Ez itt a kĂŠrdĂŠs. MĂĄrmint az USA-ban, ahol egyre makacsabbul visszatĂŠrő felvetĂŠs a szĂŠnhidrogĂŠnkutatĂĄs ĂŠs -feltĂĄrĂĄs engedĂŠlyezĂŠsĂŠnek szorgalmazĂĄsa az ilyen tekintetben eddig tilalmas Ăśvezetekben. RĂŠgi vita ez, hiszen kĂśzel harminc ĂŠve ĂŠrvĂŠnyes a kutatĂĄsi-termelĂŠsi moratĂłrium a szĂśvetsĂŠgi fennhatĂłsĂĄg alĂĄ eső bizonyos terĂźleteken, ahol pedig bĂztatĂł lehetősĂŠgeket rejt a fĂśld mĂŠlye. Alapvetően kĂŠt ilyen terĂźlet kĂśrĂźl pezseg a vita.
Az egyik a kĂźlső kontinentĂĄlis talapzat kĂŠrdĂŠse. 1953-ban szĂźletett a kĂźlső talapzatra irĂĄnyadĂł tĂśrvĂŠny, amelynek ĂŠrtelmĂŠben szĂśvetsĂŠgi fennhatĂłsĂĄg alĂĄ tartozik a tagĂĄllamok partjaitĂłl 3 mĂŠrfĂśldnĂŠl tĂĄvolabbi terĂźletek kiaknĂĄzĂĄsa egĂŠszen az USA felsĂŠgvizeinek 200 km-es hatĂĄrĂĄig. 1982-ben szĂźlettek azok a jogszabĂĄlyok, amelyek kĂśrnyezetvĂŠdelmi megfontolĂĄsokbĂłl korlĂĄtozzĂĄk a szĂŠnhidrogĂŠnkutatĂĄsi ĂŠs termelĂŠsi koncessziĂłk odaĂtĂŠlĂŠsĂŠnek feltĂŠteleit, illetve azĂłta ĂŠvente megĂşjĂtjĂĄk ezt a moratĂłriumot Texas, Alabama, Louisiana part menti vidĂŠkeinek kivĂŠtelĂŠvel, tehĂĄt az ĂŠrintett ĂŠs vitatott Kalifornia ĂŠs Florida tekintetĂŠben. A mĂĄsik neuralgikus pont Alaszka sarki termĂŠszetvĂŠdelmi terĂźlete (Arctic National Wildlife Refugee – ANWR).
Eddig mindkĂŠt terĂźleten gyakorlatilag folyamatosan ĂŠrvĂŠnyben volt az elmĂşlt ĂŠvtizedekben a vĂŠdettsĂŠg. Most azonban fordulĂłpont kĂśvetkezhet be. Mint arrĂłl mĂşlt hĂŠten beszĂĄmoltunk, a felmĂŠrĂŠsek februĂĄr Ăłta drĂĄmai hangulatvĂĄltozĂĄst jeleznek az amerikai kĂśzvĂŠlemĂŠnyben. Ne feszegessĂźk most, hogy mennyire gyĂźmĂślcsĂśző az energiatakarĂŠkossĂĄg szembeĂĄllĂtĂĄsa a kitermelĂŠs nĂśvelĂŠsĂŠvel, lĂŠnyeg az, hogy az âenergiafĂźggetlensĂŠg” jegyĂŠben versengő kĂŠt hagyomĂĄnyos paradigma kĂśzĂźl – a 4 dollĂĄrt meghaladĂł gallononkĂŠnti ĂźzemanyagĂĄrak mellett – lĂĄtvĂĄnyosan erősĂśdĂśtt a kitermelĂŠs-pĂĄrtiak arĂĄnya.
