Tíz év alatt 81,5 milliárdos támogatást ad az állam biodízelüzemek építéséhez és a gyártás alapanyagának számító repce és a napraforgó termesztéséhez. Több mint ezer település kapcsolódik be a biodízelprogramba, mely emberek tízezreinek nyújt biztos megélhetést. A négy évvel ezelőtt Torgyán József által meghirdetett grandiózus tervek mára hamvukba holtak. Az egyetlen, nemrég épült hazai biodízelgyár már a próbaüzem után kénytelen volt bezárni – írja a Magyar Hírlap. A próbatermelés, a technológia utolsó ellenőrzése és a munkások betanítása után be is zárt múlt pénteken Magyarország egyetlen biodízel-előállító üzeme. A kunhegyesi gyár udvarán kétszázezer liternyi végtermék, azaz “alternatív gázolaj áll most a tartályokban. A Középtiszai Mezőgazdasági Rt. négy éve nyerte meg azt a pályázatot, amely alapján állami segítséggel megkezdte az üzem építését. A 350 millió forintos beruházásból 82 millió forint volt állami támogatás, 96 millió forint pedig bankhitel. Ez utóbbit természetesen törleszteniük kell. (Az állami támogatást visszafizetniük csak akkor kellene, ha másra használták volna fel.) A gyár 2002. december 31-ére elkészült, a próbaüzem beindult, a támogatás azonban a termelés megkezdése előtt a felére csökkent. A gyárbezárás okaként a támogatások megnyirbálását hozta fel Deme Pál, a cég igazgatója, valamint azt, hogy az EU-előírásoktól eltérően nálunk csak “tisztán és csak a mezőgazdaságban használható fel a biodízel. Igaz, az áfa- és a jövedéki-adó-mentesség biztosított.
Garantált a veszteség
Időközben a mezőgazdasági támogatási rendelet szerint a korábban ígért 60 forintos literenkénti támogatásból 30 forint lett. Az indoklás úgy hangzott, hogy “az egyik szövetkezet kérte a támogatás mérséklését. Hogy ki volt az, máig nem derült ki. Nemhogy csökkenteni, növelni kellett volna a támogatást hangoztatja Deme Pál , a négy év alatt történt piaci változások már literenként 83 forintnyi támogatást indokolnának. Másrészt ahhoz, hogy valóban forgalmazhassák a biodízelt a piacon, a jogszabályi előírások miatt vagy ki kellene építeniük a saját nagy- és kiskereskedői hálózatot, vagy mint az unióban elő kellene írnia a kormányzatnak, hogy a biodízel belekeverhető legyen a nyersolajból készült gázolajba.
Alapkő és más semmi
A kunhegyesi gyár kapacitása évi 3,5 millió liternyi előállítását tenné lehetővé. Idén hatezer tonnányi napraforgómagra kötöttek szerződést a környékbeli termelőkkel. Ez 65-70 százalékát biztosította volna a biodízelnek, a többit repcéből tervezték előállítani. A magot már el is adták azóta a piacon veszteséggel. A hátteret adó csaknem 300 mezőgazdasági kistermelő sorsa is kétségessé vált. Ôk biztos piacukat veszítik el, ha a helyzet nem változik gyökeresen.
Ma a piacon a literenként a gázolaj alapárától függően 90-100 forint körüli összeget fizetnek a gázolajért a gazdák, viszszaigényelhetik ugyanis az áfát, továbbá a jövedéki adó 80 százalékát, ami 68 forint literenként. Ezzel szemben az üzem 180 forintért állítja elő a biodízel literét, amit legfeljebb 130 forintért kínálhat, így a literenkénti veszteség ötven forint.
Kunhegyes ismét levelet készül írni az FVM-nek, s ebben kérik a támogatás növelését. (A PM illetékese, a gyárban járva, maga is ezt javasolta.) Korábban hasonló kéréssel fordultak a földmĂťvelésügyi miniszterhez, mindhiába. Négy évvel ezelőtt hárman kaptak a földmĂťvelésügyi tárcától támogatást: Kunhegyes, Csurgó és Mátészalka. Utóbbi 243 millió forintot. Információnk szerint Mátészalkán a 800 milliós beruházás ugyan megindult, ám az üzem “nem százszázalékos, az észterező berendezést az ősszel várják Németországból.
