Ukrajna nem akar 250 dollĂĄrnĂĄl tĂśbbet fizetni az orosz fĂśldgĂĄzĂŠrt ezer kĂśbmĂŠterenkĂŠnt. Kijev jelenleg mintegy 400 dollĂĄrĂŠrt veszi egyetlen gĂĄzszĂĄllĂtĂłjĂĄtĂłl a fĂśldgĂĄzt, az ĂĄrat tĂşl magasnak tartja ĂŠs ezĂŠrt az elmĂşlt hĂłnapokban tĂĄrgyalĂĄsokat folytatott annak mĂŠrsĂŠklĂŠsĂŠről, egyelőre eredmĂŠny nĂŠlkĂźl. Ukrajna a 2009 januĂĄrjĂĄban tĂz ĂŠvre kĂśtĂśtt gĂĄzszerződĂŠsek felĂźlvizsgĂĄlatĂĄt akarja elĂŠrni, mivel Kijevnek a vĂĄsĂĄrolt gĂĄz tĂşl drĂĄga, mĂg a tranzitdĂj tĂşl alacsony. KĂśzben Moszkva komoly erőfeszĂtĂŠseket tesz, hogy minĂŠl inkĂĄbb kiĂŠpĂtse az ukrĂĄn terĂźleteket elkerĂźlő gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsi infrastruktĂşrĂĄjĂĄt.
Ukrajna ezer kĂśbmĂŠterenkĂŠnt 264 dollĂĄrt fizetett 2010 első negyedĂŠvĂŠben. A kĂśvetkező hĂĄrom hĂłnapban 295,6 dollĂĄrt, a harmadik negyedĂŠvben 354 dollĂĄrt, mĂg a negyedik negyedĂŠvben pedig csaknem 400 dollĂĄrt fizet. Az ukrĂĄn parlament ĂĄltal elfogadott 2012. ĂŠvi kĂśltsĂŠgvetĂŠs kidolgozĂĄsakor 416 dollĂĄros gĂĄzĂĄrat vettek alapul ezer kĂśbmĂŠterenkĂŠnt. Kijev, hogy a kĂśltsĂŠgeit csĂśkkentse, kĂśzel a felĂŠre, 27 milliĂĄrd kĂśbmĂŠterre csĂśkkenti orosz gĂĄzimportjĂĄt jĂśvőre – jelentette be az ukrĂĄn energiaĂźgyi miniszter. Jurij Bojko azt mondta, hogy erről mĂĄr ĂŠrtesĂtettĂŠk az orosz felet. A miniszter azzal indokolta a dĂśntĂŠst, hogy a jelenlegi magas orosz gĂĄzĂĄrat nem kĂŠpes fizetni Ukrajna. A kieső orosz fĂśldgĂĄzt rĂŠszben sajĂĄt kitermelĂŠsű szĂŠnnel vĂĄltja fel Ukrajna – kĂśzĂślte az ukrĂĄn szakminiszter,a ki elmondta, ha olcsĂłbb lesz az orosz fĂśldgĂĄz, akkor Ukrajna tĂśbbet vĂĄsĂĄrol majd, de akkor is csak annyit, amennyit biztosan ki tud fizetni. Ukrajna az idĂŠn az első 11 hĂłnapban 37,4 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄzt vĂĄsĂĄrolt OroszorszĂĄgtĂłl.
KĂśzben Kijev vĂĄrhatĂłan nemzetkĂśzi porondra viszi a gĂĄzĂĄr Ăźgyet: Mikola Azarov ukrĂĄn kormĂĄnyfő a Facebookon csĂźtĂśrtĂśkĂśn arrĂłl Ărt, hogy Ukrajna nemzetkĂśzi dĂśntőbĂrĂłsĂĄgtĂłl kĂŠrne jogorvoslatot az OroszorszĂĄggal kĂśtĂśtt korĂĄbbi gĂĄzmegĂĄllapodĂĄs kapcsĂĄn, ha a kĂŠt orszĂĄg nem tudna megĂĄllapodni a jelenleginĂŠl alacsonyabb gĂĄzĂĄrrĂłl. Az ukrĂĄn miniszterelnĂśk azonban leszĂśgezte, Ukrajna előszĂśr mindent megtesz azĂŠrt, hogy megĂĄllapodĂĄs szĂźlessen. Andrij Kljujev ukrĂĄn első miniszterelnĂśk-helyettes december kĂśzepĂŠn az ukrĂĄn-orosz gĂĄzĂĄr-tĂĄrgyalĂĄsok felfĂźggesztĂŠse utĂĄn jelezte, Ukrajna betartja nemzetkĂśzi kĂśtelezettsĂŠgeit, mĂŠg akkor is, ha nem sikerĂźl megĂĄllapodnia OroszorszĂĄggal.