Ez a vĂĄltozĂĄs egyrĂŠszt az olajipari lobbihoz viszonylag szorosan kĂśtődő republikĂĄnusok elnĂśkjelĂśltjĂŠnek pozĂciĂłit erősĂti a vĂĄlasztĂĄsi csatĂĄrozĂĄsokban. McCain szenĂĄtor is bevĂĄllalta programjĂĄban a kitermelĂŠsi lehetősĂŠgek szĂŠlesĂtĂŠsĂŠt. Ugyanakkor Bush elnĂśk konkrĂŠtan is napirendre tűzte a kĂŠrdĂŠst, ĂŠs kĂŠtpĂĄrti bizottsĂĄg keresi a kompromisszumos tĂśrvĂŠnyhozĂĄsi megoldĂĄsi lehetősĂŠgeket. Ăgy kĂśnnyen lehetsĂŠges, hogy mĂŠg a novemberi vĂĄlasztĂĄsok előtt fordulat kĂśvetkezik be. KĂŠtsĂŠgkĂvĂźl konzekvensebb volna a fĂźggetlensĂŠgi retorika a hazai lehetősĂŠgek teljes tĂĄrhĂĄzĂĄnak kihasznĂĄlĂĄsĂĄval, rĂĄadĂĄsul sok kĂśzel-keleti eladĂł nem mindig ĂŠrti a bĂrĂĄlatot, hogy miĂŠrt is kellene ĂŠppen nekik tĂśbbet tenni a folyĂł termelĂŠs bővĂtĂŠsĂŠre, ha AmerikĂĄnak, a legmohĂłbb fogyasztĂłnak ez nem olyan fontos.
NĂŠzzĂźk meg kĂśzelebbről, hogy miről is van szĂł, pĂŠldĂĄul Alaszka esetĂŠben. 1867-ben a New York World cĂmű ĂşjsĂĄg mĂŠg Ăşgy vĂŠlekedett, hogy az USA kifacsart citromhoz jutott, amikor Andrew Johnson elnĂśk kĂźlĂźgyminisztere 7,2 milliĂł dollĂĄrĂŠrt – mai ĂŠrtĂŠkben is legfeljebb 100 milliĂł dollĂĄr kĂśrĂźli Ăśsszeg – megvĂĄsĂĄrolta AlaszkĂĄt II. SĂĄndor cĂĄrtĂłl. AzĂłta viszont egyre inkĂĄbb Ăşgy tűnik, hogy minden idők egyik legjobb ingatlanĂźzlete volt a tranzakciĂł, mĂĄrmint amerikai nĂŠzőpontbĂłl.
Az USA GeolĂłgia SzolgĂĄlatĂĄnak (USGS) adatai szerint Alaszka fĂśldtani szĂŠnvagyona 5-5,5 milliĂĄrd tonna, ehhez jĂśn mĂŠg 28-30 ezer milliĂĄrd kĂśbmĂŠter szĂŠnhez kĂśtĂśtt metĂĄn. Ezek Ăśnmagukban is tekintĂŠlyes szĂĄmok, de maradjunk a kőolajnĂĄl, kĂśzelebbről a szĂłbanforgĂł ANWR terĂźletnĂŠl.
Az ANWR-t 1980-ban lĂŠtesĂtette a vonatkozĂł tĂśrvĂŠny, amelynek ĂŠrtelmĂŠben az Alaszka ĂŠszaki rĂŠszĂŠn elterĂźlő termĂŠszetvĂŠdelmi terĂźlet part menti rĂŠszĂŠn, mintegy 600 ezer hektĂĄrnyi terĂźleten gyakorlatilag a Kongresszus kĂźlĂśn rendelkezĂŠsĂŠig nem folytathatĂł szĂŠnhidrogĂŠn kitermelĂŠs. KĂśzvetlenĂźl mellette talĂĄlhatĂł a Prudhoe-ĂśbĂśl vidĂŠkĂŠn az USA eddig ismert legnagyobb kőolajmezője. Az USGS 1998-as becslĂŠse alapjĂĄn az ANWR ĂŠszaki rĂŠsze 5,7 ĂŠs 16 milliĂĄrd hordĂł kĂśzĂśtti mennyisĂŠget rejt. A becslĂŠsi tartomĂĄny kĂśzĂŠpĂŠrtĂŠkĂŠnek, 10,4 milliĂĄrd hordĂłs mennyisĂŠgnek dĂśntő rĂŠsze, mintegy 7,7 milliĂĄrd hordĂł jut szĂśvetsĂŠgi terĂźletre, a fennmaradĂł rĂŠsz Alaszka ĂĄllam rendelkezĂŠse alatt ĂĄll.
Mit jelent ez a kĂŠszletnagysĂĄg? TermĂŠszetesen viszonyĂtĂĄs kĂŠrdĂŠse. MagyarorszĂĄg olajigĂŠnyĂŠt nagyjĂĄbĂłl 165 ĂŠvre fedezi ez a mennyisĂŠg, viszont a globĂĄlis fogyasztĂĄs 120 nap alatt felemĂŠsztenĂŠ. Az USA-nak nagyjĂĄbĂłl 500 napig volna elĂŠg, a mai felhasznĂĄlĂĄs szintjĂŠn, de a bizonyĂtott kĂŠszleteinek harmadĂĄt tennĂŠ ki.
