Nem igaz, hogy a balkĂĄni kapacitĂĄshiĂĄny miatt drĂĄgul a magyar villamos energia, mert a hazai erőművek alacsony kihasznĂĄltsĂĄggal ĂŠs hatĂŠkonysĂĄggal műkĂśdnek, inkĂĄbb egy mestersĂŠges hiĂĄnyrĂłl lehet beszĂŠlni â derĂźl ki a RegionĂĄlis EnergiagazdasĂĄgi KutatĂłkĂśzpont (REKK) tanulmĂĄnyĂĄbĂłl. Egy mĂĄsik vizsgĂĄlatuk szerint pedig a CO2 kvĂłtakibocsĂĄtĂĄs 2005 ĂŠs 2006-os tĂşlallokĂĄciĂłja miatt az ĂŠrintett erőművek ĂśsszessĂŠgĂŠben 24,3 milliĂĄrd forint hasznot kĂśnyvelhettek el, ami a teljes hazai energiatermelĂŠsre felosztva 0,51 forint/kilowattĂłrĂĄt jelent, vagyis ez az ĂŠrintett erőművek extra nyeresĂŠgekĂŠnt jelentkezett. Ahelyett, hogy ennyivel csĂśkkent volna az ĂĄram termelői ĂĄra.
Amennyiben valĂłs ĂĄramhiĂĄny ĂŠs emiatt tĂŠnyleg olyan jelentős ĂĄrnyomĂĄs lenne a dĂŠlkelet-eurĂłpai orszĂĄgokban, mint amiről ĂĄllandĂłan beszĂŠlnek, akkor lĂŠnyegesen jobban kihasznĂĄlnĂĄk a magyar erőművek meglĂŠvő kapacitĂĄsukat, sokkal tĂśbb ĂĄramot termelnĂŠnek ĂŠs exportĂĄlnĂĄk a tĂśbblet energiĂĄt. Viszont ezt nem tapasztaljuk, tehĂĄt inkĂĄbb egy mestersĂŠgesen kialakĂtott hiĂĄnyrĂłl beszĂŠlhetĂźnk â mondta KaderjĂĄk PĂŠter, a REKK igazgatĂłja.
A kĂśzpont tanulmĂĄnya szerint tulajdonkĂŠppen nem beszĂŠlhetĂźnk valĂłs piaci versenyről addig, amĂg a hazai erőművi termelĂŠs tĂśbbsĂŠgĂŠt hosszĂş tĂĄvĂş ĂĄramvĂĄsĂĄrlĂĄsi szerződĂŠsekben (HTM) egy dominĂĄns piaci szereplő kĂśtĂśtte le. A jĂśvő ĂŠvi ĂĄrakra vonatkozĂłan hĂĄromfĂŠle modellezĂŠst vĂŠgeztek el, egyet a HTM-ekkel, egyet ezek teljes felbontĂĄsĂĄval, mĂg a harmadik vĂĄltozat a rĂŠszleges megszĂźntetĂŠssel szĂĄmol. UtĂłbbi esetben az alaperőműveknĂŠl, tehĂĄt a Paksi AtomerőműnĂŠl, a MĂĄtrai erőműnĂŠl ĂŠs a Csepeli erőműnĂŠl megmaradna a HTM. Az első esetben 17,80-18 forint/kilowattĂłra, a mĂĄsodikban ĂŠs a harmadikban pedig egyformĂĄn 16,60 forint/kilowattĂłra termelői ĂĄtlagĂĄr jĂśn ki.
