Évekig tartó huzavona után megszületett a döntés az orosz villamosenergia-monopólium, az UES feldarabolásának részleteiről – írja a keddi Világgazdaság.Évekig tartó huzavona után megszületett a döntés az orosz villamosenergia-monopólium, az UES feldarabolásának részleteiről. A tulajdonosok megegyeztek abban, hogy milyen alapelvek szerint szerezhet részesedést az erőművekben az, akinek UES-részvénye van.
Az Egyesült Energiarendszerek (UES) igazgatótanácsa amelyben a többségi tulajdonos állam mellett a külföldi befektetők képviseltetik magukat egyhangúlag elfogadta azt a tervet, amelynek értelmében a részvénytulajdonosok meghatározott arányban átcserélhetik UES-részvényeiket a társaság tulajdonában lévő erőművek részvényeire. Lapbeszámolók szerint a kormány amely az UES részvényeinek 52,5 százalékát birtokolja nem vesz részt a részvénycserében, erőforrásait a hálózat működtetésére koncentrálja, amely továbbra is állami tulajdonban marad.
A tervek szerint leválasztják a társaságról annak mintegy hetven áramtermelő és -értékesítő egységét, továbbá regionális leányvállalatait. Az állami monopolcég felbontása az orosz árampiac felszabadításának alapvető feltétele, s egyben a külföldi befektetők megjelenését is ösztönzi az orosz villamosenergia-iparban.
A piac egyértelműen üdvözölte a döntést, az UES papírjainak árfolyama 40 százalékkal emelkedett az utóbbi napokban, s az elemzők is úgy látják, hogy az UES feldarabolása mérföldkő az orosz állami monopóliumok átalakításának folyamatában, s minta lehet például a Gazprom és az államvasutak átszervezésére is.
A lépést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is sürgette, de magának az UES-nek is szüksége van rá. Létesítményeinek tízéves korszerűsítési programja ugyanis mintegy 2035 milliárd dollárba kerülne, erre azonban piaci feltételeket elváró külföldi befektetők bevonása nélkül nemigen van pénze.
Az orosz árampiac felszabadításának másik fő, s így az IMF által napirenden tartott feltétele a költségeket tükröző áramárak kialakítása. Ez a gyakorlatban mintegy 100 százalékos áremelést jelent. (Ma egy kilowattóra áramért 1,2 centnek megfelelő összeget kell fizetni Oroszországban, az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank szerint a reális árszint viszont 2,3-2,5 cent.)
Megkezdődhet az orosz árampiac megnyitása
Évekig tartó huzavona után megszületett a döntés az orosz villamosenergia-monopólium, az UES feldarabolásának részleteiről – írja a keddi Világgazdaság.Évekig tartó huzavona után megszületett a döntés az orosz villamosenergia-monopólium, az UES feldarabolásának részleteiről. A tulajdonosok megegyeztek abban, hogy milyen alapelvek szerint szerezhet részesedést az erőművekben az, akinek UES-részvénye van.
Az Egyesült Energiarendszerek (UES) igazgatótanácsa amelyben a többségi tulajdonos állam mellett a külföldi befektetők képviseltetik magukat egyhangúlag elfogadta azt a tervet, amelynek értelmében a részvénytulajdonosok meghatározott arányban átcserélhetik UES-részvényeiket a társaság tulajdonában lévő erőművek részvényeire. Lapbeszámolók szerint a kormány amely az UES részvényeinek 52,5 százalékát birtokolja nem vesz részt a részvénycserében, erőforrásait a hálózat működtetésére koncentrálja, amely továbbra is állami tulajdonban marad.
A tervek szerint leválasztják a társaságról annak mintegy hetven áramtermelő és -értékesítő egységét, továbbá regionális leányvállalatait. Az állami monopolcég felbontása az orosz árampiac felszabadításának alapvető feltétele, s egyben a külföldi befektetők megjelenését is ösztönzi az orosz villamosenergia-iparban.
A piac egyértelműen üdvözölte a döntést, az UES papírjainak árfolyama 40 százalékkal emelkedett az utóbbi napokban, s az elemzők is úgy látják, hogy az UES feldarabolása mérföldkő az orosz állami monopóliumok átalakításának folyamatában, s minta lehet például a Gazprom és az államvasutak átszervezésére is.
A lépést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is sürgette, de magának az UES-nek is szüksége van rá. Létesítményeinek tízéves korszerűsítési programja ugyanis mintegy 2035 milliárd dollárba kerülne, erre azonban piaci feltételeket elváró külföldi befektetők bevonása nélkül nemigen van pénze.
Az orosz árampiac felszabadításának másik fő, s így az IMF által napirenden tartott feltétele a költségeket tükröző áramárak kialakítása. Ez a gyakorlatban mintegy 100 százalékos áremelést jelent. (Ma egy kilowattóra áramért 1,2 centnek megfelelő összeget kell fizetni Oroszországban, az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank szerint a reális árszint viszont 2,3-2,5 cent.)