Ne felejtsĂźk el azonban, hogy egyelőre tĂĄvol ĂĄllunk a bizonysĂĄgtĂłl, hipotetikus ĂĄsvĂĄnyvagyonrĂłl beszĂŠlĂźnk. Egyelőre mĂŠg megkutatĂĄsrĂłl sincsen szĂł, ĂŠs ez nem is egyszerű Ăźgy, hiszen a sarkvidĂŠki terĂźleten a szeizmikus adatgyűjtĂŠsre ĂŠs kutatĂłfĂşrĂĄsokra ĂŠvente 3-4 hĂłnapig nyĂlik lehetősĂŠg a tĂŠli időszakban, viszont a szĂźksĂŠges berendezĂŠsek ĂŠs felszerelĂŠs tengeri szĂĄllĂtĂĄsa csak a nyĂĄri 2-3 hĂłnapos intervallumban lehetsĂŠges.
FeltĂŠve termĂŠszetesen, hogy a Kongresszus zĂśld utat ad. Ebben az esetben, alapul vĂŠve a szomszĂŠdos terĂźletek termelĂŠsbe ĂĄllĂtĂĄsĂĄnak tapasztalatait, legkorĂĄbban 2018-ban indulhat a kitermelĂŠs. Ăvatos becslĂŠsek szerint legalĂĄbb ennyi idő kell a koncessziĂłs eljĂĄrĂĄs előkĂŠszĂtĂŠsĂŠre, kĂśrnyezeti hatĂĄstanulmĂĄnyokra, majd az ezt kĂśvető bĂĄnyahatĂłsĂĄgi engedĂŠlyezĂŠsi eljĂĄrĂĄsokra, kutatĂłfĂşrĂĄsokra, ĂŠs vĂŠgĂźl a fĂşrĂłberendezĂŠsek leszĂĄllĂtĂĄsĂĄra.
Ezzel a tĂzĂŠves előkĂŠszĂtĂŠssel szĂĄmol az Energia InformĂĄciĂłs Hivatal (EIA) is, amikor ĂśsszefoglalĂł ĂŠrtĂŠkelĂŠst kĂŠszĂtett nemrĂŠgiben az ANWR feltĂŠtelezett termelĂŠsbe vonĂĄsi lehetősĂŠgeiről. Az alapesetnek tekintett (50%-os valĂłszĂnűsĂŠgi bizonyossĂĄggal dolgozĂł) forgatĂłkĂśnyv szerint 2018-as termelĂŠsbe ĂĄllĂtĂĄs mellett az ANWR 2027-re ĂŠrnĂŠ el a napi 780 ezer hordĂłs kitermelĂŠsi csĂşcsot, ez visszaesne 2030-ra 710 ezer hordĂłra. A 95%-os valĂłszĂnűsĂŠg mellett a csĂşcs csak 510 ezer hordĂł naponta, de az optimista, 10%-os valĂłszĂnűsĂŠgi feltevĂŠssel dolgozĂł forgatĂłkĂśnyv prognĂłzisa 1,45 milliĂł hordĂł. A szĂłbanforgĂł 12 ĂŠv kumulĂĄlt termelĂŠse az alapesetben 2,6 milliĂĄrd hordĂł.
Az ANWR hozadĂŠka egyrĂŠszt az importfĂźggősĂŠg csĂśkkenĂŠse volna, hiszen minden hordĂłnyi kőolaja egy hordĂł importĂĄlt olajat szorĂtana ki. EnnĂŠlfogva 2022 ĂŠs 2026 kĂśzĂśtt 46-49% kĂśzĂŠ esne vissza az USA importfĂźggĂŠsi mutatĂłja, ĂŠs 2018-2030 kĂśzĂśtt alapesetben tĂśbb mint 200 milliĂĄrd dollĂĄrral csĂśkkenne az importszĂĄmla. MĂĄsrĂŠszt csĂśkkenne az olaj ĂĄtlagĂĄra is, mĂŠgpedig 0,75 dollĂĄrral.
