BulgĂĄria, KĂna, India, OroszorszĂĄg, JapĂĄn – nĂŠhĂĄny orszĂĄg, ahol atomerőművek ĂŠpĂźlnek. KĂnĂĄban az oroszok segĂtsĂŠgĂŠvel az idĂŠn kĂŠt, egyenkĂŠnt ezer megawattos blokkot kĂśtĂśttek rĂĄ az orszĂĄg elektromos hĂĄlĂłzatĂĄra. MegnĂŠztĂźk ezt a kettőt – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
KĂna a nukleĂĄris ipar szereplőinek is az ĂgĂŠret fĂśldje. Az 1,3 milliĂĄrdos lakossĂĄgĂş orszĂĄg falja az energiĂĄt, ĂĄm az atom mindĂśssze 1,9 szĂĄzalĂŠkot tesz ki az orszĂĄg energiamĂŠrlegĂŠben – jelenleg 11 reaktor műkĂśdik. Az orszĂĄg egyik legfőbb cĂŠlja, hogy 2030-ig az orszĂĄg terĂźletĂŠn legalĂĄbb hĂşsz Ăşj atomerőmű lĂŠtesĂźljĂśn. Ez pedig hatalmas Ăźzlet.
KĂna ebben az ĂŠvben kĂŠt blokkot is rĂĄkapcsolt az orszĂĄg elektromos hĂĄlĂłzatĂĄra – a kettő 120 milliĂł eurĂłba kerĂźlt. Az egyenkĂŠnt ezer megawattos blokkok a SĂĄrga-tenger partjĂĄn fekvő Lianyungangban lĂŠtesĂźltek. Ha minden jĂłl megy, tovĂĄbbi hat, hasonlĂł teljesĂtmĂŠnyű reaktort is felĂŠpĂtenek ott, amelynek az az ĂĄra, hogy Ăşjabb hegyeket kell elhurcolni a tenger partjĂĄrĂłl. (Az atomerőmű kĂŠt blokkjĂĄnak ĂŠpĂtĂŠse miatt egy 250 mĂŠter magas hegyet robbantottak szĂŠt, illetve hatmilliĂł kĂśbmĂŠternyi sziklĂĄs kőzetet hordtak el.) Az atomerőművet bemutatĂł helyszĂni sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂł idejĂŠn is szinte egymĂĄst ĂŠrtĂŠk a kĂśvet szĂĄllĂtĂł hatalmas teherautĂłk.
Az erőművet ĂŠpĂtő orosz szakemberek szerint a blokkok a legmodernebbek, a legbiztonsĂĄgosabbak ĂŠs a legmegbĂzhatĂłbbak KĂnĂĄban. A sokszintű biztonsĂĄgi rendszer egy rĂŠszĂŠt a Siemens szĂĄllĂtotta, a reaktorĂŠpĂźletet pedig dupla hĂŠj vĂŠdi. Ez utĂłbbi kibĂr minden elmĂŠletileg lehetsĂŠges fĂśldrengĂŠst, ĂĄrvizet, forgĂłszelet, ĂŠs a rĂĄeső nehĂŠz tĂĄrgyak sem roncsoljĂĄk. A reaktorĂŠpĂźlet akkor sem sĂŠrĂźlne meg, ha egy hĂşsztonnĂĄs repĂźlőgĂŠp rĂĄzuhanna. A reaktortartĂĄly alatt az esetleg megolvadt aktĂv zĂłna felfogĂĄsĂĄra alkalmas csapdĂĄt ĂŠpĂtettek. A hűtővizet a tengerből nyerik, ĂŠs a 8-9 Celsius-fokkal melegebb folyadĂŠkot oda is engedik vissza.
Az atomerőműbe az a TVEL hozza a fűtőanyagot, amelyik Paksra is szĂĄllĂt. (Ennek a cĂŠgnek a munkatĂĄrsai szedtĂŠk ki a 2003-as paksi balesetben szĂŠtesett fűtőanyagot.) A TVEL tavaly a Westinghouse amerikai cĂŠggel folytatott versenyben friss nukleĂĄris Ăźzemanyagok szĂĄllĂtĂĄsĂĄra kiĂrt kĂŠt tendert is megnyert: Ăgy e cĂŠg szĂĄllĂthat a csehorszĂĄgi Temelinbe ĂŠs a finnorszĂĄgi Loviisaba.