Moszkva komoly erőfeszĂtĂŠseket tesz, hogy kiĂŠpĂtse az ukrĂĄn terĂźleteket elkerĂźlő gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsi infrastruktĂşrĂĄjĂĄt. Ennek jegyĂŠben megduplĂĄznĂĄ az orosz Gazprom az idĂŠn Ăźzembe ĂĄllĂtott Ăszaki Ăramlat kapacitĂĄsĂĄt: az eredeti tervekhez kĂŠpest kĂŠt tovĂĄbbi, egy harmadik ĂŠs egy negyedik csővezetĂŠk megnyitĂĄsĂĄval a szĂĄllĂthatĂł ĂŠves gĂĄzmennyisĂŠget 110 milliĂĄrd kĂśbmĂŠterre nĂśvelnĂŠ – kĂśzĂślte csĂźtĂśrtĂśkĂśn Alekszander Miller, a Gazprom vezĂŠre. A bővĂtĂŠst mĂĄr a kĂźlfĂśldi partnerekkel megbeszĂŠltĂŠk, a megvalĂłsĂthatĂłsĂĄgi tanulmĂĄnyt a kĂśvetkező hĂłnapokban kĂŠsztik el. A vezetĂŠk első, 1.200 kilomĂŠteres szakasza – 27,5 milliĂĄrd kĂśbmĂŠteres kapacitĂĄssal – az idĂŠn novemberben kezdte meg műkĂśdĂŠsĂŠt. A vezetĂŠk a Balti-tengeren ĂĄt kĂśzvetlenĂźl kĂśti Ăśssze OroszorszĂĄgot ĂŠs NĂŠmetorszĂĄgot. A vezetĂŠk a SzentpĂŠtervĂĄr melletti ViborgbĂłl indul, majd a Balti-tengeren ĂĄt a nĂŠmetorszĂĄgi LubminnĂĄl ĂŠr ismĂŠt szĂĄrazfĂśldet. Az Ăszaki Ăramlat mĂĄsodik csővezetĂŠke 2012 oktĂłbertől az orosz fĂśldgĂĄz egy rĂŠszĂŠt tovĂĄbb vezeti Nyugat-EurĂłpa felĂŠ. A kĂŠt vezetĂŠk kapacitĂĄsa Ăśsszesen ĂŠvi 55 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter lesz. A Gazprom biztosĂtja az eurĂłpai gĂĄzszĂźksĂŠglet 25 szĂĄzalĂŠkĂĄt. Ennek 80 szĂĄzalĂŠka UkrajnĂĄn keresztĂźl jut el az eurĂłpai fogyasztĂłkhoz. A Gazprom a tervek szerint az idĂŠn 152 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄzt exportĂĄl EurĂłpĂĄba.
