Az atomenergia három évtizeden belüli feladását, munkahelyteremtést, a defláció letörését és 2020-ra háromszázalékos gazdasági növekedést ígér kedden közzétett választási programjában a kormányzó Japán Demokrata Párt (DPJ). A kormánypárt továbbá “higgadt” és “gyakorlatias” külpolitikát és az ország területének – köztük más államok által vitatott szigeteinek – hatékony védelmét ígérte a Noda Josihiko miniszterelnök által bemutatott programban.
A szigetország gazdasági gondjain a DPJ az újjáépítés felgyorsításával és 2013 elején gazdaságélénkítő költségvetés-kiegészítés benyújtásával javítana, a deflációval pedig – az agresszív lépéseket sürgető ellenzéki Liberális Demokrata Párttal szemben – a jegybankkal együttműködve akar küzdeni a párt. Emellett az augusztusban elfogadott áfaemelésből befolyó összegeket teljes egészében a társadalombiztosítási rendszer finanszírozására költené a párt, de egyúttal a költségvetési hiány két éven belül történő megfelezését, valamint tíz éven belül költségvetési többlet elérését helyezte kilátásba. A DPJ csatlakozna a Csendes-óceáni Partnerség elnevezésű szabadkereskedelmi egyezményhez, és Kínával, valamint Dél-Koreával kötendő háromoldalú kereskedelmi szerződés megkötését is támogatja.
Az atomenergiáról való lemondást a fukusimai baleset után jelentette be először a kormány. A terv szerint a kormány “minden rendelkezésére álló politikai eszközt be fog vetni azon cél elérése érdekében, hogy a 2030-as évek végére egy atomerőmű se üzemeljen” az országban. Ezzel párhuzamosan harminc százalékra tervezik növelni a megújuló energiaforrások részarányát az ország áramellátásában. A tervezet szerint – amelynek formális jóváhagyására a közeljövőben kerülhet sor – többé nem építenének új atomerőműveket Japánban, ugyanakkor a megfelelő biztonsági intézkedések mellett engedélyeznék a leállított reaktorok újraindítását, amelyek élettartamát 40 évben maximalizálnák.
A fukusimai atombaleset árnyékában meghozott döntést gazdasági szereplők élésen bírálták, arra figyelmeztetve, hogy az ártani fog az ország gazdaságának gerincét adó iparnak. Egy, a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó tisztviselő ugyanakkor azt mondta, hogy a nukleáris energia feladására vonatkozó terv “nem vállalás, csupán ambíció”. Japán sajtóhírek szerint a kormány egyelőre nem tervezi leállítani az urándúsítást és az elhasznált fűtőelemek újrafeldolgozását, ami némileg ellentmond az atomenergia teljes feladására vonatkozó terveknek. A tavaly márciusi fukusimai balesetet megelőzően a kormány ötven százalékra tervezte emelni a nukleáris energia részarányát az ország áramellátásában 2030-ra. Azóta azonban a lakossági félelmek miatt energiapolitikai hátraarcra kényszerült a kabinet.
A stratégiát alig egy héttel később felvizezte a kabinet: a véglegesen elfogadott stratégia ugyanis már nem tartalmazott konkrét időhatárt az atomenergiáról való lemondásra vonatkozóan.Noda Josihiko miniszterelnök tévébeszédében az elhasznált fűtőanyagok újrafeldolgozásával, illetve a nukleáris hulladék tárolásával kapcsolatos problémákkal indokolta a döntést, leszögezve, hogy változatlanul cél az atomenergia feladása.Japán sajtóhírek szerint a kabinet azért “vizezte fel” a korábbi stratégiát, mert azt éles bírálatok érték a japán üzleti lobbi, az atomipari létesítményeknek otthon adó önkormányzatok, valamint a lépés nemzetközi hatásai miatt aggódó Egyesült Államok részéről.
Japán választások – A nukleáris nem
Az atomenergia három évtizeden belüli feladását, munkahelyteremtést, a defláció letörését és 2020-ra háromszázalékos gazdasági növekedést ígér kedden közzétett választási programjában a kormányzó Japán Demokrata Párt (DPJ). A kormánypárt továbbá “higgadt” és “gyakorlatias” külpolitikát és az ország területének – köztük más államok által vitatott szigeteinek – hatékony védelmét ígérte a Noda Josihiko miniszterelnök által bemutatott programban.
A szigetország gazdasági gondjain a DPJ az újjáépítés felgyorsításával és 2013 elején gazdaságélénkítő költségvetés-kiegészítés benyújtásával javítana, a deflációval pedig – az agresszív lépéseket sürgető ellenzéki Liberális Demokrata Párttal szemben – a jegybankkal együttműködve akar küzdeni a párt. Emellett az augusztusban elfogadott áfaemelésből befolyó összegeket teljes egészében a társadalombiztosítási rendszer finanszírozására költené a párt, de egyúttal a költségvetési hiány két éven belül történő megfelezését, valamint tíz éven belül költségvetési többlet elérését helyezte kilátásba. A DPJ csatlakozna a Csendes-óceáni Partnerség elnevezésű szabadkereskedelmi egyezményhez, és Kínával, valamint Dél-Koreával kötendő háromoldalú kereskedelmi szerződés megkötését is támogatja.
Az atomenergiáról való lemondást a fukusimai baleset után jelentette be először a kormány. A terv szerint a kormány “minden rendelkezésére álló politikai eszközt be fog vetni azon cél elérése érdekében, hogy a 2030-as évek végére egy atomerőmű se üzemeljen” az országban. Ezzel párhuzamosan harminc százalékra tervezik növelni a megújuló energiaforrások részarányát az ország áramellátásában. A tervezet szerint – amelynek formális jóváhagyására a közeljövőben kerülhet sor – többé nem építenének új atomerőműveket Japánban, ugyanakkor a megfelelő biztonsági intézkedések mellett engedélyeznék a leállított reaktorok újraindítását, amelyek élettartamát 40 évben maximalizálnák.
A fukusimai atombaleset árnyékában meghozott döntést gazdasági szereplők élésen bírálták, arra figyelmeztetve, hogy az ártani fog az ország gazdaságának gerincét adó iparnak. Egy, a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó tisztviselő ugyanakkor azt mondta, hogy a nukleáris energia feladására vonatkozó terv “nem vállalás, csupán ambíció”. Japán sajtóhírek szerint a kormány egyelőre nem tervezi leállítani az urándúsítást és az elhasznált fűtőelemek újrafeldolgozását, ami némileg ellentmond az atomenergia teljes feladására vonatkozó terveknek. A tavaly márciusi fukusimai balesetet megelőzően a kormány ötven százalékra tervezte emelni a nukleáris energia részarányát az ország áramellátásában 2030-ra. Azóta azonban a lakossági félelmek miatt energiapolitikai hátraarcra kényszerült a kabinet.
A stratégiát alig egy héttel később felvizezte a kabinet: a véglegesen elfogadott stratégia ugyanis már nem tartalmazott konkrét időhatárt az atomenergiáról való lemondásra vonatkozóan.Noda Josihiko miniszterelnök tévébeszédében az elhasznált fűtőanyagok újrafeldolgozásával, illetve a nukleáris hulladék tárolásával kapcsolatos problémákkal indokolta a döntést, leszögezve, hogy változatlanul cél az atomenergia feladása.Japán sajtóhírek szerint a kabinet azért “vizezte fel” a korábbi stratégiát, mert azt éles bírálatok érték a japán üzleti lobbi, az atomipari létesítményeknek otthon adó önkormányzatok, valamint a lépés nemzetközi hatásai miatt aggódó Egyesült Államok részéről.