KaderjĂĄk ezzel egyĂźtt bĂrĂĄlta az exportra kivetett rendszerhasznĂĄlati dĂjat is, mert szerinte MagyarorszĂĄg nettĂł importőrkĂŠnt ĂŠvente 6-7 terawattĂłra villamos energiĂĄt hoz be kĂźlfĂśldről. Ennek ismeretĂŠben nem jĂł dĂśntĂŠs, hogy az exportra kerĂźlő villamos energiĂĄra kivetett a kormĂĄnyzat egy exportvĂĄmnak tekinthető rendszerhasznĂĄlati dĂjat, ami 4,40 forint/kilowattĂłra. Ez ugyanis igen rossz Ăźzenet egy nettĂł importőr orszĂĄg rĂŠszĂŠről. Ugyanezt bevezethetik a nekĂźnk exportĂĄlĂł orszĂĄgok is, akkor pedig mintegy 30 milliĂĄrd forinttal drĂĄgulna meg ĂŠvente a felhasznĂĄlt villamos energia.
A REKK elkĂŠszĂtette a 2005 ĂŠs 2006-os eurĂłpai ĂŠs magyar EU-ETS kibocsĂĄtĂĄsi adatok elemzĂŠsĂŠt is. Eszerint az EurĂłpai UniĂł KibocsĂĄtĂĄs-Kereskedelmi Rendszere (EU-ETS) hatĂĄlya alĂĄ tartozĂł vĂĄllalatoknak mĂĄr kĂŠt alkalommal validĂĄlt adatokat kellett kĂśzzĂŠtenniĂźk a szĂŠn-dioxid kibocsĂĄtĂĄsukra vonatkozĂłan. E szerint jelentős tőketranszferek zajlottak le, ĂŠs hazĂĄnk a rĂŠgiĂł mĂĄs orszĂĄgaihoz hasonlĂłan hasznot kĂśnyvelhetett el a szabĂĄlyozĂĄs bevezetĂŠsĂŠvel, Ăśsszesen a kĂŠt ĂŠv alatt ĂĄtlagosan 32,5 milliĂĄrd forintot. Ebből a legjelentősebb Ăśsszeget a villamos energiatermelő vĂĄllalatok kaptĂĄk, a kapott kvĂłtĂĄra vetĂtve pedig az Ăźvegipar jĂĄrt a legjobban.
A magyarorszĂĄgi lĂŠtesĂtmĂŠnyek mindĂśssze 18 szĂĄzalĂŠka bĂrt bizonyos mĂŠrtĂŠkű hiĂĄnnyal a kĂŠt ĂŠv alatt. A villamos energia termelők esetĂŠben Ăśsszesen nĂŠgyen, ezeket 7,7, illetve 8,6 milliĂĄrd forinttal tĂĄmogatta a magyar ĂĄllam 2005-ben ĂŠs 2006-ban. Ha ezt elosztjuk az egĂŠsz magyar villamos energiatermelĂŠssel, akkor ez 0,23 Ft/kilowattĂłrĂĄt jelent, azonban ha csak az ETS alĂĄ tartozĂł lĂŠtesĂtmĂŠnyek ĂĄltal termelt energiĂĄval hasonlĂtjuk Ăśssze, akkor ez a szĂĄm 0,51 Ft/kilowattĂłra.
Az ĂŠrintett erőművek esetĂŠben ezt ĂĄllami tĂĄmogatĂĄskĂŠnt foghatjuk fel, vagyis ez az ĂŠrintett erőműveknĂŠl tulajdonkĂŠppen 0,51 forint/kilowattĂłra extra nyeresĂŠgekĂŠnt jelentkezett, ahelyett, hogy ennyivel csĂśkkent volna az ĂĄram termelői ĂĄra.
A kĂśvetkező időszakra vonatkozĂłan előzetesen az lĂĄthatĂł, hogy az EU bizottsĂĄg 2008-2012-re vĂĄrhatĂłan mintegy 15 szĂĄzalĂŠkkal kevesebb kvĂłtĂĄt biztosĂt MagyarorszĂĄgnak is, ĂĄm ez a jelenlegi termelĂŠsi szintet figyelembe vĂŠve nagyjĂĄbĂłl fedezi majd a tĂŠnyleges kibocsĂĄtĂĄst.
