A megújuló forrásokból származó, egyenetlenül termelődő elektromos áram ezentúl nem okoz problémát a rendszereknek, legalábbis Németországban, 2013-tól. Az E.On az áramot hidrogén segítségével, a földgázzal vegyítve tárolná.
A szélerőművek által termelt energia mennyisége meglehetősen ingadozó, ami az elektromos hálózatokban egyensúlyproblémákhoz vezet, ezért az E.On olyan fejlesztéssel állt elő, ami a problémára választ ad. A Falkenhagenben 2013-tól üzemelő telephelyen a szélturbinák által termelt energiát hidrogéngázként tárolják, ami könnyedén vegyíthető a földgázzal, így a zöld energia a hagyományossal keveredve érvényesülhet.
Az eljárás lényege, hogy a villamos energiát arra használják fel, hogy a vizet elektrolízis útján hidrogén- és oxigén molekulákra bontják, előbbit pedig a földgázrendszerbe injekciózzák, magyarázta Christian Folke és Stefan Rickelt, az E.On vezető szakértői az Európai Parlamentben tartott gázhéten. A hidrogén aránya a földgázban 2 százalékig növelhető általában, de egyes rendszerekben ennél magasabb részt is kitehet. A gázüzemű autóknál viszont egyértelműen 2 százalék a felső határ. Ez az arány nem tűnhet túl magasnak, de tekintettel a földgázrendszer méretére, több, mint elég ahhoz, hogy a szélenergia által okozott egyensúlyproblémák megoldódjanak ennek segítségével, magyarázták a német vállalat szakértői előadásukban.
A hidrogén tisztán is használható üzemanyagként, de szén-dioxiddal reagáltatva metánozható is, így 80 százalékos energiahatásfokú gáz kapható. A hidrogén így szélcsend idején bármikor felhasználható villamos energia termelésére, de bárhol másutt is, lévén a gáz szállítása olcsóbb, mint az elektromos áramé. A technológia legfontosabb eredménye pedig a válasz a régen megoldatlan problémára, hogy hogyan tároljuk a pillanatnyilag felesleges villamos energiát.
A rendszer segítségével a megújulók iparága új lendületet kaphat, hiszen azok rapszodikus áramtermelése mindig is gondot jelentett az elektromos áram hálózatoknak. Továbbá, megkíméli ezeket az egyensúlyozó műveletek költségeitől, valamint a spot-piacon is fontos szerepe lehet a jövőben az arbitrázs-ügyleteknél, magyarázza Folke.
Az újítást azonban a villamos energia hálózatának és a földgázrendszer üzemeltetőjének is meg kell tanulnia használni, hiszen csak akkor lehet eredményes a fejlesztés, ha a két irányítás megfelelően kommunikál egymással, folytatja Rickelt.
A csoport most azt vizsgálja, miként lehetne föld alatti hidrogéntárolókat létrehozni a földgáztárolók mintájára, illetve szeretnének kifejleszteni egy, a fogyasztók szintjén használható rendszert, ami az egyes háztartások igényeihez igazodva kontrollálná az áramtermelést.
A hidrogénes technológiát egyébként nem csak az E.On, de a holland Gasunie és a német Greenpeace Energy állapodott meg hasonló létesítmény megépítésében, amely szintén 2013-tól üzemelne Észak-Németországban.
Hidrogénben tárolható az áram
A megújuló forrásokból származó, egyenetlenül termelődő elektromos áram ezentúl nem okoz problémát a rendszereknek, legalábbis Németországban, 2013-tól. Az E.On az áramot hidrogén segítségével, a földgázzal vegyítve tárolná.
A szélerőművek által termelt energia mennyisége meglehetősen ingadozó, ami az elektromos hálózatokban egyensúlyproblémákhoz vezet, ezért az E.On olyan fejlesztéssel állt elő, ami a problémára választ ad. A Falkenhagenben 2013-tól üzemelő telephelyen a szélturbinák által termelt energiát hidrogéngázként tárolják, ami könnyedén vegyíthető a földgázzal, így a zöld energia a hagyományossal keveredve érvényesülhet.
Az eljárás lényege, hogy a villamos energiát arra használják fel, hogy a vizet elektrolízis útján hidrogén- és oxigén molekulákra bontják, előbbit pedig a földgázrendszerbe injekciózzák, magyarázta Christian Folke és Stefan Rickelt, az E.On vezető szakértői az Európai Parlamentben tartott gázhéten. A hidrogén aránya a földgázban 2 százalékig növelhető általában, de egyes rendszerekben ennél magasabb részt is kitehet. A gázüzemű autóknál viszont egyértelműen 2 százalék a felső határ. Ez az arány nem tűnhet túl magasnak, de tekintettel a földgázrendszer méretére, több, mint elég ahhoz, hogy a szélenergia által okozott egyensúlyproblémák megoldódjanak ennek segítségével, magyarázták a német vállalat szakértői előadásukban.
A hidrogén tisztán is használható üzemanyagként, de szén-dioxiddal reagáltatva metánozható is, így 80 százalékos energiahatásfokú gáz kapható. A hidrogén így szélcsend idején bármikor felhasználható villamos energia termelésére, de bárhol másutt is, lévén a gáz szállítása olcsóbb, mint az elektromos áramé. A technológia legfontosabb eredménye pedig a válasz a régen megoldatlan problémára, hogy hogyan tároljuk a pillanatnyilag felesleges villamos energiát.
A rendszer segítségével a megújulók iparága új lendületet kaphat, hiszen azok rapszodikus áramtermelése mindig is gondot jelentett az elektromos áram hálózatoknak. Továbbá, megkíméli ezeket az egyensúlyozó műveletek költségeitől, valamint a spot-piacon is fontos szerepe lehet a jövőben az arbitrázs-ügyleteknél, magyarázza Folke.
Az újítást azonban a villamos energia hálózatának és a földgázrendszer üzemeltetőjének is meg kell tanulnia használni, hiszen csak akkor lehet eredményes a fejlesztés, ha a két irányítás megfelelően kommunikál egymással, folytatja Rickelt.
A csoport most azt vizsgálja, miként lehetne föld alatti hidrogéntárolókat létrehozni a földgáztárolók mintájára, illetve szeretnének kifejleszteni egy, a fogyasztók szintjén használható rendszert, ami az egyes háztartások igényeihez igazodva kontrollálná az áramtermelést.
A hidrogénes technológiát egyébként nem csak az E.On, de a holland Gasunie és a német Greenpeace Energy állapodott meg hasonló létesítmény megépítésében, amely szintén 2013-tól üzemelne Észak-Németországban.