Csurgón, a tervezett biodízelüzem helyszínén eddig egyetlen kapavágás sem történt. Ezzel szemben 2001. február másodikán komoly dolga akadt egy másik szerszámnak, az ásónak. E napon rakta le ugyanis Torgyán József agrárminiszter a 750 millió forintos biodízelüzem alapkövét. Ám azóta megállt az élet Csurgón. Pedig a tervek itt is grandiózusak voltak. A környék háromszáz családjának adott volna megélhetést a repcetermesztés, a biodízelgyártás. A beruházáshoz a csurgóiaknak 140 millió forintos állami támogatást szavaztak meg, az önerő 187 milliót tett ki, tizennégy személy pedig együttesen 423 milliónyi gazdahitelt vett volna fel, akkora fantáziát láttak a bioüzemanyag-termelésben. A hitelek, támogatások felvétele előtt azonban osztottak-szoroztak, és kiderült: a támogatási rendeletben kilátásba helyezett literenkénti támogatás duplája, azaz 60 forint kellene ahhoz, hogy rentábilis legyen a gyártás, urambocsá, még szerény nyereséget is hozzon. Cziráki László, a Csurgó Térségi Gazda Szövetkezet ügyvezetője a jelen körülmények között nem látja értelmét a tervek felmelegítésének. Mint azt lapunknak elmondta, ahhoz, hogy az “alvó beruházás megvalósulhasson, mindenképp növelni kellene az állami támogatás mértékét. Erre pedig a jelek szerint várni kell.
Süket fülek
Hogy meddig kell várni, az felettébb kérdéses. Az agrártárcánál hallgatásba burkolóztak, amikor a biodízelprogram jövőjéről érdeklődtünk. A sertés-, tej- és ki tudja még milyen válság kezelésére berendezkedett FVM-nek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a Torgyán által meghirdetett programba pénzt pumpáljon. Pláne most, amikor szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat. A négy éve nagy dérrel-durral meghirdetett program agonizál, feltámadásához talán az uniós csatlakozás adhat lendületet.
Mi szól mellette és mi ellene
Előnyök:
természetes, megújuló energiaforrás
teljesen “csereszabatos
a gázolajjal
mentes a kéntől és az aromás vegyületektől
fosszilis összetevőket nem tartalmaz
lebomlik a természetben
kiváló kenőteljesítményĂť
a kisipari előállítás is rentábilis (már ahol)
gázolajjal azonos a teljesítmény és a fogyasztás
csökkenti az energiafüggőséget
korlátlan a felvevőpiaca
biztos megélhetés a repce- és napraforgó-termelőknek
Hátrányok:
beruházásigényes
költséges az elosztóhálózat megszervezése
egyes területeken a gázolajnál magasabb az ára
törvényi előírás, hogy Magyarországon csak a mezőgazdaságban használható fel
Amerikai alternatívák
Az alternatív üzemanyagok előretörését segítheti elő a szenátus (az USA felsőháza) által múlt csütörtökön elfogadott javaslat. Ennek lényege, hogy fokoznák a benzin egyik adalékanyagaként szolgáló etanol felhasználását, a törvény ugyanis utóbbi javára változtatna a benzin és az etanol keverési arányán. A javaslat szerint az etanolfelhasználás ezzel tíz éven belül évi ötmilliárd gallonra (22,7 milliárd literre) nőhetne.
Ami bizony igencsak jót tenne a vészesen olajfüggővé vált amerikai gazdaságnak vélik a terv mellett kardoskodók, akik szerint az évi ötmilliárd gallon etanol napi 250 ezer hordó (39,75 millió liter) kőolajat váltana ki, s milliárdokkal csökkentené az amerikai olajkiadásokat. Az etanol kukoricából is előállítható, ami becslések szerint évi 1,3 milliárd dollár többletjövedelmet hozna az amerikai mezőgazdaság konyhájára, miközben a munkanélküliséget
is csökkentené.
A javaslat a biodízel felhasználását is támogatja. Utóbbi óriási előnye, hogy szójából is előállítható, ami a kukoricához hasonlóan dollármilliárdokban kifejezhető lehetőségeket jelentene a farmerek számára.