KĂnĂĄban PaksrĂłl is tudtunk meg Ăşj informĂĄciĂłkat. Pjotr Lavrenyuk, a TVEL alelnĂśke szerint a tĂĄrgyalĂĄsok eredmĂŠnyekĂŠnt 2009-től Ăşj tĂpusĂş fűtőanyag ĂŠrkezhet Paksra. Ennek az az előnye, hogy ugyanakkora villamosenergia-teljesĂtmĂŠnyhez tĂz szĂĄzalĂŠkkal kevesebb urĂĄn kell, ĂŠs a jelenleginĂŠl tovĂĄbb hasznĂĄlhatĂł. Ha beszerzik az Ăśsszes engedĂŠlyt, akkor Pakson 2014-től mĂĄr csak ilyen fűtőanyagban hasad a mag.
KĂŠrdĂŠsĂźnkre, hogy hazĂĄnk visszavihetnĂŠ-e a kiĂŠgett paksi fűtőanyagot, Lavrenyuk azt mondta: a hatĂĄlyos tĂśrvĂŠnyek szerint az OroszorszĂĄgban gyĂĄrtott, de mĂĄsutt elhasznĂĄlt Ăźzemanyagot elvileg vissza lehet vinni, de csak akkor, ha a feldolgozĂĄs utĂĄn megmaradt nem hasznosĂthatĂł radioaktĂv hulladĂŠkot a kĂźldő orszĂĄg ĂĄtveszi.
Lapunk informĂĄciĂłi szerint Paks nem forszĂrozza a visszaszĂĄllĂtĂĄst. Semmi sem kĂŠnyszerĂti erre őket, hiszen a milliĂĄrdokĂŠrt ĂŠpĂźlt tĂĄrozĂłban bőven van hely a kiĂŠgett fűtőelemeknek. Az is elkĂŠpzelhető, hogy a ma mĂŠg hulladĂŠknak tekinthető anyag előbb-utĂłbb jĂłl hasznosĂthatĂł anyagkĂŠnt eladhatĂł lesz. Addig meg elfĂŠr a Duna-parti vĂĄrosban.
Kína az atomiparnak is az ígéret földje
BulgĂĄria, KĂna, India, OroszorszĂĄg, JapĂĄn – nĂŠhĂĄny orszĂĄg, ahol atomerőművek ĂŠpĂźlnek. KĂnĂĄban az oroszok segĂtsĂŠgĂŠvel az idĂŠn kĂŠt, egyenkĂŠnt ezer megawattos blokkot kĂśtĂśttek rĂĄ az orszĂĄg elektromos hĂĄlĂłzatĂĄra. MegnĂŠztĂźk ezt a kettőt – Ărja a NĂŠpszabadsĂĄg.
KĂna a nukleĂĄris ipar szereplőinek is az ĂgĂŠret fĂśldje. Az 1,3 milliĂĄrdos lakossĂĄgĂş orszĂĄg falja az energiĂĄt, ĂĄm az atom mindĂśssze 1,9 szĂĄzalĂŠkot tesz ki az orszĂĄg energiamĂŠrlegĂŠben – jelenleg 11 reaktor műkĂśdik. Az orszĂĄg egyik legfőbb cĂŠlja, hogy 2030-ig az orszĂĄg terĂźletĂŠn legalĂĄbb hĂşsz Ăşj atomerőmű lĂŠtesĂźljĂśn. Ez pedig hatalmas Ăźzlet.
KĂna ebben az ĂŠvben kĂŠt blokkot is rĂĄkapcsolt az orszĂĄg elektromos hĂĄlĂłzatĂĄra – a kettő 120 milliĂł eurĂłba kerĂźlt. Az egyenkĂŠnt ezer megawattos blokkok a SĂĄrga-tenger partjĂĄn fekvő Lianyungangban lĂŠtesĂźltek. Ha minden jĂłl megy, tovĂĄbbi hat, hasonlĂł teljesĂtmĂŠnyű reaktort is felĂŠpĂtenek ott, amelynek az az ĂĄra, hogy Ăşjabb hegyeket kell elhurcolni a tenger partjĂĄrĂłl. (Az atomerőmű kĂŠt blokkjĂĄnak ĂŠpĂtĂŠse miatt egy 250 mĂŠter magas hegyet robbantottak szĂŠt, illetve hatmilliĂł kĂśbmĂŠternyi sziklĂĄs kőzetet hordtak el.) Az atomerőművet bemutatĂł helyszĂni sajtĂłtĂĄjĂŠkoztatĂł idejĂŠn is szinte egymĂĄst ĂŠrtĂŠk a kĂśvet szĂĄllĂtĂł hatalmas teherautĂłk.
