A JapĂĄnban mĂĄrcius 11-ĂŠn tĂśrtĂŠnt termĂŠszeti katasztrĂłfĂĄt kĂśvetĂľ nukleĂĄris balesetsorozat, mely a mai napig nem ĂŠrt vĂŠget, fokozta az ĂŠrdeklĂľdĂŠst a NemzetkĂśzi Atomenergetikai ĂgynĂśksĂŠg legutĂłbbi kiadvĂĄnya irĂĄnt. A jelentĂŠs szerint a biztonsĂĄgtechnikai rĂŠszletekre ĂĄltalĂĄban kisebb hangsĂşlyt fektettek a beruhĂĄzĂłk, mint kellett volna. A kĂśvetkezĂľ ĂŠvtizedekben nĂľvekvĂľ problĂŠma lesz a kiĂśregedĂŠs miatt bezĂĄrandĂł Ăźzemek fĂťtĂľanyagainak tĂĄrolĂĄsa.
Az ĂśregedĂľ atomerĂľmĂťvek leĂĄllĂtĂĄsa fokozott biztonsĂĄgi ĂŠs kĂśrnyezeti kockĂĄzati tĂŠnyezĂľ lesz a 2020-2030-as ĂŠvekben, ekkor vĂĄrhatĂł a bezĂĄrĂĄsok szĂĄmĂĄnak csĂşcsa – olvashatĂł a NemzetkĂśzi Atomenergetikai ĂgynĂśksĂŠg (International Atomic Energy Agency â IAEA) rĂśvid jelentĂŠsĂŠben, melyet nem sokkal a japĂĄn katasztrĂłfa elĂľtt publikĂĄlt. Azt is megjegyzi, hogy “esetenkĂŠnt az atomenergetikai programok gyorsabban haladtak a szĂźksĂŠges szabĂĄlyozĂĄsi ĂŠs biztonsĂĄgi infrastruktĂşra ĂŠs kapacitĂĄs biztosĂtĂĄsĂĄnĂĄl.” A nukleĂĄris biztonsĂĄgi ĂĄttekintĂŠs 2010-ben (Nuclear Safety Review for the Year 2010) cĂmĂť kiadvĂĄny most, a JapĂĄnban tĂśrtĂŠnt atombalesetek utĂĄn nagy ĂŠrdeklĂľdĂŠst vĂĄltott ki.
Az ENSZ szervezete tĂśbbek kĂśzt azt is megfogalmazza, hogy annak idejĂŠn aktĂvan kĂśzremĂťkĂśdĂśtt a biztonsĂĄgi keretelĂľĂrĂĄsok megalkotĂĄsĂĄban, ezen belĂźl az atomerĂľmĂťvekkel kapcsolatos elfogadhatĂł radioaktivitĂĄs-szint meghatĂĄrozĂĄsĂĄban. Az IAEA fĂľigazgatĂłja, Jukija Amano e hĂŠten egy konferenciĂĄn elmondta, a nemzetkĂśzi szabĂĄlyozĂĄsok szigorĂtĂĄsĂĄra van szĂźksĂŠg, ugyanakkor az IAEA nem ellenĂľrzĂľ szervezet, a biztonsĂĄgra valĂł tĂśrekvĂŠs az egyes orszĂĄgok felelĂľssĂŠge.
BeszĂŠdĂŠben elhangzott a mostanĂĄban sokszor hangoztatott adategyĂźttes, ami szerint a jelenleg a vilĂĄgon ĂźzemelĂľ 441 reaktor az 1970-es ’80-as ĂŠvekben ĂŠpĂźlt, nagyjĂĄbĂłl 35 ĂŠv ĂźzemidĂľre tervezve, a Fukusimai erĂľmĂť ugyancsak kiĂśregedĂľben volt, ĂŠppen a vĂŠgleges leĂĄllĂtĂĄsĂĄra kĂŠszĂźltek. A hamarosan bekĂśvetkezĂľ bezĂĄrĂĄsi hullĂĄm meglehetĂľs logisztikai, technolĂłgiai ĂŠs kĂśrnyezeti kihĂvĂĄsok elĂŠ fogja ĂĄllĂtani a tĂĄrsadalmakat â ĂĄll a tanulmĂĄnyban. HozzĂĄteszi, a nukleĂĄris hulladĂŠk kezelĂŠse elĂľrelĂĄtĂł tervezĂŠst igĂŠnyel.
A kiadvĂĄny konkrĂŠt megnevezĂŠst mellĂľzve azt Ărja, hogy pĂĄr atomerĂľmĂť ĂźzemeltetĂľi â valĂłszĂnĂťleg a bezĂĄrĂĄs okozta kihĂvĂĄsok miatt â komolyan fontolgatjĂĄk, hogy az egysĂŠgeket ĂźzemidejĂźkĂśn jĂłval tĂşl is mĂťkĂśdtessĂŠk. MĂĄs, fĂľleg fejlĂľdĂľ orszĂĄgok pedig az atomenergiĂĄban lĂĄtjĂĄk a nĂľvekvĂľ energiaigĂŠnyĂźkre ĂŠs a globĂĄlis felmelegedĂŠsre a vĂĄlaszt.