A DĂŠli Ăramlat ĂŠpĂtĂŠsĂŠt is felgyorsĂtanĂĄ Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz kormĂĄnyfő arra tett javaslatot pĂŠnteken, hogy a tervezettnĂŠl valamivel hamarabb, mĂĄr 2012 vĂŠgĂŠn megkezdődjĂśn a Fekete-tenger kĂśrzetĂŠből TĂśrĂśkorszĂĄgon ĂĄt EurĂłpĂĄba fĂśldgĂĄzt szĂĄllĂtĂł DĂŠli Ăramlat vezetĂŠk ĂŠpĂtĂŠse. Az orosz miniszterelnĂśkkel tĂĄrgyalĂł Alekszej Miller, a Gazprom vezetője azt mondta a megbeszĂŠlĂŠs sorĂĄn, hogy a gĂĄzvezetĂŠk ĂŠpĂtĂŠsĂŠvel kapcsolatos előkĂŠszĂźletek a jĂśvő ĂŠv vĂŠgĂŠre fejeződnek be, az ĂŠpĂtĂŠst 2013 elejĂŠn kezdenĂŠk ĂŠs 2015 decemberĂŠben tĂśrtĂŠnne az ĂĄtadĂĄs. Miller elmondta, hogy a 63 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter ĂŠves kapacitĂĄsĂş vezetĂŠk megĂŠpĂtĂŠsĂŠnek a kĂśltsĂŠge fele rĂŠszben az orosz fĂŠlre jut. A vezetĂŠk 2 ezer kilomĂŠteres szĂĄrazfĂśldi szakaszĂĄnak a kivitelezĂŠsi kĂśltsĂŠge 6,5 milliĂĄrd eurĂłba, a tenger alatti 925 kilomĂŠteres hosszĂĄnak a bekerĂźlĂŠse mintegy 10 milliĂĄrd eurĂłba kerĂźl – mondta Alekszej Miller. A tervek szerint MagyarorszĂĄgon is ĂĄthaladĂł DĂŠli Ăramlat gĂĄzvezetĂŠk rĂŠszvĂŠnyesi szerződĂŠsĂŠt szeptemberben Ărta alĂĄ a Gazprom, az olasz ENI, a francia EDF ĂŠs a nĂŠmet BASF/Wintershall. Ennek ĂŠrtelmĂŠben a projektben 50 szĂĄzalĂŠkban a Gazprom, 20 szĂĄzalĂŠkban az ENI ĂŠs 15-15 szĂĄzalĂŠkban a francia GDF ĂŠs a nĂŠmet BASF-Wintershall a tulajdonos.
A Gazprom Ăszaki ĂŠs DĂŠli Ăramlat gĂĄzvezetĂŠk-projektje komoly fenyegetĂŠst jelent Kijevnek, a szĂĄllĂtĂĄsi Ăştvonalak diverzifikĂĄciĂłjĂĄval ugyanis Moszkva akĂĄr teljesen meg is semmisĂtheti Ukrajna politikai ĂŠs gazdasĂĄgi szerepĂŠt a gĂĄztovĂĄbbĂtĂł szektorban. A kieső bevĂŠteleket a Naftogaz gĂĄztĂĄrolĂłinak bĂŠrbeadĂĄsĂĄval enyhĂtenĂŠ. Az UkrajnĂĄn ĂĄthaladĂł orosz gĂĄz mennyisĂŠge jelentősen csĂśkkenni fog az Ăşjonnan ĂŠpĂtett ĂŠs ĂŠpĂtendő vezetĂŠkek miatt, amelyek csĂśkkentik az ukrĂĄn hĂĄlĂłzat ĂŠrtĂŠkĂŠt, mondta az orosz Izvesztia cĂmű internetes ĂşjsĂĄgnak nyilatkozva Viktor Janukovics. Az ukrĂĄn elnĂśk szerint a mĂĄr műkĂśdő Ăszaki Ăramlat ĂŠs az ĂŠpĂźlő DĂŠli Ăramlat gĂĄzvezetĂŠkek akĂĄr teljesen kicsinĂĄlhatjĂĄk UkrajnĂĄt, mint gĂĄztovĂĄbbĂtĂł orszĂĄgot. RĂĄadĂĄsul a DĂŠli Ăramlathoz kapcsolĂłdĂł első gĂĄzraktĂĄrozĂł lĂŠtesĂtmĂŠny megĂŠpĂtĂŠsĂŠről mĂĄr meg is szĂźletett a dĂśntĂŠs SzerbiĂĄban, Ăgy Ukrajna mind gazdasĂĄgi, mind politikai ĂŠrtĂŠkĂŠből veszĂt, tette hozzĂĄ az elnĂśk.