A jelzett, nem tĂşl drĂĄmai ĂĄrmĂŠrsĂŠklő hatĂĄs vĂŠlhetően nem fogja majd vissza az ĂŠrdeklődő befektetőket, akiknek ĂŠrdeklődĂŠsĂŠt az USA mĂĄsodik legnagyobb olajmezője irĂĄnt a vĂĄrhatĂł kĂśltsĂŠgek sem lohasztjĂĄk talĂĄn le. Nem olcsĂł mulatsĂĄg a fĂşrĂĄs, a 3-4 ezer mĂŠteres mĂŠlysĂŠgi tartomĂĄnyban Ăśt ĂŠv alatt 300 dollĂĄrrĂłl 1000 dollĂĄrra emelkedett 2005-re az USA szĂĄrazfĂśldi fĂşrĂĄsi ĂĄtlagkĂśltsĂŠge mĂŠterenkĂŠnt. AlaszkĂĄban ugyanezen idő alatt 900 dollĂĄrrĂłl 6000 dollĂĄrra nőtt a mĂŠterenkĂŠnti tĂŠt. SzĂĄmos egyĂŠb bizonytalansĂĄg is terheli a projektszĂĄmĂtĂĄsokat, a rezervoĂĄr tĂŠnyleges mĂŠretĂŠtől kezdve az olaj minősĂŠgi jellemzőiig bezĂĄrĂłlag. Ugyanakkor felső korlĂĄtot jelent a szĂĄllĂtĂĄst biztosĂtĂł, 1300 kilomĂŠter hosszan az ĂŠszaki Prudhoe-ĂśbĂśltől a dĂŠli Alaszkai-ĂśbĂślig hĂşzĂłdĂł TAPS olajvezetĂŠk (Trans Alasca Pipeline System) napi 2,13 milliĂł hordĂłs kapacitĂĄsa.
Az Alaszkai-ĂśbĂślben Valdez vĂĄros a TAPS vĂŠgĂĄllomĂĄsa. Ez a nĂŠv ismerősen csenghet, hiszen az Exxon(Mobile) tĂĄrsasĂĄg hasonlĂł nevű olajszĂĄllĂtĂł hajĂłja 1989-es zĂĄtonyra futĂĄsa sorĂĄn a tĂśrtĂŠnelem egyik legnagyobb olajszennyezĂŠsĂŠt produkĂĄlta kĂśzel 40 milliĂł liternyi kőolajjal. Nem teljesen ĂŠrthetetlen tehĂĄt a kĂśrnyezetvĂŠdelmi aggĂĄlyok sora, amely az olajtermelĂŠs engedĂŠlyezĂŠsĂŠvel kapcsolatos. KĂvĂĄncsiak vagyunk, vajon az 5 dollĂĄros gallononkĂŠnti benzinĂĄrak ĂĄrnyĂŠkĂĄban mikor kerekednek felĂźl a termelĂŠsbővĂtĂŠsi szempontok, jĂłllehet a fentiek alapjĂĄn gyors hatĂĄsban senki sem remĂŠnykedhet, mĂŠg ha a Kongresszus meggyőzhetővĂŠ vĂĄlik is a kĂśzeljĂśvőben. De lehet, hogy 2020-ban minden centiliter szĂĄmĂtani fog.
Fúrni, vagy nem fúrni? – avagy vita a védett övezetek szénhidrogén vagyonának feltárásáról
Ez itt a kĂŠrdĂŠs. MĂĄrmint az USA-ban, ahol egyre makacsabbul visszatĂŠrő felvetĂŠs a szĂŠnhidrogĂŠnkutatĂĄs ĂŠs -feltĂĄrĂĄs engedĂŠlyezĂŠsĂŠnek szorgalmazĂĄsa az ilyen tekintetben eddig tilalmas Ăśvezetekben. RĂŠgi vita ez, hiszen kĂśzel harminc ĂŠve ĂŠrvĂŠnyes a kutatĂĄsi-termelĂŠsi moratĂłrium a szĂśvetsĂŠgi fennhatĂłsĂĄg alĂĄ eső bizonyos terĂźleteken, ahol pedig bĂztatĂł lehetősĂŠgeket rejt a fĂśld mĂŠlye. Alapvetően kĂŠt ilyen terĂźlet kĂśrĂźl pezseg a vita.
