂĄvon. A fĂśldgĂĄzipar szakmai szervezete, az Eurogas legĂşjabb kitekintĂŠse szerint 2030-ig kĂśzel 50%-al nő majd az Ăśsszes fĂśldgĂĄzfogyasztĂĄs, amelynek immĂĄr csaknem 40%-ĂĄt adja majd az ĂĄramtermelĂŠs gĂĄzigĂŠnye. A nĂśvekedĂŠs fő hajtĂłereje tehĂĄt a jĂśvőben is az erőművi tĂźzelőanyag felhasznĂĄlĂĄsa lesz.
Ennek megĂŠrtĂŠsĂŠhez lĂĄtni kell, hogy az eurĂłpai erőműpark elĂśregedĂŠse egyre komolyabb gondot okoz a kĂśzeljĂśvőben. HazĂĄnkban is 20 ĂŠv felett van az erőművek ĂĄtlagos ĂŠletkora, ĂŠs ez az ĂśsszesĂtett ĂĄtlag az 50 MW alatti beĂŠpĂtett teljesĂtőkĂŠpessĂŠgű kiserőművek fiatal, tĂz ĂŠv kĂśrĂźli ĂĄtlagkorĂĄbĂłl, mĂĄsfelől viszont a nagyerőművek 22 ĂŠv feletti ĂĄtlagĂĄbĂłl adĂłdik a MAVIR adatai szerint, sĂşlyuk figyelembe vĂŠtelĂŠvel. Az eurĂłpai ĂśsszesĂtĂŠs mĂŠg sĂşlyosabb helyzetet mutat, hiszen Ăşgy a szenes erőművek, mint a nukleĂĄris reaktorok tĂśbb mint 70%-a mĂĄr 2005-ben tĂşl volt ĂŠlettartama felĂŠn.
Az erőművi kapacitĂĄsok jelentős rĂŠszĂŠnek leselejtezĂŠse vĂĄrhatĂł tehĂĄt ĂŠlettartamuk lejĂĄrtĂĄval, ĂŠs ennek nyomĂĄn az Ăşj kapacitĂĄsok zĂśme vĂĄrhatĂłan fĂśldgĂĄzbĂĄzison fog Ăźzemelni, figyelembe vĂŠve a nukleĂĄris energia alkalmazĂĄsĂĄval kapcsolatos aggĂĄlyokat, illetve az EU ambiciĂłzus szĂŠndioxidkibocsĂĄtĂĄs-csĂśkkentĂŠsi terveit.
Ez szĂźksĂŠgessĂŠ teszi a hosszĂş tĂĄvĂş fĂśldgĂĄz forrĂĄs-igĂŠny egyensĂşly biztosĂtĂĄsĂĄt. Az eurĂłpai fĂśldgĂĄzigĂŠny egyre jelentősebb rĂŠszĂŠt kell az UniĂłn kĂvĂźli orszĂĄgokbĂłl biztosĂtani, miutĂĄn a hagyomĂĄnyos forrĂĄsokbĂłl szĂĄrmazĂł kitermelĂŠs csĂśkken, ĂŠs ezt a nem-konvencionĂĄlis eljĂĄrĂĄsok nem kĂŠpesek pĂłtolni.
Az eurĂłpai belső termelĂŠs mĂĄr ma sem ĂŠri el a fogyasztĂĄs 60%-ĂĄt, mĂŠg akkor sem, ha NorvĂŠgiĂĄt EGT tagkĂŠnt ideszĂĄmĂtjuk. A szigorĂş uniĂłs szĂĄmbavĂŠtel eredmĂŠnye az, hogy 180-190 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter ĂŠves termelĂŠs egĂŠszĂźl ki mintegy 330 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter importtal az EU-27 szintjĂŠn.
Ennek az importmennyisĂŠgnek kisebb rĂŠsze, nagyjĂĄbĂłl 50 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter ĂŠrkezik cseppfolyĂłsĂtott formĂĄban hĂŠt orszĂĄg mintegy mĂĄsfĂŠl tucat LNG terminĂĄljĂĄba, a jelenlegi kapacitĂĄs 70%-ĂĄn Ăźzemelve. Az import dĂśntő hĂĄnyada, kĂśzel 280 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄz a hagyomĂĄnyos csővezetĂŠki szĂĄllĂtĂĄs rĂŠvĂŠn jut az EU-ba, a gĂĄzvezetĂŠkek majdnem 75%-os kiterheltsĂŠge mellett.