Lesz áram vagy sem, ez itt a kérdés?
Nem igaz, hogy a balkĂĄni kapacitĂĄshiĂĄny miatt drĂĄgul a magyar villamos energia, mert a hazai erőművek alacsony kihasznĂĄltsĂĄggal ĂŠs hatĂŠkonysĂĄggal műkĂśdnek, inkĂĄbb egy mestersĂŠges hiĂĄnyrĂłl lehet beszĂŠlni â derĂźl ki a RegionĂĄlis EnergiagazdasĂĄgi KutatĂłkĂśzpont (REKK) tanulmĂĄnyĂĄbĂłl. Egy mĂĄsik vizsgĂĄlatuk szerint pedig a CO2 kvĂłtakibocsĂĄtĂĄs 2005 ĂŠs 2006-os tĂşlallokĂĄciĂłja miatt az ĂŠrintett erőművek ĂśsszessĂŠgĂŠben 24,3 milliĂĄrd forint hasznot kĂśnyvelhettek el, ami a teljes hazai energiatermelĂŠsre felosztva 0,51 forint/kilowattĂłrĂĄt jelent, vagyis ez az ĂŠrintett erőművek extra nyeresĂŠgekĂŠnt jelentkezett. Ahelyett, hogy ennyivel csĂśkkent volna az ĂĄram termelői ĂĄra.
Amennyiben valĂłs ĂĄramhiĂĄny ĂŠs emiatt tĂŠnyleg olyan jelentős ĂĄrnyomĂĄs lenne a dĂŠlkelet-eurĂłpai orszĂĄgokban, mint amiről ĂĄllandĂłan beszĂŠlnek, akkor lĂŠnyegesen jobban kihasznĂĄlnĂĄk a magyar erőművek meglĂŠvő kapacitĂĄsukat, sokkal tĂśbb ĂĄramot termelnĂŠnek ĂŠs exportĂĄlnĂĄk a tĂśbblet energiĂĄt. Viszont ezt nem tapasztaljuk, tehĂĄt inkĂĄbb egy mestersĂŠgesen kialakĂtott hiĂĄnyrĂłl beszĂŠlhetĂźnk â mondta KaderjĂĄk PĂŠter, a REKK igazgatĂłja.
A kĂśzpont tanulmĂĄnya szerint tulajdonkĂŠppen nem beszĂŠlhetĂźnk valĂłs piaci versenyről addig, amĂg a hazai erőművi termelĂŠs tĂśbbsĂŠgĂŠt hosszĂş tĂĄvĂş ĂĄramvĂĄsĂĄrlĂĄsi szerződĂŠsekben (HTM) egy dominĂĄns piaci szereplő kĂśtĂśtte le. A jĂśvő ĂŠvi ĂĄrakra vonatkozĂłan hĂĄromfĂŠle modellezĂŠst vĂŠgeztek el, egyet a HTM-ekkel, egyet ezek teljes felbontĂĄsĂĄval, mĂg a harmadik vĂĄltozat a rĂŠszleges megszĂźntetĂŠssel szĂĄmol. UtĂłbbi esetben az alaperőműveknĂŠl, tehĂĄt a Paksi AtomerőműnĂŠl, a MĂĄtrai erőműnĂŠl ĂŠs a Csepeli erőműnĂŠl megmaradna a HTM. Az első esetben 17,80-18 forint/kilowattĂłra, a mĂĄsodikban ĂŠs a harmadikban pedig egyformĂĄn 16,60 forint/kilowattĂłra termelői ĂĄtlagĂĄr jĂśn ki.
