Egy atomerőmű leállítása egyszerűbb és olcsóbb feladat a leszerelésénél, a litvániai Ingalina-üzem ezért el is akadt az első lépésnél. EU-s forrásokra vár, az Unió viszont megszüntetné a támogatást.
Bár biztonsági okok miatt már három éve bezárták, a két reaktorának egyikében még mindig található nukleáris fűtőanyag a litvániai Ignalia erőműben. Az 1980-as években, még a Szovjetunió által épített atomerőmű veszélyes anyagait egy olyan ideiglenes tárolóba kellene szállítani, aminek a kivitelezése jelenleg négy éves késésben van, írja a Kyivpost. A késés oka az, hogy az EU nem adja meg az építkezéshez szükséges engedélyeket, ugyanis nem tartja hitelesnek Ignalinának a tároló használati idejére vonatkozó terveit. Az Unió a támogatások befagyasztását vetette fel, mert úgy gondolja, hogy a használt fűtőanyag ideiglenes tárolására tervezett létesítményt rendeltetési idejénél jóval tovább vennék igénybe üzemeltetői.
Ugyan sok szakértő szerint nem jelent túl nagy veszélyt, ha egy leállított erőművet a tervezettnél később szerelnek le, de a létesítmények közelében élők tartanak a szerkezeti öregedés miatti sugárveszély növekedése miatt. A következő két évtizedben több tucat atomerőművet állítanának és szerelnének le Európában a fukusimai eseményeket követő nagy deatomizációs pánik következtében, Ignalina példája viszont figyelmeztető jel lehet az EU-nak. Az esemény elhúzódása, a finanszírozási problémák és az e két tényező miatt egyre növekvő kockázat nemsokára megsokszorozódhat. Az Unió szegényebb államai szinte biztos, hogy nem tudják állni a felmerülő költségeket, így a közös forrásra lesznek szorulva. Egy litván képviselő, Zigmantas Balcytis a késedelem miatt egy, a Csernobiléhoz hasonló katasztrófa rémével fenyegetett nemrég, de a Nukleáris Energia Ügynökség szerint a leállított üzemekben ilyesmire igen csekély az esély. Bár a sugárzás kiszivárgásának valószínűsége fennáll, a nem üzemelő erőművekben ezredannyi radioaktív anyag van, mint egy üzemelőben.
Az Ignalina-erőművel kapcsolatban ennek ellenére az ad okot az aggodalomra, hogy 2010 októberében egy üzemi baleset során több száz tonna radioaktív iszap szabadult ki, bár személyi sérülés nem történt és az anyag a betonépítményen belül maradt. Ugyanakkor az üzem akkori hivatalos közleménye szerint az alkalmazott tisztítási eljárást azelőtt nem tesztelték nukleáris létesítményben.
Nem épül a leállított litván atomerőmű ideiglenes tárolója
Egy atomerőmű leállítása egyszerűbb és olcsóbb feladat a leszerelésénél, a litvániai Ingalina-üzem ezért el is akadt az első lépésnél. EU-s forrásokra vár, az Unió viszont megszüntetné a támogatást.
Bár biztonsági okok miatt már három éve bezárták, a két reaktorának egyikében még mindig található nukleáris fűtőanyag a litvániai Ignalia erőműben. Az 1980-as években, még a Szovjetunió által épített atomerőmű veszélyes anyagait egy olyan ideiglenes tárolóba kellene szállítani, aminek a kivitelezése jelenleg négy éves késésben van, írja a Kyivpost. A késés oka az, hogy az EU nem adja meg az építkezéshez szükséges engedélyeket, ugyanis nem tartja hitelesnek Ignalinának a tároló használati idejére vonatkozó terveit. Az Unió a támogatások befagyasztását vetette fel, mert úgy gondolja, hogy a használt fűtőanyag ideiglenes tárolására tervezett létesítményt rendeltetési idejénél jóval tovább vennék igénybe üzemeltetői.
Ugyan sok szakértő szerint nem jelent túl nagy veszélyt, ha egy leállított erőművet a tervezettnél később szerelnek le, de a létesítmények közelében élők tartanak a szerkezeti öregedés miatti sugárveszély növekedése miatt. A következő két évtizedben több tucat atomerőművet állítanának és szerelnének le Európában a fukusimai eseményeket követő nagy deatomizációs pánik következtében, Ignalina példája viszont figyelmeztető jel lehet az EU-nak. Az esemény elhúzódása, a finanszírozási problémák és az e két tényező miatt egyre növekvő kockázat nemsokára megsokszorozódhat. Az Unió szegényebb államai szinte biztos, hogy nem tudják állni a felmerülő költségeket, így a közös forrásra lesznek szorulva. Egy litván képviselő, Zigmantas Balcytis a késedelem miatt egy, a Csernobiléhoz hasonló katasztrófa rémével fenyegetett nemrég, de a Nukleáris Energia Ügynökség szerint a leállított üzemekben ilyesmire igen csekély az esély. Bár a sugárzás kiszivárgásának valószínűsége fennáll, a nem üzemelő erőművekben ezredannyi radioaktív anyag van, mint egy üzemelőben.
Az Ignalina-erőművel kapcsolatban ennek ellenére az ad okot az aggodalomra, hogy 2010 októberében egy üzemi baleset során több száz tonna radioaktív iszap szabadult ki, bár személyi sérülés nem történt és az anyag a betonépítményen belül maradt. Ugyanakkor az üzem akkori hivatalos közleménye szerint az alkalmazott tisztítási eljárást azelőtt nem tesztelték nukleáris létesítményben.