Az EurĂłpai UniĂłn kĂvĂźli forrĂĄsok jelentős rĂŠszĂŠt vĂĄrhatĂłan tovĂĄbbra is OroszorszĂĄgbĂłl lehet beszerezni, jĂłllehet a cseppfolyĂłs fĂśldgĂĄz (LNG) relatĂv versenykĂŠpessĂŠge nőni fog, ĂŠs hosszabb tĂĄvon a Kaszpi-tengeri, illetve kĂśzĂŠp-ĂĄzsiai szĂĄllĂtĂłk rĂŠszesedĂŠse is nőhet. TekintsĂźnk most el annak rĂŠszleteitől, hogy az orosz kitermelĂŠs szintjĂŠnek fenntartĂĄsa ĂŠs nĂśvelĂŠse i egyre nagyobb rĂĄfordĂtĂĄsokkal jĂĄr, hiszen a termelĂŠs itt is egyre inkĂĄbb a jelentős kĂśltsĂŠgnĂśvekmĂŠnnyel termelĂŠsbe ĂĄllĂthatĂł mezőkre tevődik ĂĄt, ĂŠs vizsgĂĄljuk meg a szĂĄllĂtĂĄsi infrastruktĂşra kĂŠrdĂŠseit.
Az eurĂĄzsiai eredetű import, valamint az LNG volumenĂŠnek vĂĄrhatĂł nĂśvekedĂŠse jelentős mĂŠrtĂŠkű infrastrukturĂĄlis fejlesztĂŠst fog megkĂśvetelni, főleg az LNG-terminĂĄlok ĂŠs a csővezetĂŠkek vonatkozĂĄsĂĄban. Ebben a folyamatban lĂŠnyegesen felĂŠrtĂŠkelődik a fĂśldalatti gĂĄztĂĄrolĂłk szerepe is. A szĂźksĂŠges beruhĂĄzĂĄsok ĂśsszĂŠrtĂŠke szĂĄzmilliĂĄrd dollĂĄros nagysĂĄgrendre tehető, az Eurogas kitekintĂŠse 210 milliĂĄrd dollĂĄrral szĂĄmol 2030-ig.. A kĂźlĂśnbĂśző feltevĂŠseken alapulĂł becslĂŠsek erősen szĂłrnak, de bizonyos, hogy az elmĂşlt ĂŠvek ĂĄtlagosan 2,6 milliĂĄrd EurĂł Ăśsszegű rĂĄfordĂtĂĄsait jelentősen meghaladĂł beruhĂĄzĂĄsok vĂĄlnak szĂźksĂŠgessĂŠ.
Ennek ĂŠrzĂŠkeltetĂŠsĂŠre nĂŠzzĂźk meg kĂśzelebbről – 2005-Ăśs adatok alapjĂĄn – egy 1 500 km hosszĂşsĂĄgĂş, ĂĄtlagosnak tekinthető tranzitvezetĂŠk lĂŠtesĂtĂŠsi kĂśltsĂŠgeit, illetve az ebből adĂłdĂł ĂĄrbevĂŠtel-igĂŠnyt. A cső kĂśltsĂŠge (1 200 USD/tonna ĂĄron) kĂśzel 1,9 milliĂĄrd dollĂĄr, az ĂŠpĂtĂŠsĂŠ 650 milliĂł dollĂĄr, a kompresszorokĂŠ ĂŠs fogadóållomĂĄsokĂŠ tĂśbb mint 800 milliĂł dollĂĄr. A csatlakozĂł infrastruktĂşra (ĂĄtvezetĂŠsek) kiĂŠpĂtĂŠse ĂŠs a mĂŠrĂŠstechnolĂłgia is tĂśbb mint 200 milliĂł dollĂĄrra rĂşg, ehhez jĂśn mĂŠg a 230 milliĂłs tervezĂŠsi kĂśltsĂŠg. BiztosĂtĂĄs ĂŠs tartalĂŠkkeret nagyjĂĄbĂłl 500 milliĂł, ĂŠs Ăgy vĂŠgĂźl adĂłdik egy kĂśzel 4,3 milliĂĄrd dollĂĄros lĂŠtesĂtĂŠsi ĂśsszkĂśltsĂŠg. Ehhez mĂĄr csak az ĂźzemeltetĂŠs ĂŠvi 60-65 milliĂł dollĂĄros szĂĄmlĂĄja adĂłdik hozzĂĄ, hogy 1 600 mm-es vezetĂŠkĂźnk valĂłban tovĂĄbbĂthassa az ĂŠvi 31 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄzt 120 bar nyomĂĄson.