IAEA: nem elég nagy a hangsúly a biztonságon
A JapĂĄnban mĂĄrcius 11-ĂŠn tĂśrtĂŠnt termĂŠszeti katasztrĂłfĂĄt kĂśvetĂľ nukleĂĄris balesetsorozat, mely a mai napig nem ĂŠrt vĂŠget, fokozta az ĂŠrdeklĂľdĂŠst a NemzetkĂśzi Atomenergetikai ĂgynĂśksĂŠg legutĂłbbi kiadvĂĄnya irĂĄnt. A jelentĂŠs szerint a biztonsĂĄgtechnikai rĂŠszletekre ĂĄltalĂĄban kisebb hangsĂşlyt fektettek a beruhĂĄzĂłk, mint kellett volna. A kĂśvetkezĂľ ĂŠvtizedekben nĂľvekvĂľ problĂŠma lesz a kiĂśregedĂŠs miatt bezĂĄrandĂł Ăźzemek fĂťtĂľanyagainak tĂĄrolĂĄsa.
Az ĂśregedĂľ atomerĂľmĂťvek leĂĄllĂtĂĄsa fokozott biztonsĂĄgi ĂŠs kĂśrnyezeti kockĂĄzati tĂŠnyezĂľ lesz a 2020-2030-as ĂŠvekben, ekkor vĂĄrhatĂł a bezĂĄrĂĄsok szĂĄmĂĄnak csĂşcsa – olvashatĂł a NemzetkĂśzi Atomenergetikai ĂgynĂśksĂŠg (International Atomic Energy Agency â IAEA) rĂśvid jelentĂŠsĂŠben, melyet nem sokkal a japĂĄn katasztrĂłfa elĂľtt publikĂĄlt. Azt is megjegyzi, hogy “esetenkĂŠnt az atomenergetikai programok gyorsabban haladtak a szĂźksĂŠges szabĂĄlyozĂĄsi ĂŠs biztonsĂĄgi infrastruktĂşra ĂŠs kapacitĂĄs biztosĂtĂĄsĂĄnĂĄl.” A nukleĂĄris biztonsĂĄgi ĂĄttekintĂŠs 2010-ben (Nuclear Safety Review for the Year 2010) cĂmĂť kiadvĂĄny most, a JapĂĄnban tĂśrtĂŠnt atombalesetek utĂĄn nagy ĂŠrdeklĂľdĂŠst vĂĄltott ki.
Az ENSZ szervezete tĂśbbek kĂśzt azt is megfogalmazza, hogy annak idejĂŠn aktĂvan kĂśzremĂťkĂśdĂśtt a biztonsĂĄgi keretelĂľĂrĂĄsok megalkotĂĄsĂĄban, ezen belĂźl az atomerĂľmĂťvekkel kapcsolatos elfogadhatĂł radioaktivitĂĄs-szint meghatĂĄrozĂĄsĂĄban. Az IAEA fĂľigazgatĂłja, Jukija Amano e hĂŠten egy konferenciĂĄn elmondta, a nemzetkĂśzi szabĂĄlyozĂĄsok szigorĂtĂĄsĂĄra van szĂźksĂŠg, ugyanakkor az IAEA nem ellenĂľrzĂľ szervezet, a biztonsĂĄgra valĂł tĂśrekvĂŠs az egyes orszĂĄgok felelĂľssĂŠge.
BeszĂŠdĂŠben elhangzott a mostanĂĄban sokszor hangoztatott adategyĂźttes, ami szerint a jelenleg a vilĂĄgon ĂźzemelĂľ 441 reaktor az 1970-es ’80-as ĂŠvekben ĂŠpĂźlt, nagyjĂĄbĂłl 35 ĂŠv ĂźzemidĂľre tervezve, a Fukusimai erĂľmĂť ugyancsak kiĂśregedĂľben volt, ĂŠppen a vĂŠgleges leĂĄllĂtĂĄsĂĄra kĂŠszĂźltek. A hamarosan bekĂśvetkezĂľ bezĂĄrĂĄsi hullĂĄm meglehetĂľs logisztikai, technolĂłgiai ĂŠs kĂśrnyezeti kihĂvĂĄsok elĂŠ fogja ĂĄllĂtani a tĂĄrsadalmakat â ĂĄll a tanulmĂĄnyban. HozzĂĄteszi, a nukleĂĄris hulladĂŠk kezelĂŠse elĂľrelĂĄtĂł tervezĂŠst igĂŠnyel.
A kiadvĂĄny konkrĂŠt megnevezĂŠst mellĂľzve azt Ărja, hogy pĂĄr atomerĂľmĂť ĂźzemeltetĂľi â valĂłszĂnĂťleg a bezĂĄrĂĄs okozta kihĂvĂĄsok miatt â komolyan fontolgatjĂĄk, hogy az egysĂŠgeket ĂźzemidejĂźkĂśn jĂłval tĂşl is mĂťkĂśdtessĂŠk. MĂĄs, fĂľleg fejlĂľdĂľ orszĂĄgok pedig az atomenergiĂĄban lĂĄtjĂĄk a nĂľvekvĂľ energiaigĂŠnyĂźkre ĂŠs a globĂĄlis felmelegedĂŠsre a vĂĄlaszt.