Az erőművet ĂŠpĂtő orosz szakemberek szerint a blokkok a legmodernebbek, a legbiztonsĂĄgosabbak ĂŠs a legmegbĂzhatĂłbbak KĂnĂĄban. A sokszintű biztonsĂĄgi rendszer egy rĂŠszĂŠt a Siemens szĂĄllĂtotta, a reaktorĂŠpĂźletet pedig dupla hĂŠj vĂŠdi. Ez utĂłbbi kibĂr minden elmĂŠletileg lehetsĂŠges fĂśldrengĂŠst, ĂĄrvizet, forgĂłszelet, ĂŠs a rĂĄeső nehĂŠz tĂĄrgyak sem roncsoljĂĄk. A reaktorĂŠpĂźlet akkor sem sĂŠrĂźlne meg, ha egy hĂşsztonnĂĄs repĂźlőgĂŠp rĂĄzuhanna. A reaktortartĂĄly alatt az esetleg megolvadt aktĂv zĂłna felfogĂĄsĂĄra alkalmas csapdĂĄt ĂŠpĂtettek. A hűtővizet a tengerből nyerik, ĂŠs a 8-9 Celsius-fokkal melegebb folyadĂŠkot oda is engedik vissza.
Az atomerőműbe az a TVEL hozza a fűtőanyagot, amelyik Paksra is szĂĄllĂt. (Ennek a cĂŠgnek a munkatĂĄrsai szedtĂŠk ki a 2003-as paksi balesetben szĂŠtesett fűtőanyagot.) A TVEL tavaly a Westinghouse amerikai cĂŠggel folytatott versenyben friss nukleĂĄris Ăźzemanyagok szĂĄllĂtĂĄsĂĄra kiĂrt kĂŠt tendert is megnyert: Ăgy e cĂŠg szĂĄllĂthat a csehorszĂĄgi Temelinbe ĂŠs a finnorszĂĄgi Loviisaba.
KĂnĂĄban PaksrĂłl is tudtunk meg Ăşj informĂĄciĂłkat. Pjotr Lavrenyuk, a TVEL alelnĂśke szerint a tĂĄrgyalĂĄsok eredmĂŠnyekĂŠnt 2009-től Ăşj tĂpusĂş fűtőanyag ĂŠrkezhet Paksra. Ennek az az előnye, hogy ugyanakkora villamosenergia-teljesĂtmĂŠnyhez tĂz szĂĄzalĂŠkkal kevesebb urĂĄn kell, ĂŠs a jelenleginĂŠl tovĂĄbb hasznĂĄlhatĂł. Ha beszerzik az Ăśsszes engedĂŠlyt, akkor Pakson 2014-től mĂĄr csak ilyen fűtőanyagban hasad a mag.
KĂŠrdĂŠsĂźnkre, hogy hazĂĄnk visszavihetnĂŠ-e a kiĂŠgett paksi fűtőanyagot, Lavrenyuk azt mondta: a hatĂĄlyos tĂśrvĂŠnyek szerint az OroszorszĂĄgban gyĂĄrtott, de mĂĄsutt elhasznĂĄlt Ăźzemanyagot elvileg vissza lehet vinni, de csak akkor, ha a feldolgozĂĄs utĂĄn megmaradt nem hasznosĂthatĂł radioaktĂv hulladĂŠkot a kĂźldő orszĂĄg ĂĄtveszi.
Lapunk informĂĄciĂłi szerint Paks nem forszĂrozza a visszaszĂĄllĂtĂĄst. Semmi sem kĂŠnyszerĂti erre őket, hiszen a milliĂĄrdokĂŠrt ĂŠpĂźlt tĂĄrozĂłban bőven van hely a kiĂŠgett fűtőelemeknek. Az is elkĂŠpzelhető, hogy a ma mĂŠg hulladĂŠknak tekinthető anyag előbb-utĂłbb jĂłl hasznosĂthatĂł anyagkĂŠnt eladhatĂł lesz. Addig meg elfĂŠr a Duna-parti vĂĄrosban.