Ennek a beruhĂĄzĂĄsnak az ĂĄrbevĂŠteli igĂŠnye egyenletes ĂŠrtĂŠkcsĂśkkenĂŠsi leĂrĂĄs alkalmazĂĄsĂĄval 185 milliĂł dollĂĄr ĂŠves amortizĂĄciĂłbĂłl, 63 milliĂł dollĂĄr ĂźzemeltetĂŠsi kĂśltsĂŠgből ĂŠs – 10 %-os megtĂŠrĂźlĂŠsi igĂŠny esetĂŠn – 536 milliĂł dollĂĄr tőkekĂśltsĂŠgből tevődik Ăśssze, mindĂśsszesen 784 milliĂł dollĂĄr, legalĂĄbbis az első ĂŠvben. Meg kell jegyeznĂźnk, hogy az elvĂĄrt hozam kulcskĂŠrdĂŠse nem egyszerű feladat, hiszen a szabĂĄlyozĂł hatĂłsĂĄgok ĂĄltal preferĂĄlt sĂşlyozott tőkekĂśltsĂŠg (WACC) nem ĂŠri el a pĂŠldĂĄnkban alkalmazott 10%-os mĂŠrtĂŠket, szokĂĄsosan 5-8% kĂśzĂśtt alakul. Ugyanakkor a kereskedelmi jellegű Ăşj lĂŠtesĂtĂŠsek elvĂĄrt megtĂŠrĂźlĂŠse 12-14%-nĂĄl kezdődik, ĂŠs az orszĂĄgkockĂĄzat fĂźggvĂŠnyĂŠben akĂĄr 30%-ra is emelkedhet.
Mindennek nyomĂĄn az Energia Charta TitkĂĄrsĂĄga szĂĄmĂtĂĄsai segĂtsĂŠgĂŠvel arra jutunk, hogy a szokĂĄsos forgalomarĂĄnyos tĂĄvolsĂĄgfĂźggő tarifa alkalmazĂĄsĂĄval a szĂĄllĂtĂłvezetĂŠk igĂŠnybe vevője 1,6 dollĂĄr dĂjat fizet 1000 kĂśbmĂŠterenkĂŠnt, minden 100 km utĂĄn.
TermĂŠszetesen a konkrĂŠt kĂśrĂźlmĂŠnyek (domborzati viszonyok, csőĂĄtmĂŠrő, nyomĂĄsigĂŠny, stb.) fĂźggvĂŠnyĂŠben a kĂśltsĂŠgek jelentősen vĂĄltozhatnak, de kĂśnnyebb talĂĄn megĂtĂŠlni a ma szĂłban forgĂł vezetĂŠkek tervezett kĂśltsĂŠgvonzatait. A Ăszaki Ăramlat 1 200 kilomĂŠtere 5 milliĂĄrd eurĂł, a DĂŠli Ăramlat nagyjĂĄbĂłl 1 900 kilomĂŠtere 11 milliĂĄrd eurĂł, a Nabucco 3 300 kilomĂŠtere 5 milliĂĄrd eurĂł a kĂśzĂślt finanszĂrozĂĄsi adatok alapjĂĄn – vegyĂźk ugyanakkor figyelembe, hogy az első kĂŠt vezetĂŠk jelentős szakaszai tengerfenĂŠken hĂşzĂłdnak a tervek szerint. A KĂŠk Ăramlat lefektetett 1 210 kilomĂŠtere 3,2 milliĂĄrd dollĂĄrba kerĂźlt. 
ĂrzĂŠkelhető tehĂĄt, hogy egyrĂŠszt a tervezett vezetĂŠkek – 100 milliĂĄrd kĂśbmĂŠteres teljes Ăśsszes kapacitĂĄssal – hosszabb tĂĄvon ĂŠppen hogy fedezhetik dinamikus LNG fejlesztĂŠs mellett a szĂĄllĂtĂĄsi igĂŠnyeket, mĂĄsfelől viszont kĂśltsĂŠgigĂŠnyĂźk ĂŠs megtĂŠrĂźlĂŠsi bizonytalansĂĄguk komoly kockĂĄzatot jelent a befektetők szĂĄmĂĄra.
Mindez rĂĄadĂĄsul olyan szabĂĄlyozĂĄsi ĂŠs piaci kĂśrnyezetben zajlik, ahol a liberalizĂĄciĂłs folyamat legjelentősebb kockĂĄzata ĂŠppen a szabĂĄlyozĂĄs kiszĂĄmĂthatatlansĂĄga, illetve a jelentős piaci szereplők egyfelől az eurĂĄzsiai kitermelĂŠsi lehetősĂŠgekbe valĂł befektetĂŠst cĂŠlozzĂĄk, mĂĄsfelől az eurĂłpai kiskereskedelmi piacokra valĂł behatolĂĄsĂŠrt versenyeznek, a meglĂŠvő nagykereskedelmi ĂŠs szĂĄllĂtĂĄsi monopol helyzetek lehetősĂŠg szerinti megőrzĂŠse mellett.