Az egyik a kĂźlső kontinentĂĄlis talapzat kĂŠrdĂŠse. 1953-ban szĂźletett a kĂźlső talapzatra irĂĄnyadĂł tĂśrvĂŠny, amelynek ĂŠrtelmĂŠben szĂśvetsĂŠgi fennhatĂłsĂĄg alĂĄ tartozik a tagĂĄllamok partjaitĂłl 3 mĂŠrfĂśldnĂŠl tĂĄvolabbi terĂźletek kiaknĂĄzĂĄsa egĂŠszen az USA felsĂŠgvizeinek 200 km-es hatĂĄrĂĄig. 1982-ben szĂźlettek azok a jogszabĂĄlyok, amelyek kĂśrnyezetvĂŠdelmi megfontolĂĄsokbĂłl korlĂĄtozzĂĄk a szĂŠnhidrogĂŠnkutatĂĄsi ĂŠs termelĂŠsi koncessziĂłk odaĂtĂŠlĂŠsĂŠnek feltĂŠteleit, illetve azĂłta ĂŠvente megĂşjĂtjĂĄk ezt a moratĂłriumot Texas, Alabama, Louisiana part menti vidĂŠkeinek kivĂŠtelĂŠvel, tehĂĄt az ĂŠrintett ĂŠs vitatott Kalifornia ĂŠs Florida tekintetĂŠben. A mĂĄsik neuralgikus pont Alaszka sarki termĂŠszetvĂŠdelmi terĂźlete (Arctic National Wildlife Refugee – ANWR).
Eddig mindkĂŠt terĂźleten gyakorlatilag folyamatosan ĂŠrvĂŠnyben volt az elmĂşlt ĂŠvtizedekben a vĂŠdettsĂŠg. Most azonban fordulĂłpont kĂśvetkezhet be. Mint arrĂłl mĂşlt hĂŠten beszĂĄmoltunk, a felmĂŠrĂŠsek februĂĄr Ăłta drĂĄmai hangulatvĂĄltozĂĄst jeleznek az amerikai kĂśzvĂŠlemĂŠnyben. Ne feszegessĂźk most, hogy mennyire gyĂźmĂślcsĂśző az energiatakarĂŠkossĂĄg szembeĂĄllĂtĂĄsa a kitermelĂŠs nĂśvelĂŠsĂŠvel, lĂŠnyeg az, hogy az âenergiafĂźggetlensĂŠg” jegyĂŠben versengő kĂŠt hagyomĂĄnyos paradigma kĂśzĂźl – a 4 dollĂĄrt meghaladĂł gallononkĂŠnti ĂźzemanyagĂĄrak mellett – lĂĄtvĂĄnyosan erősĂśdĂśtt a kitermelĂŠs-pĂĄrtiak arĂĄnya.
Ez a vĂĄltozĂĄs egyrĂŠszt az olajipari lobbihoz viszonylag szorosan kĂśtődő republikĂĄnusok elnĂśkjelĂśltjĂŠnek pozĂciĂłit erősĂti a vĂĄlasztĂĄsi csatĂĄrozĂĄsokban. McCain szenĂĄtor is bevĂĄllalta programjĂĄban a kitermelĂŠsi lehetősĂŠgek szĂŠlesĂtĂŠsĂŠt. Ugyanakkor Bush elnĂśk konkrĂŠtan is napirendre tűzte a kĂŠrdĂŠst, ĂŠs kĂŠtpĂĄrti bizottsĂĄg keresi a kompromisszumos tĂśrvĂŠnyhozĂĄsi megoldĂĄsi lehetősĂŠgeket. Ăgy kĂśnnyen lehetsĂŠges, hogy mĂŠg a novemberi vĂĄlasztĂĄsok előtt fordulat kĂśvetkezik be. KĂŠtsĂŠgkĂvĂźl konzekvensebb volna a fĂźggetlensĂŠgi retorika a hazai lehetősĂŠgek teljes tĂĄrhĂĄzĂĄnak kihasznĂĄlĂĄsĂĄval, rĂĄadĂĄsul sok kĂśzel-keleti eladĂł nem mindig ĂŠrti a bĂrĂĄlatot, hogy miĂŠrt is kellene ĂŠppen nekik tĂśbbet tenni a folyĂł termelĂŠs bővĂtĂŠsĂŠre, ha AmerikĂĄnak, a legmohĂłbb fogyasztĂłnak ez nem olyan fontos.
NĂŠzzĂźk meg kĂśzelebbről, hogy miről is van szĂł, pĂŠldĂĄul Alaszka esetĂŠben. 1867-ben a New York World cĂmű ĂşjsĂĄg mĂŠg Ăşgy vĂŠlekedett, hogy az USA kifacsart citromhoz jutott, amikor Andrew Johnson elnĂśk kĂźlĂźgyminisztere 7,2 milliĂł dollĂĄrĂŠrt – mai ĂŠrtĂŠkben is legfeljebb 100 milliĂł dollĂĄr kĂśrĂźli Ăśsszeg – megvĂĄsĂĄrolta AlaszkĂĄt II. SĂĄndor cĂĄrtĂłl. AzĂłta viszont egyre inkĂĄbb Ăşgy tűnik, hogy minden idők egyik legjobb ingatlanĂźzlete volt a tranzakciĂł, mĂĄrmint amerikai nĂŠzőpontbĂłl.