KaderjĂĄk ezzel egyĂźtt bĂrĂĄlta az exportra kivetett rendszerhasznĂĄlati dĂjat is, mert szerinte MagyarorszĂĄg nettĂł importőrkĂŠnt ĂŠvente 6-7 terawattĂłra villamos energiĂĄt hoz be kĂźlfĂśldről. Ennek ismeretĂŠben nem jĂł dĂśntĂŠs, hogy az exportra kerĂźlő villamos energiĂĄra kivetett a kormĂĄnyzat egy exportvĂĄmnak tekinthető rendszerhasznĂĄlati dĂjat, ami 4,40 forint/kilowattĂłra. Ez ugyanis igen rossz Ăźzenet egy nettĂł importőr orszĂĄg rĂŠszĂŠről. Ugyanezt bevezethetik a nekĂźnk exportĂĄlĂł orszĂĄgok is, akkor pedig mintegy 30 milliĂĄrd forinttal drĂĄgulna meg ĂŠvente a felhasznĂĄlt villamos energia.
A REKK elkĂŠszĂtette a 2005 ĂŠs 2006-os eurĂłpai ĂŠs magyar EU-ETS kibocsĂĄtĂĄsi adatok elemzĂŠsĂŠt is. Eszerint az EurĂłpai UniĂł KibocsĂĄtĂĄs-Kereskedelmi Rendszere (EU-ETS) hatĂĄlya alĂĄ tartozĂł vĂĄllalatoknak mĂĄr kĂŠt alkalommal validĂĄlt adatokat kellett kĂśzzĂŠtenniĂźk a szĂŠn-dioxid kibocsĂĄtĂĄsukra vonatkozĂłan. E szerint jelentős tőketranszferek zajlottak le, ĂŠs hazĂĄnk a rĂŠgiĂł mĂĄs orszĂĄgaihoz hasonlĂłan hasznot kĂśnyvelhetett el a szabĂĄlyozĂĄs bevezetĂŠsĂŠvel, Ăśsszesen a kĂŠt ĂŠv alatt ĂĄtlagosan 32,5 milliĂĄrd forintot. Ebből a legjelentősebb Ăśsszeget a villamos energiatermelő vĂĄllalatok kaptĂĄk, a kapott kvĂłtĂĄra vetĂtve pedig az Ăźvegipar jĂĄrt a legjobban.
A magyarorszĂĄgi lĂŠtesĂtmĂŠnyek mindĂśssze 18 szĂĄzalĂŠka bĂrt bizonyos mĂŠrtĂŠkű hiĂĄnnyal a kĂŠt ĂŠv alatt. A villamos energia termelők esetĂŠben Ăśsszesen nĂŠgyen, ezeket 7,7, illetve 8,6 milliĂĄrd forinttal tĂĄmogatta a magyar ĂĄllam 2005-ben ĂŠs 2006-ban. Ha ezt elosztjuk az egĂŠsz magyar villamos energiatermelĂŠssel, akkor ez 0,23 Ft/kilowattĂłrĂĄt jelent, azonban ha csak az ETS alĂĄ tartozĂł lĂŠtesĂtmĂŠnyek ĂĄltal termelt energiĂĄval hasonlĂtjuk Ăśssze, akkor ez a szĂĄm 0,51 Ft/kilowattĂłra.
Az ĂŠrintett erőművek esetĂŠben ezt ĂĄllami tĂĄmogatĂĄskĂŠnt foghatjuk fel, vagyis ez az ĂŠrintett erőműveknĂŠl tulajdonkĂŠppen 0,51 forint/kilowattĂłra extra nyeresĂŠgekĂŠnt jelentkezett, ahelyett, hogy ennyivel csĂśkkent volna az ĂĄram termelői ĂĄra.
A kĂśvetkező időszakra vonatkozĂłan előzetesen az lĂĄthatĂł, hogy az EU bizottsĂĄg 2008-2012-re vĂĄrhatĂłan mintegy 15 szĂĄzalĂŠkkal kevesebb kvĂłtĂĄt biztosĂt MagyarorszĂĄgnak is, ĂĄm ez a jelenlegi termelĂŠsi szintet figyelembe vĂŠve nagyjĂĄbĂłl fedezi majd a tĂŠnyleges kibocsĂĄtĂĄst.