Tekintettel a kĂśltsĂŠgek szintjĂŠre, ĂŠs az energiabiztonsĂĄgi kockĂĄzatokra, egyre fontosabb volna tagĂĄllami szinten is vilĂĄgos kockĂĄzatĂŠrtĂŠkelĂŠsi kereteket felĂĄllĂtani, a kockĂĄzatok kezelĂŠsĂŠhez fűződő kĂśltsĂŠgek, illetve ezek allokĂĄlĂĄsĂĄnak egyĂŠrtelmű meghatĂĄrozĂĄsĂĄval. Ilyen kockĂĄzatkezelĂŠsi keretet tartalmazhatna az elfogadĂĄs előtt ĂĄllĂł hazai energiapolitikai koncepciĂł is.
VilĂĄgos kĂźlĂśnbsĂŠget kell tenni ugyanis egyrĂŠszt a rĂśvidtĂĄvĂş ellĂĄtĂĄsi rendelkezĂŠsre ĂĄllĂĄs ĂŠs a hosszĂştĂĄvĂş forrĂĄs-igĂŠny megfelelĂŠs kĂśzĂśtt, mĂĄsrĂŠszt pedig az operatĂv ĂźzembiztonsĂĄg (rendszeregyensĂşly) ĂŠs a stratĂŠgiai kockĂĄzatok kĂśzĂśtt. Hazai pĂŠldĂĄval ĂŠlve a tĂŠli szezonĂĄlis kockĂĄzatok csĂśkkentĂŠse nem feltĂŠtlenĂźl âbiztonsĂĄgi” gĂĄztĂĄrolĂł, vagy tranzitvezetĂŠk ĂŠpĂtĂŠsĂŠvel oldhatĂł meg optimĂĄlisan, illetve a hazai ellĂĄtĂĄsbiztonsĂĄgot alapvetően a mĂĄr ĂŠpĂźlő, BeregdarĂłc-HajdĂşszoboszlĂł kĂśzĂśtti Ăşj vezetĂŠk fogja minden jel szerint szolgĂĄlni.
Mindezzel egyĂźtt az eurĂłpai tranzitvezetĂŠkek ĂŠpĂtĂŠsĂŠben tĂśrtĂŠnő rĂŠszvĂŠtel fontos hozzĂĄjĂĄrulĂĄs lehet az eurĂłpai ellĂĄtĂĄs biztosĂtĂĄsĂĄhoz, ĂŠs jĂł Ăźzleti kilĂĄtĂĄsokkal is kecsegtet, de nem feltĂŠtlenĂźl ĂĄllami feladat. Ez a kĂŠrdĂŠs azonban mĂĄr a kĂźlpolitikai dimenziĂłk irĂĄnyĂĄban igĂŠnyel tovĂĄbbi vizsgĂĄlĂłdĂĄst.
Â
Nemzeti kockázatkezelési megoldásokra volna szükség
Az elmĂşlt időszakban egyre kitĂźntetettebb figyelmet ĂŠlveznek az eurĂłpai fĂśldgĂĄz ellĂĄtĂĄssal kapcsolatos problĂŠmĂĄk, kĂźlĂśnĂśs tekintettel a tranzitvezetĂŠkek kĂŠrdĂŠseire. Tekintettel a kĂśltsĂŠgek szintjĂŠre, ĂŠs az energiabiztonsĂĄgi kockĂĄzatokra, egyre fontosabb volna tagĂĄllami szinten is vilĂĄgos kockĂĄzatĂŠrtĂŠkelĂŠsi kereteket felĂĄllĂtani, a kockĂĄzatok kezelĂŠsĂŠhez fűződő kĂśltsĂŠgek, illetve ezek allokĂĄlĂĄsĂĄnak egyĂŠrtelmű meghatĂĄrozĂĄsĂĄval. Ilyen kockĂĄzatkezelĂŠsi keretet tartalmazhatna az elfogadĂĄs előtt ĂĄllĂł hazai energiapolitikai koncepciĂł is.