Az Ăgy kieső, a gĂĄztranszferből szĂĄrmazĂł bevĂŠtelek azĂŠrt is lennĂŠnek fontosak Ukrajna szĂĄmĂĄra, mivel a vezetĂŠkrendszerĂŠnek felĂşjĂtĂĄsĂĄhoz ĂŠs modernizĂĄciĂłjĂĄhoz 5-7 milliĂĄrd dollĂĄrra van szĂźksĂŠg. A technolĂłgiai stabilizĂĄciĂł ĂŠrdekĂŠben ezt az Ăśsszeget hajlandĂł befektetni az orszĂĄg, ĂĄm emiatt mĂĄs terĂźletektől kell forrĂĄsokat elvonni. A Naftogaz ĂĄllami gĂĄzvĂĄllalat ezĂŠrt bĂŠrbeadnĂĄ gĂĄztĂĄrolĂłit azoknak a vĂĄllalatoknak, amelyek a kĂśzeljĂśvőben UkrajnĂĄban termelnĂŠnek. Elsősorban az amerikai ExxonMobil, Chevron ĂŠs a Halliburton, valamint a francia Total a nĂŠmet RWE, az olasz ENI ĂŠs a norvĂŠg Statoil lehetnek partnerek ebben. Janukovics azt is elmondta, hogy az orosz Gazprommal folytatott megbeszĂŠlĂŠsek bĂztatĂłak ĂŠs hamarosan egy mindkĂŠt fĂŠlnek megfelelő kompromisszum szĂźlethet egy Ăşj gĂĄzszerződĂŠs formĂĄjĂĄban. A kĂŠt fĂŠl kĂŠpvselői karĂĄcsony előtt talĂĄlkoztak legutoljĂĄra SzentpĂŠtervĂĄron. Alekszej Miller, a Gazprom igazgatĂłsĂĄgi elnĂśke ĂŠs Jurij Bojko ukrĂĄn energiaminiszter egyetĂŠrtett abban, hogy az idĂŠn elkezdett megbeszĂŠlĂŠsek konstruktĂvak voltak, ĂŠs remĂŠlik, hogy a kĂśvetkező, januĂĄr 15-i talĂĄlkozĂł is sikeres lesz.
Minket nem fenyeget Kijev és Moszkva gázár-vitája
Ukrajna nem akar 250 dollĂĄrnĂĄl tĂśbbet fizetni az orosz fĂśldgĂĄzĂŠrt ezer kĂśbmĂŠterenkĂŠnt. Kijev jelenleg mintegy 400 dollĂĄrĂŠrt veszi egyetlen gĂĄzszĂĄllĂtĂłjĂĄtĂłl a fĂśldgĂĄzt, az ĂĄrat tĂşl magasnak tartja ĂŠs ezĂŠrt az elmĂşlt hĂłnapokban tĂĄrgyalĂĄsokat folytatott annak mĂŠrsĂŠklĂŠsĂŠről, egyelőre eredmĂŠny nĂŠlkĂźl. Ukrajna a 2009 januĂĄrjĂĄban tĂz ĂŠvre kĂśtĂśtt gĂĄzszerződĂŠsek felĂźlvizsgĂĄlatĂĄt akarja elĂŠrni, mivel Kijevnek a vĂĄsĂĄrolt gĂĄz tĂşl drĂĄga, mĂg a tranzitdĂj tĂşl alacsony. KĂśzben Moszkva komoly erőfeszĂtĂŠseket tesz, hogy minĂŠl inkĂĄbb kiĂŠpĂtse az ukrĂĄn terĂźleteket elkerĂźlő gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsi infrastruktĂşrĂĄjĂĄt.