Lefulladt a biodízelprogram
Tíz év alatt 81,5 milliárdos támogatást ad az állam biodízelüzemek építéséhez és a gyártás alapanyagának számító repce és a napraforgó termesztéséhez. Több mint ezer település kapcsolódik be a biodízelprogramba, mely emberek tízezreinek nyújt biztos megélhetést. A négy évvel ezelőtt Torgyán József által meghirdetett grandiózus tervek mára hamvukba holtak. Az egyetlen, nemrég épült hazai biodízelgyár már a próbaüzem után kénytelen volt bezárni – írja a Magyar Hírlap. A próbatermelés, a technológia utolsó ellenőrzése és a munkások betanítása után be is zárt múlt pénteken Magyarország egyetlen biodízel-előállító üzeme. A kunhegyesi gyár udvarán kétszázezer liternyi végtermék, azaz “alternatív gázolaj áll most a tartályokban. A Középtiszai Mezőgazdasági Rt. négy éve nyerte meg azt a pályázatot, amely alapján állami segítséggel megkezdte az üzem építését. A 350 millió forintos beruházásból 82 millió forint volt állami támogatás, 96 millió forint pedig bankhitel. Ez utóbbit természetesen törleszteniük kell. (Az állami támogatást visszafizetniük csak akkor kellene, ha másra használták volna fel.) A gyár 2002. december 31-ére elkészült, a próbaüzem beindult, a támogatás azonban a termelés megkezdése előtt a felére csökkent. A gyárbezárás okaként a támogatások megnyirbálását hozta fel Deme Pál, a cég igazgatója, valamint azt, hogy az EU-előírásoktól eltérően nálunk csak “tisztán és csak a mezőgazdaságban használható fel a biodízel. Igaz, az áfa- és a jövedéki-adó-mentesség biztosított.
Garantált a veszteség
Időközben a mezőgazdasági támogatási rendelet szerint a korábban ígért 60 forintos literenkénti támogatásból 30 forint lett. Az indoklás úgy hangzott, hogy “az egyik szövetkezet kérte a támogatás mérséklését. Hogy ki volt az, máig nem derült ki. Nemhogy csökkenteni, növelni kellett volna a támogatást hangoztatja Deme Pál , a négy év alatt történt piaci változások már literenként 83 forintnyi támogatást indokolnának. Másrészt ahhoz, hogy valóban forgalmazhassák a biodízelt a piacon, a jogszabályi előírások miatt vagy ki kellene építeniük a saját nagy- és kiskereskedői hálózatot, vagy mint az unióban elő kellene írnia a kormányzatnak, hogy a biodízel belekeverhető legyen a nyersolajból készült gázolajba.
Alapkő és más semmi
A kunhegyesi gyár kapacitása évi 3,5 millió liternyi előállítását tenné lehetővé. Idén hatezer tonnányi napraforgómagra kötöttek szerződést a környékbeli termelőkkel. Ez 65-70 százalékát biztosította volna a biodízelnek, a többit repcéből tervezték előállítani. A magot már el is adták azóta a piacon veszteséggel. A hátteret adó csaknem 300 mezőgazdasági kistermelő sorsa is kétségessé vált. Ôk biztos piacukat veszítik el, ha a helyzet nem változik gyökeresen.
Ma a piacon a literenként a gázolaj alapárától függően 90-100 forint körüli összeget fizetnek a gázolajért a gazdák, viszszaigényelhetik ugyanis az áfát, továbbá a jövedéki adó 80 százalékát, ami 68 forint literenként. Ezzel szemben az üzem 180 forintért állítja elő a biodízel literét, amit legfeljebb 130 forintért kínálhat, így a literenkénti veszteség ötven forint.
Kunhegyes ismét levelet készül írni az FVM-nek, s ebben kérik a támogatás növelését. (A PM illetékese, a gyárban járva, maga is ezt javasolta.) Korábban hasonló kéréssel fordultak a földmĂťvelésügyi miniszterhez, mindhiába. Négy évvel ezelőtt hárman kaptak a földmĂťvelésügyi tárcától támogatást: Kunhegyes, Csurgó és Mátészalka. Utóbbi 243 millió forintot. Információnk szerint Mátészalkán a 800 milliós beruházás ugyan megindult, ám az üzem “nem százszázalékos, az észterező berendezést az ősszel várják Németországból.