KĂźlpolitikai dimenziĂłi miatt is a tĂĄgabb kĂśzĂśnsĂŠg nem szűnő ĂŠrdeklődĂŠse Ăśvezi a Nabucco gĂĄzvezetĂŠk projektet, illetve tĂĄrsait, főleg a DĂŠli Ăramlat vezetĂŠktervet. EzĂşttal eltekintĂźnk a nemzetkĂśzi fĂśldgĂĄz szĂĄllĂtĂłvezetĂŠkek geopolitikai bonyodalmaitĂłl, ĂŠs elemzĂŠsĂźnkben főleg a gĂĄzvezetĂŠkek energiagazdasĂĄgi ĂŠs ellĂĄtĂĄsbiztonsĂĄgi aspektusaira koncentrĂĄlunk, hogy hĂĄtteret nyĂşjtsunk a legalĂĄbb is lĂĄtszĂłlag versengő projektek tĂĄrgyilagos megĂtĂŠlĂŠsĂŠhez.
EurĂłpai kitekintĂŠsben lĂĄtnunk kell, hogy a fĂśldgĂĄz egyre komolyabb szerepet tĂślt be energiahordozĂłink kĂśzĂśtt, ĂŠs belĂĄthatĂł ideig sĂşlya ĂŠs jelentősĂŠge mĂŠg tovĂĄbb nĂśvekszik. Jelenleg 80 milliĂł eurĂłpai hĂĄztartĂĄs hasznĂĄl fĂśldgĂĄzt, az ipari vĂŠgső energia felhasznĂĄlĂĄsnak pedig 33%-ĂĄt adja a fĂśldgĂĄz. A villamosenergia-termelĂŠs napjainkban mĂĄr 20%-os mĂŠrtĂŠkben fĂśldgĂĄzbĂĄzison tĂśrtĂŠnik az EU-ban.
Ugyanakkor az eurĂłpai fĂśldgĂĄzfogyasztĂĄs dinamikus nĂśvekedĂŠsĂŠt prognosztizĂĄlhatjuk kĂśzĂŠp- ĂŠs hosszĂş tĂĄvon. A fĂśldgĂĄzipar szakmai szervezete, az Eurogas legĂşjabb kitekintĂŠse szerint 2030-ig kĂśzel 50%-al nő majd az Ăśsszes fĂśldgĂĄzfogyasztĂĄs, amelynek immĂĄr csaknem 40%-ĂĄt adja majd az ĂĄramtermelĂŠs gĂĄzigĂŠnye. A nĂśvekedĂŠs fő hajtĂłereje tehĂĄt a jĂśvőben is az erőművi tĂźzelőanyag felhasznĂĄlĂĄsa lesz.
Ennek megĂŠrtĂŠsĂŠhez lĂĄtni kell, hogy az eurĂłpai erőműpark elĂśregedĂŠse egyre komolyabb gondot okoz a kĂśzeljĂśvőben. HazĂĄnkban is 20 ĂŠv felett van az erőművek ĂĄtlagos ĂŠletkora, ĂŠs ez az ĂśsszesĂtett ĂĄtlag az 50 MW alatti beĂŠpĂtett teljesĂtőkĂŠpessĂŠgű kiserőművek fiatal, tĂz ĂŠv kĂśrĂźli ĂĄtlagkorĂĄbĂłl, mĂĄsfelől viszont a nagyerőművek 22 ĂŠv feletti ĂĄtlagĂĄbĂłl adĂłdik a MAVIR adatai szerint, sĂşlyuk figyelembe vĂŠtelĂŠvel. Az eurĂłpai ĂśsszesĂtĂŠs mĂŠg sĂşlyosabb helyzetet mutat, hiszen Ăşgy a szenes erőművek, mint a nukleĂĄris reaktorok tĂśbb mint 70%-a mĂĄr 2005-ben tĂşl volt ĂŠlettartama felĂŠn.
Az erőművi kapacitĂĄsok jelentős rĂŠszĂŠnek leselejtezĂŠse vĂĄrhatĂł tehĂĄt ĂŠlettartamuk lejĂĄrtĂĄval, ĂŠs ennek nyomĂĄn az Ăşj kapacitĂĄsok zĂśme vĂĄrhatĂłan fĂśldgĂĄzbĂĄzison fog Ăźzemelni, figyelembe vĂŠve a nukleĂĄris energia alkalmazĂĄsĂĄval kapcsolatos aggĂĄlyokat, illetve az EU ambiciĂłzus szĂŠndioxidkibocsĂĄtĂĄs-csĂśkkentĂŠsi terveit.
Ez szĂźksĂŠgessĂŠ teszi a hosszĂş tĂĄvĂş fĂśldgĂĄz forrĂĄs-igĂŠny egyensĂşly biztosĂtĂĄsĂĄt. Az eurĂłpai fĂśldgĂĄzigĂŠny egyre jelentősebb rĂŠszĂŠt kell az UniĂłn kĂvĂźli orszĂĄgokbĂłl biztosĂtani, miutĂĄn a hagyomĂĄnyos forrĂĄsokbĂłl szĂĄrmazĂł kitermelĂŠs csĂśkken, ĂŠs ezt a nem-konvencionĂĄlis eljĂĄrĂĄsok nem kĂŠpesek pĂłtolni.