Ukrajna ezer kĂśbmĂŠterenkĂŠnt 264 dollĂĄrt fizetett 2010 első negyedĂŠvĂŠben. A kĂśvetkező hĂĄrom hĂłnapban 295,6 dollĂĄrt, a harmadik negyedĂŠvben 354 dollĂĄrt, mĂg a negyedik negyedĂŠvben pedig csaknem 400 dollĂĄrt fizet. Az ukrĂĄn parlament ĂĄltal elfogadott 2012. ĂŠvi kĂśltsĂŠgvetĂŠs kidolgozĂĄsakor 416 dollĂĄros gĂĄzĂĄrat vettek alapul ezer kĂśbmĂŠterenkĂŠnt. Kijev, hogy a kĂśltsĂŠgeit csĂśkkentse, kĂśzel a felĂŠre, 27 milliĂĄrd kĂśbmĂŠterre csĂśkkenti orosz gĂĄzimportjĂĄt jĂśvőre – jelentette be az ukrĂĄn energiaĂźgyi miniszter. Jurij Bojko azt mondta, hogy erről mĂĄr ĂŠrtesĂtettĂŠk az orosz felet. A miniszter azzal indokolta a dĂśntĂŠst, hogy a jelenlegi magas orosz gĂĄzĂĄrat nem kĂŠpes fizetni Ukrajna. A kieső orosz fĂśldgĂĄzt rĂŠszben sajĂĄt kitermelĂŠsű szĂŠnnel vĂĄltja fel Ukrajna – kĂśzĂślte az ukrĂĄn szakminiszter,a ki elmondta, ha olcsĂłbb lesz az orosz fĂśldgĂĄz, akkor Ukrajna tĂśbbet vĂĄsĂĄrol majd, de akkor is csak annyit, amennyit biztosan ki tud fizetni. Ukrajna az idĂŠn az első 11 hĂłnapban 37,4 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄzt vĂĄsĂĄrolt OroszorszĂĄgtĂłl.
KĂśzben Kijev vĂĄrhatĂłan nemzetkĂśzi porondra viszi a gĂĄzĂĄr Ăźgyet: Mikola Azarov ukrĂĄn kormĂĄnyfő a Facebookon csĂźtĂśrtĂśkĂśn arrĂłl Ărt, hogy Ukrajna nemzetkĂśzi dĂśntőbĂrĂłsĂĄgtĂłl kĂŠrne jogorvoslatot az OroszorszĂĄggal kĂśtĂśtt korĂĄbbi gĂĄzmegĂĄllapodĂĄs kapcsĂĄn, ha a kĂŠt orszĂĄg nem tudna megĂĄllapodni a jelenleginĂŠl alacsonyabb gĂĄzĂĄrrĂłl. Az ukrĂĄn miniszterelnĂśk azonban leszĂśgezte, Ukrajna előszĂśr mindent megtesz azĂŠrt, hogy megĂĄllapodĂĄs szĂźlessen. Andrij Kljujev ukrĂĄn első miniszterelnĂśk-helyettes december kĂśzepĂŠn az ukrĂĄn-orosz gĂĄzĂĄr-tĂĄrgyalĂĄsok felfĂźggesztĂŠse utĂĄn jelezte, Ukrajna betartja nemzetkĂśzi kĂśtelezettsĂŠgeit, mĂŠg akkor is, ha nem sikerĂźl megĂĄllapodnia OroszorszĂĄggal.
Moszkva komoly erőfeszĂtĂŠseket tesz, hogy kiĂŠpĂtse az ukrĂĄn terĂźleteket elkerĂźlő gĂĄzszĂĄllĂtĂĄsi infrastruktĂşrĂĄjĂĄt. Ennek jegyĂŠben megduplĂĄznĂĄ az orosz Gazprom az idĂŠn Ăźzembe ĂĄllĂtott Ăszaki Ăramlat kapacitĂĄsĂĄt: az eredeti tervekhez kĂŠpest kĂŠt tovĂĄbbi, egy harmadik ĂŠs egy negyedik csővezetĂŠk megnyitĂĄsĂĄval a szĂĄllĂthatĂł ĂŠves gĂĄzmennyisĂŠget 110 milliĂĄrd kĂśbmĂŠterre nĂśvelnĂŠ – kĂśzĂślte csĂźtĂśrtĂśkĂśn Alekszander Miller, a Gazprom vezĂŠre. A bővĂtĂŠst mĂĄr a kĂźlfĂśldi