Lengyelország alapvetően három nagy energiaprojekten dolgozik jelenleg, amelyek teljesülésekor nem csak saját energiabiztonsága épül ki, de egész Közép-Európa piaca átalakul, valamint az USA is érintett a kérdésben.
Az energiabiztonság mgteemtése mindig több kis lépés összessége, és nem egy nagy változás, ez Lengyelország esetében sincsen másképp, állapítja meg a Lengyel Külügyi Intézet munkatársa, Bartosz Wisniewski hazája energiahelyzetének elemzésében.
A Visegrádi Négyek közül egyedül Lengyelország energiamixe nem tartalmaz nukleáris energiát. Ez nem maradhat sokáig így, hiszen feltétlenül meg kell változtatnia a főleg feketekőszénre alapuló villamosáram-termelést az üvegházgázokra vonatkozó szabályozások miatt. Bár az első lengyel atomerőmű beruházása késésben van, ilyesmi egyrészt szokványos, másrészt fontos kiemelni, hogy a fukusimai katasztrófa után a lengyel vezetés nem visszakozott az atomenergiától, írja Wisniewski. Az Egyesült Államok Lengyelországgal való együttműködése a nemhagyományos gázszektort követően e téren is kialakulhat, ugyanis egy reaktorépítési megbízás elnyerése kapcsán is megvetheti a lábát.
Az energiamix átalakításának második pillére a Swinoujscie LNG-állomás, melynek előnyeit korábban már ecsetelte az Energiainfo. A tervezett 2014-es üzembehelyezés dátuma nem változott. Az észak-déli energiafolyosó ugyan rövidesen, sok kisebb beruházás eredményeként kialakul, de nem ártana több pénz befektetésével nagyobb kapacitású és kétirányú vonalakat kiépíteni, írja a szerző. Több gáztárolóra is szükség lenne a vonal mentén, az pedig aggasztó, hogy a folyosó déli végpontja, a horvátországi LNG-állomás beruházása késéssel, csak jövőre indul. Az viszont biztató, hogy a V4-ek mindegyike aktív szerepet vállal a közös cél érdekében, Wisniewski szerint Magyarország különösen megbízható e tekintetben. A beruházás sorozathoz várhatóan 5 milliárd euróra lenne szükség, az EU-nak pedig érdeke ezek támogatása.
Mindenesetre az észak-déli gázfolyosó kiépülésével az Egyesült Államok számára könnyebb lenne az exportra termelt LNG-jének piacot szerezni, bár még mindig kétséges, hogy kiviszi-e a világpiacra nemhagyományos földgázát cseppfolyósított formában.
Végül pedig az oly sokat tárgyalt nemkonvencionális gázipar a harmadik nagy lehetősége a lengyel energiaszektornak. Érvekről és ellenérvekről, lelkes beruházókról és visszakozókról tudósít a sajtó, de úgy tűnik, a végleges iparági szabályozást követően elindul Lengyelország is a nehezen hozzáférhető gázok kitermelésének útján. A szegmensre gyakorolt hatása mindenképpen jelentő lesz, a kérdés az, hogy grandiózus is-e. Ahhoz, hogy ez kiderüljön, szintén jó pár évnek el kell még telnie.
Lengyelországi energiakörkép
Lengyelország alapvetően három nagy energiaprojekten dolgozik jelenleg, amelyek teljesülésekor nem csak saját energiabiztonsága épül ki, de egész Közép-Európa piaca átalakul, valamint az USA is érintett a kérdésben.
Az energiabiztonság mgteemtése mindig több kis lépés összessége, és nem egy nagy változás, ez Lengyelország esetében sincsen másképp, állapítja meg a Lengyel Külügyi Intézet munkatársa, Bartosz Wisniewski hazája energiahelyzetének elemzésében.
A Visegrádi Négyek közül egyedül Lengyelország energiamixe nem tartalmaz nukleáris energiát. Ez nem maradhat sokáig így, hiszen feltétlenül meg kell változtatnia a főleg feketekőszénre alapuló villamosáram-termelést az üvegházgázokra vonatkozó szabályozások miatt. Bár az első lengyel atomerőmű beruházása késésben van, ilyesmi egyrészt szokványos, másrészt fontos kiemelni, hogy a fukusimai katasztrófa után a lengyel vezetés nem visszakozott az atomenergiától, írja Wisniewski. Az Egyesült Államok Lengyelországgal való együttműködése a nemhagyományos gázszektort követően e téren is kialakulhat, ugyanis egy reaktorépítési megbízás elnyerése kapcsán is megvetheti a lábát.
Az energiamix átalakításának második pillére a Swinoujscie LNG-állomás, melynek előnyeit korábban már ecsetelte az Energiainfo. A tervezett 2014-es üzembehelyezés dátuma nem változott. Az észak-déli energiafolyosó ugyan rövidesen, sok kisebb beruházás eredményeként kialakul, de nem ártana több pénz befektetésével nagyobb kapacitású és kétirányú vonalakat kiépíteni, írja a szerző. Több gáztárolóra is szükség lenne a vonal mentén, az pedig aggasztó, hogy a folyosó déli végpontja, a horvátországi LNG-állomás beruházása késéssel, csak jövőre indul. Az viszont biztató, hogy a V4-ek mindegyike aktív szerepet vállal a közös cél érdekében, Wisniewski szerint Magyarország különösen megbízható e tekintetben. A beruházás sorozathoz várhatóan 5 milliárd euróra lenne szükség, az EU-nak pedig érdeke ezek támogatása.
Mindenesetre az észak-déli gázfolyosó kiépülésével az Egyesült Államok számára könnyebb lenne az exportra termelt LNG-jének piacot szerezni, bár még mindig kétséges, hogy kiviszi-e a világpiacra nemhagyományos földgázát cseppfolyósított formában.
Végül pedig az oly sokat tárgyalt nemkonvencionális gázipar a harmadik nagy lehetősége a lengyel energiaszektornak. Érvekről és ellenérvekről, lelkes beruházókról és visszakozókról tudósít a sajtó, de úgy tűnik, a végleges iparági szabályozást követően elindul Lengyelország is a nehezen hozzáférhető gázok kitermelésének útján. A szegmensre gyakorolt hatása mindenképpen jelentő lesz, a kérdés az, hogy grandiózus is-e. Ahhoz, hogy ez kiderüljön, szintén jó pár évnek el kell még telnie.