Az eurĂłpai belső termelĂŠs mĂĄr ma sem ĂŠri el a fogyasztĂĄs 60%-ĂĄt, mĂŠg akkor sem, ha NorvĂŠgiĂĄt EGT tagkĂŠnt ideszĂĄmĂtjuk. A szigorĂş uniĂłs szĂĄmbavĂŠtel eredmĂŠnye az, hogy 180-190 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter ĂŠves termelĂŠs egĂŠszĂźl ki mintegy 330 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter importtal az EU-27 szintjĂŠn.
Ennek az importmennyisĂŠgnek kisebb rĂŠsze, nagyjĂĄbĂłl 50 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter ĂŠrkezik cseppfolyĂłsĂtott formĂĄban hĂŠt orszĂĄg mintegy mĂĄsfĂŠl tucat LNG terminĂĄljĂĄba, a jelenlegi kapacitĂĄs 70%-ĂĄn Ăźzemelve. Az import dĂśntő hĂĄnyada, kĂśzel 280 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄz a hagyomĂĄnyos csővezetĂŠki szĂĄllĂtĂĄs rĂŠvĂŠn jut az EU-ba, a gĂĄzvezetĂŠkek majdnem 75%-os kiterheltsĂŠge mellett.
Az EurĂłpai UniĂłn kĂvĂźli forrĂĄsok jelentős rĂŠszĂŠt vĂĄrhatĂłan tovĂĄbbra is OroszorszĂĄgbĂłl lehet beszerezni, jĂłllehet a cseppfolyĂłs fĂśldgĂĄz (LNG) relatĂv versenykĂŠpessĂŠge nőni fog, ĂŠs hosszabb tĂĄvon a Kaszpi-tengeri, illetve kĂśzĂŠp-ĂĄzsiai szĂĄllĂtĂłk rĂŠszesedĂŠse is nőhet. TekintsĂźnk most el annak rĂŠszleteitől, hogy az orosz kitermelĂŠs szintjĂŠnek fenntartĂĄsa ĂŠs nĂśvelĂŠse i egyre nagyobb rĂĄfordĂtĂĄsokkal jĂĄr, hiszen a termelĂŠs itt is egyre inkĂĄbb a jelentős kĂśltsĂŠgnĂśvekmĂŠnnyel termelĂŠsbe ĂĄllĂthatĂł mezőkre tevődik ĂĄt, ĂŠs vizsgĂĄljuk meg a szĂĄllĂtĂĄsi infrastruktĂşra kĂŠrdĂŠseit.
Az eurĂĄzsiai eredetű import, valamint az LNG volumenĂŠnek vĂĄrhatĂł nĂśvekedĂŠse jelentős mĂŠrtĂŠkű infrastrukturĂĄlis fejlesztĂŠst fog megkĂśvetelni, főleg az LNG-terminĂĄlok ĂŠs a csővezetĂŠkek vonatkozĂĄsĂĄban. Ebben a folyamatban lĂŠnyegesen felĂŠrtĂŠkelődik a fĂśldalatti gĂĄztĂĄrolĂłk szerepe is. A szĂźksĂŠges beruhĂĄzĂĄsok ĂśsszĂŠrtĂŠke szĂĄzmilliĂĄrd dollĂĄros nagysĂĄgrendre tehető, az Eurogas kitekintĂŠse 210 milliĂĄrd dollĂĄrral szĂĄmol 2030-ig.. A kĂźlĂśnbĂśző feltevĂŠseken alapulĂł becslĂŠsek erősen szĂłrnak, de bizonyos, hogy az elmĂşlt ĂŠvek ĂĄtlagosan 2,6 milliĂĄrd EurĂł Ăśsszegű rĂĄfordĂtĂĄsait jelentősen meghaladĂł beruhĂĄzĂĄsok vĂĄlnak szĂźksĂŠgessĂŠ.