partnerekkel megbeszĂŠltĂŠk, a megvalĂłsĂthatĂłsĂĄgi tanulmĂĄnyt a kĂśvetkező hĂłnapokban kĂŠsztik el. A vezetĂŠk első, 1.200 kilomĂŠteres szakasza – 27,5 milliĂĄrd kĂśbmĂŠteres kapacitĂĄssal – az idĂŠn novemberben kezdte meg műkĂśdĂŠsĂŠt. A vezetĂŠk a Balti-tengeren ĂĄt kĂśzvetlenĂźl kĂśti Ăśssze OroszorszĂĄgot ĂŠs NĂŠmetorszĂĄgot. A vezetĂŠk a SzentpĂŠtervĂĄr melletti ViborgbĂłl indul, majd a Balti-tengeren ĂĄt a nĂŠmetorszĂĄgi LubminnĂĄl ĂŠr ismĂŠt szĂĄrazfĂśldet. Az Ăszaki Ăramlat mĂĄsodik csővezetĂŠke 2012 oktĂłbertől az orosz fĂśldgĂĄz egy rĂŠszĂŠt tovĂĄbb vezeti Nyugat-EurĂłpa felĂŠ. A kĂŠt vezetĂŠk kapacitĂĄsa Ăśsszesen ĂŠvi 55 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter lesz. A Gazprom biztosĂtja az eurĂłpai gĂĄzszĂźksĂŠglet 25 szĂĄzalĂŠkĂĄt. Ennek 80 szĂĄzalĂŠka UkrajnĂĄn keresztĂźl jut el az eurĂłpai fogyasztĂłkhoz. A Gazprom a tervek szerint az idĂŠn 152 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter fĂśldgĂĄzt exportĂĄl EurĂłpĂĄba.
A DĂŠli Ăramlat ĂŠpĂtĂŠsĂŠt is felgyorsĂtanĂĄ Moszkva. Vlagyimir Putyin orosz kormĂĄnyfő arra tett javaslatot pĂŠnteken, hogy a tervezettnĂŠl valamivel hamarabb, mĂĄr 2012 vĂŠgĂŠn megkezdődjĂśn a Fekete-tenger kĂśrzetĂŠből TĂśrĂśkorszĂĄgon ĂĄt EurĂłpĂĄba fĂśldgĂĄzt szĂĄllĂtĂł DĂŠli Ăramlat vezetĂŠk ĂŠpĂtĂŠse. Az orosz miniszterelnĂśkkel tĂĄrgyalĂł Alekszej Miller, a Gazprom vezetője azt mondta a megbeszĂŠlĂŠs sorĂĄn, hogy a gĂĄzvezetĂŠk ĂŠpĂtĂŠsĂŠvel kapcsolatos előkĂŠszĂźletek a jĂśvő ĂŠv vĂŠgĂŠre fejeződnek be, az ĂŠpĂtĂŠst 2013 elejĂŠn kezdenĂŠk ĂŠs 2015 decemberĂŠben tĂśrtĂŠnne az ĂĄtadĂĄs. Miller elmondta, hogy a 63 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter ĂŠves kapacitĂĄsĂş vezetĂŠk megĂŠpĂtĂŠsĂŠnek a kĂśltsĂŠge fele rĂŠszben az orosz fĂŠlre jut. A vezetĂŠk 2 ezer kilomĂŠteres szĂĄrazfĂśldi szakaszĂĄnak a kivitelezĂŠsi kĂśltsĂŠge 6,5 milliĂĄrd eurĂłba, a tenger alatti 925 kilomĂŠteres hosszĂĄnak a bekerĂźlĂŠse mintegy 10 milliĂĄrd eurĂłba kerĂźl – mondta Alekszej Miller. A tervek szerint MagyarorszĂĄgon is ĂĄthaladĂł DĂŠli Ăramlat gĂĄzvezetĂŠk rĂŠszvĂŠnyesi szerződĂŠsĂŠt szeptemberben Ărta alĂĄ a Gazprom, az olasz ENI, a francia EDF ĂŠs a nĂŠmet BASF/Wintershall. Ennek ĂŠrtelmĂŠben a projektben 50 szĂĄzalĂŠkban a Gazprom, 20 szĂĄzalĂŠkban az ENI ĂŠs 15-15 szĂĄzalĂŠkban a francia GDF ĂŠs a nĂŠmet BASF-Wintershall a tulajdonos.