Csurgón, a tervezett biodízelüzem helyszínén eddig egyetlen kapavágás sem történt. Ezzel szemben 2001. február másodikán komoly dolga akadt egy másik szerszámnak, az ásónak. E napon rakta le ugyanis Torgyán József agrárminiszter a 750 millió forintos biodízelüzem alapkövét. Ám azóta megállt az élet Csurgón. Pedig a tervek itt is grandiózusak voltak. A környék háromszáz családjának adott volna megélhetést a repcetermesztés, a biodízelgyártás. A beruházáshoz a csurgóiaknak 140 millió forintos állami támogatást szavaztak meg, az önerő 187 milliót tett ki, tizennégy személy pedig együttesen 423 milliónyi gazdahitelt vett volna fel, akkora fantáziát láttak a bioüzemanyag-termelésben. A hitelek, támogatások felvétele előtt azonban osztottak-szoroztak, és kiderült: a támogatási rendeletben kilátásba helyezett literenkénti támogatás duplája, azaz 60 forint kellene ahhoz, hogy rentábilis legyen a gyártás, urambocsá, még szerény nyereséget is hozzon. Cziráki László, a Csurgó Térségi Gazda Szövetkezet ügyvezetője a jelen körülmények között nem látja értelmét a tervek felmelegítésének. Mint azt lapunknak elmondta, ahhoz, hogy az “alvó beruházás megvalósulhasson, mindenképp növelni kellene az állami támogatás mértékét. Erre pedig a jelek szerint várni kell.
Süket fülek
Hogy meddig kell várni, az felettébb kérdéses. Az agrártárcánál hallgatásba burkolóztak, amikor a biodízelprogram jövőjéről érdeklődtünk. A sertés-, tej- és ki tudja még milyen válság kezelésére berendezkedett FVM-nek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a Torgyán által meghirdetett programba pénzt pumpáljon. Pláne most, amikor szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat. A négy éve nagy dérrel-durral meghirdetett program agonizál, feltámadásához talán az uniós csatlakozás adhat lendületet.
Mi szól mellette és mi ellene
Előnyök:
természetes, megújuló energiaforrás
teljesen “csereszabatos
a gázolajjal
mentes a kéntől és az aromás vegyületektől
fosszilis összetevőket nem tartalmaz
lebomlik a természetben
kiváló kenőteljesítményĂť
a kisipari előállítás is rentábilis (már ahol)
gázolajjal azonos a teljesítmény és a fogyasztás
csökkenti az energiafüggőséget
korlátlan a felvevőpiaca
biztos megélhetés a repce- és napraforgó-termelőknek
Hátrányok:
beruházásigényes
költséges az elosztóhálózat megszervezése
egyes területeken a gázolajnál magasabb az ára
törvényi előírás, hogy Magyarországon csak a mezőgazdaságban használható fel
Amerikai alternatívák
Az alternatív üzemanyagok előretörését segítheti elő a szenátus (az USA felsőháza) által múlt csütörtökön elfogadott javaslat. Ennek lényege, hogy fokoznák a benzin egyik adalékanyagaként szolgáló etanol felhasználását, a törvény ugyanis utóbbi javára változtatna a benzin és az etanol keverési arányán. A javaslat szerint az etanolfelhasználás ezzel tíz éven belül évi ötmilliárd gallonra (22,7 milliárd literre) nőhetne.
Ami bizony igencsak jót tenne a vészesen olajfüggővé vált amerikai gazdaságnak vélik a terv mellett kardoskodók, akik szerint az évi ötmilliárd gallon etanol napi 250 ezer hordó (39,75 millió liter) kőolajat váltana ki, s milliárdokkal csökkentené az amerikai olajkiadásokat. Az etanol kukoricából is előállítható, ami becslések szerint évi 1,3 milliárd dollár többletjövedelmet hozna az amerikai mezőgazdaság konyhájára, miközben a munkanélküliséget
is csökkentené.
A javaslat a biodízel felhasználását is támogatja. Utóbbi óriási előnye, hogy szójából is előállítható, ami a kukoricához hasonlóan dollármilliárdokban kifejezhető lehetőségeket jelentene a farmerek számára.