Ennek ĂŠrzĂŠkeltetĂŠsĂŠre nĂŠzzĂźk meg kĂśzelebbről – 2005-Ăśs adatok alapjĂĄn – egy 1 500 km hosszĂşsĂĄgĂş, ĂĄtlagosnak tekinthető tranzitvezetĂŠk lĂŠtesĂtĂŠsi kĂśltsĂŠgeit, illetve az ebből adĂłdĂł ĂĄrbevĂŠtel-igĂŠnyt. A cső kĂśltsĂŠge (1 200 USD/tonna ĂĄron) kĂśzel 1,9 milliĂĄrd dollĂĄr, az ĂŠpĂtĂŠsĂŠ 650 milliĂł dollĂĄr, a kompresszorokĂŠ ĂŠs fogadóållomĂĄsokĂŠ tĂśbb mint 800 milliĂł dollĂĄr. A csatlakozĂł infrastruktĂşra (ĂĄtvezetĂŠsek) kiĂŠpĂtĂŠse ĂŠs a mĂŠrĂŠstechnolĂłgia is tĂśbb mint 200 milliĂł dollĂĄrra rĂşg, ehhez jĂśn mĂŠg a 230 milliĂłs tervezĂŠsi kĂśltsĂŠg. BiztosĂtĂĄs ĂŠs tartalĂŠkkeret nagyjĂĄbĂłl 500 milliĂł, ĂŠs Ăgy vĂŠgĂźl adĂłdik egy kĂśzel 4,3 milliĂĄrd dollĂĄros lĂŠtesĂtĂŠsi ĂśsszkĂśltsĂŠg. Ehhez mĂĄr csak az ĂźzemeltetĂŠs ĂŠvi 60-65 milliĂł dollĂĄros szĂĄmlĂĄja adĂłdik hozzĂĄ, hogy 1 600 mm-es vezetĂŠkĂźnk valĂłban tovĂĄbbĂthassa az ĂŠvi 31 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄzt 120 bar nyomĂĄson.
Ennek a beruhĂĄzĂĄsnak az ĂĄrbevĂŠteli igĂŠnye egyenletes ĂŠrtĂŠkcsĂśkkenĂŠsi leĂrĂĄs alkalmazĂĄsĂĄval 185 milliĂł dollĂĄr ĂŠves amortizĂĄciĂłbĂłl, 63 milliĂł dollĂĄr ĂźzemeltetĂŠsi kĂśltsĂŠgből ĂŠs – 10 %-os megtĂŠrĂźlĂŠsi igĂŠny esetĂŠn – 536 milliĂł dollĂĄr tőkekĂśltsĂŠgből tevődik Ăśssze, mindĂśsszesen 784 milliĂł dollĂĄr, legalĂĄbbis az első ĂŠvben. Meg kell jegyeznĂźnk, hogy az elvĂĄrt hozam kulcskĂŠrdĂŠse nem egyszerű feladat, hiszen a szabĂĄlyozĂł hatĂłsĂĄgok ĂĄltal preferĂĄlt sĂşlyozott tőkekĂśltsĂŠg (WACC) nem ĂŠri el a pĂŠldĂĄnkban alkalmazott 10%-os mĂŠrtĂŠket, szokĂĄsosan 5-8% kĂśzĂśtt alakul. Ugyanakkor a kereskedelmi jellegű Ăşj lĂŠtesĂtĂŠsek elvĂĄrt megtĂŠrĂźlĂŠse 12-14%-nĂĄl kezdődik, ĂŠs az orszĂĄgkockĂĄzat fĂźggvĂŠnyĂŠben akĂĄr 30%-ra is emelkedhet.
Mindennek nyomĂĄn az Energia Charta TitkĂĄrsĂĄga szĂĄmĂtĂĄsai segĂtsĂŠgĂŠvel arra jutunk, hogy a szokĂĄsos forgalomarĂĄnyos tĂĄvolsĂĄgfĂźggő tarifa alkalmazĂĄsĂĄval a szĂĄllĂtĂłvezetĂŠk igĂŠnybe vevője 1,6 dollĂĄr dĂjat fizet 1000 kĂśbmĂŠterenkĂŠnt, minden 100 km utĂĄn.
TermĂŠszetesen a konkrĂŠt kĂśrĂźlmĂŠnyek (domborzati viszonyok, csőĂĄtmĂŠrő, nyomĂĄsigĂŠny, stb.) fĂźggvĂŠnyĂŠben a kĂśltsĂŠgek jelentősen vĂĄltozhatnak, de kĂśnnyebb talĂĄn megĂtĂŠlni a ma szĂłban forgĂł vezetĂŠkek tervezett kĂśltsĂŠgvonzatait. A Ăszaki Ăramlat 1 200 kilomĂŠtere 5 milliĂĄrd eurĂł, a DĂŠli Ăramlat nagyjĂĄbĂłl 1 900 kilomĂŠtere 11 milliĂĄrd eurĂł, a Nabucco 3 300 kilomĂŠtere 5 milliĂĄrd eurĂł a kĂśzĂślt finanszĂrozĂĄsi adatok alapjĂĄn – vegyĂźk ugyanakkor figyelembe, hogy az első kĂŠt vezetĂŠk jelentős szakaszai tengerfenĂŠken hĂşzĂłdnak a tervek szerint. A KĂŠk Ăramlat lefektetett 1 210 kilomĂŠtere 3,2 milliĂĄrd dollĂĄrba kerĂźlt.