A Gazprom Ăszaki ĂŠs DĂŠli Ăramlat gĂĄzvezetĂŠk-projektje komoly fenyegetĂŠst jelent Kijevnek, a szĂĄllĂtĂĄsi Ăştvonalak diverzifikĂĄciĂłjĂĄval ugyanis Moszkva akĂĄr teljesen meg is semmisĂtheti Ukrajna politikai ĂŠs gazdasĂĄgi szerepĂŠt a gĂĄztovĂĄbbĂtĂł szektorban. A kieső bevĂŠteleket a Naftogaz gĂĄztĂĄrolĂłinak bĂŠrbeadĂĄsĂĄval enyhĂtenĂŠ. Az UkrajnĂĄn ĂĄthaladĂł orosz gĂĄz mennyisĂŠge jelentősen csĂśkkenni fog az Ăşjonnan ĂŠpĂtett ĂŠs ĂŠpĂtendő vezetĂŠkek miatt, amelyek csĂśkkentik az ukrĂĄn hĂĄlĂłzat ĂŠrtĂŠkĂŠt, mondta az orosz Izvesztia cĂmű internetes ĂşjsĂĄgnak nyilatkozva Viktor Janukovics. Az ukrĂĄn elnĂśk szerint a mĂĄr műkĂśdő Ăszaki Ăramlat ĂŠs az ĂŠpĂźlő DĂŠli Ăramlat gĂĄzvezetĂŠkek akĂĄr teljesen kicsinĂĄlhatjĂĄk UkrajnĂĄt, mint gĂĄztovĂĄbbĂtĂł orszĂĄgot. RĂĄadĂĄsul a DĂŠli Ăramlathoz kapcsolĂłdĂł első gĂĄzraktĂĄrozĂł lĂŠtesĂtmĂŠny megĂŠpĂtĂŠsĂŠről mĂĄr meg is szĂźletett a dĂśntĂŠs SzerbiĂĄban, Ăgy Ukrajna mind gazdasĂĄgi, mind politikai ĂŠrtĂŠkĂŠből veszĂt, tette hozzĂĄ az elnĂśk.
Az Ăgy kieső, a gĂĄztranszferből szĂĄrmazĂł bevĂŠtelek azĂŠrt is lennĂŠnek fontosak Ukrajna szĂĄmĂĄra, mivel a vezetĂŠkrendszerĂŠnek felĂşjĂtĂĄsĂĄhoz ĂŠs modernizĂĄciĂłjĂĄhoz 5-7 milliĂĄrd dollĂĄrra van szĂźksĂŠg. A technolĂłgiai stabilizĂĄciĂł ĂŠrdekĂŠben ezt az Ăśsszeget hajlandĂł befektetni az orszĂĄg, ĂĄm emiatt mĂĄs terĂźletektől kell forrĂĄsokat elvonni. A Naftogaz ĂĄllami gĂĄzvĂĄllalat ezĂŠrt bĂŠrbeadnĂĄ gĂĄztĂĄrolĂłit azoknak a vĂĄllalatoknak, amelyek a kĂśzeljĂśvőben UkrajnĂĄban termelnĂŠnek. Elsősorban az amerikai ExxonMobil, Chevron ĂŠs a Halliburton, valamint a francia Total a nĂŠmet RWE, az olasz ENI ĂŠs a norvĂŠg Statoil lehetnek partnerek ebben. Janukovics azt is elmondta, hogy az orosz Gazprommal folytatott megbeszĂŠlĂŠsek bĂztatĂłak ĂŠs hamarosan egy mindkĂŠt fĂŠlnek megfelelő kompromisszum szĂźlethet egy Ăşj gĂĄzszerződĂŠs formĂĄjĂĄban. A kĂŠt fĂŠl kĂŠpvselői karĂĄcsony előtt talĂĄlkoztak legutoljĂĄra SzentpĂŠtervĂĄron. Alekszej Miller, a Gazprom igazgatĂłsĂĄgi elnĂśke ĂŠs Jurij Bojko ukrĂĄn energiaminiszter egyetĂŠrtett abban, hogy az idĂŠn elkezdett megbeszĂŠlĂŠsek konstruktĂvak voltak, ĂŠs remĂŠlik, hogy a kĂśvetkező, januĂĄr 15-i talĂĄlkozĂł is sikeres lesz.