ĂrzĂŠkelhető tehĂĄt, hogy egyrĂŠszt a tervezett vezetĂŠkek – 100 milliĂĄrd kĂśbmĂŠteres teljes Ăśsszes kapacitĂĄssal – hosszabb tĂĄvon ĂŠppen hogy fedezhetik dinamikus LNG fejlesztĂŠs mellett a szĂĄllĂtĂĄsi igĂŠnyeket, mĂĄsfelől viszont kĂśltsĂŠgigĂŠnyĂźk ĂŠs megtĂŠrĂźlĂŠsi bizonytalansĂĄguk komoly kockĂĄzatot jelent a befektetők szĂĄmĂĄra.
Mindez rĂĄadĂĄsul olyan szabĂĄlyozĂĄsi ĂŠs piaci kĂśrnyezetben zajlik, ahol a liberalizĂĄciĂłs folyamat legjelentősebb kockĂĄzata ĂŠppen a szabĂĄlyozĂĄs kiszĂĄmĂthatatlansĂĄga, illetve a jelentős piaci szereplők egyfelől az eurĂĄzsiai kitermelĂŠsi lehetősĂŠgekbe valĂł befektetĂŠst cĂŠlozzĂĄk, mĂĄsfelől az eurĂłpai kiskereskedelmi piacokra valĂł behatolĂĄsĂŠrt versenyeznek, a meglĂŠvő nagykereskedelmi ĂŠs szĂĄllĂtĂĄsi monopol helyzetek lehetősĂŠg szerinti megőrzĂŠse mellett.
Tekintettel a kĂśltsĂŠgek szintjĂŠre, ĂŠs az energiabiztonsĂĄgi kockĂĄzatokra, egyre fontosabb volna tagĂĄllami szinten is vilĂĄgos kockĂĄzatĂŠrtĂŠkelĂŠsi kereteket felĂĄllĂtani, a kockĂĄzatok kezelĂŠsĂŠhez fűződő kĂśltsĂŠgek, illetve ezek allokĂĄlĂĄsĂĄnak egyĂŠrtelmű meghatĂĄrozĂĄsĂĄval. Ilyen kockĂĄzatkezelĂŠsi keretet tartalmazhatna az elfogadĂĄs előtt ĂĄllĂł hazai energiapolitikai koncepciĂł is.
VilĂĄgos kĂźlĂśnbsĂŠget kell tenni ugyanis egyrĂŠszt a rĂśvidtĂĄvĂş ellĂĄtĂĄsi rendelkezĂŠsre ĂĄllĂĄs ĂŠs a hosszĂştĂĄvĂş forrĂĄs-igĂŠny megfelelĂŠs kĂśzĂśtt, mĂĄsrĂŠszt pedig az operatĂv ĂźzembiztonsĂĄg (rendszeregyensĂşly) ĂŠs a stratĂŠgiai kockĂĄzatok kĂśzĂśtt. Hazai pĂŠldĂĄval ĂŠlve a tĂŠli szezonĂĄlis kockĂĄzatok csĂśkkentĂŠse nem feltĂŠtlenĂźl âbiztonsĂĄgi” gĂĄztĂĄrolĂł, vagy tranzitvezetĂŠk ĂŠpĂtĂŠsĂŠvel oldhatĂł meg optimĂĄlisan, illetve a hazai ellĂĄtĂĄsbiztonsĂĄgot alapvetően a mĂĄr ĂŠpĂźlő, BeregdarĂłc-HajdĂşszoboszlĂł kĂśzĂśtti Ăşj vezetĂŠk fogja minden jel szerint szolgĂĄlni.
Mindezzel egyĂźtt az eurĂłpai tranzitvezetĂŠkek ĂŠpĂtĂŠsĂŠben tĂśrtĂŠnő rĂŠszvĂŠtel fontos hozzĂĄjĂĄrulĂĄs lehet az eurĂłpai ellĂĄtĂĄs biztosĂtĂĄsĂĄhoz, ĂŠs jĂł Ăźzleti kilĂĄtĂĄsokkal is kecsegtet, de nem feltĂŠtlenĂźl ĂĄllami feladat. Ez a kĂŠrdĂŠs azonban mĂĄr a kĂźlpolitikai dimenziĂłk irĂĄnyĂĄban igĂŠnyel tovĂĄbbi vizsgĂĄlĂłdĂĄst.
Â