Az USA GeolĂłgia SzolgĂĄlatĂĄnak (USGS) adatai szerint Alaszka fĂśldtani szĂŠnvagyona 5-5,5 milliĂĄrd tonna, ehhez jĂśn mĂŠg 28-30 ezer milliĂĄrd kĂśbmĂŠter szĂŠnhez kĂśtĂśtt metĂĄn. Ezek Ăśnmagukban is tekintĂŠlyes szĂĄmok, de maradjunk a kőolajnĂĄl, kĂśzelebbről a szĂłbanforgĂł ANWR terĂźletnĂŠl.
Az ANWR-t 1980-ban lĂŠtesĂtette a vonatkozĂł tĂśrvĂŠny, amelynek ĂŠrtelmĂŠben az Alaszka ĂŠszaki rĂŠszĂŠn elterĂźlő termĂŠszetvĂŠdelmi terĂźlet part menti rĂŠszĂŠn, mintegy 600 ezer hektĂĄrnyi terĂźleten gyakorlatilag a Kongresszus kĂźlĂśn rendelkezĂŠsĂŠig nem folytathatĂł szĂŠnhidrogĂŠn kitermelĂŠs. KĂśzvetlenĂźl mellette talĂĄlhatĂł a Prudhoe-ĂśbĂśl vidĂŠkĂŠn az USA eddig ismert legnagyobb kőolajmezője. Az USGS 1998-as becslĂŠse alapjĂĄn az ANWR ĂŠszaki rĂŠsze 5,7 ĂŠs 16 milliĂĄrd hordĂł kĂśzĂśtti mennyisĂŠget rejt. A becslĂŠsi tartomĂĄny kĂśzĂŠpĂŠrtĂŠkĂŠnek, 10,4 milliĂĄrd hordĂłs mennyisĂŠgnek dĂśntő rĂŠsze, mintegy 7,7 milliĂĄrd hordĂł jut szĂśvetsĂŠgi terĂźletre, a fennmaradĂł rĂŠsz Alaszka ĂĄllam rendelkezĂŠse alatt ĂĄll.
Mit jelent ez a kĂŠszletnagysĂĄg? TermĂŠszetesen viszonyĂtĂĄs kĂŠrdĂŠse. MagyarorszĂĄg olajigĂŠnyĂŠt nagyjĂĄbĂłl 165 ĂŠvre fedezi ez a mennyisĂŠg, viszont a globĂĄlis fogyasztĂĄs 120 nap alatt felemĂŠsztenĂŠ. Az USA-nak nagyjĂĄbĂłl 500 napig volna elĂŠg, a mai felhasznĂĄlĂĄs szintjĂŠn, de a bizonyĂtott kĂŠszleteinek harmadĂĄt tennĂŠ ki.
Ne felejtsĂźk el azonban, hogy egyelőre tĂĄvol ĂĄllunk a bizonysĂĄgtĂłl, hipotetikus ĂĄsvĂĄnyvagyonrĂłl beszĂŠlĂźnk. Egyelőre mĂŠg megkutatĂĄsrĂłl sincsen szĂł, ĂŠs ez nem is egyszerű Ăźgy, hiszen a sarkvidĂŠki terĂźleten a szeizmikus adatgyűjtĂŠsre ĂŠs kutatĂłfĂşrĂĄsokra ĂŠvente 3-4 hĂłnapig nyĂlik lehetősĂŠg a tĂŠli időszakban, viszont a szĂźksĂŠges berendezĂŠsek ĂŠs felszerelĂŠs tengeri szĂĄllĂtĂĄsa csak a nyĂĄri 2-3 hĂłnapos intervallumban lehetsĂŠges.
FeltĂŠve termĂŠszetesen, hogy a Kongresszus zĂśld utat ad. Ebben az esetben, alapul vĂŠve a szomszĂŠdos terĂźletek termelĂŠsbe ĂĄllĂtĂĄsĂĄnak tapasztalatait, legkorĂĄbban 2018-ban indulhat a kitermelĂŠs. Ăvatos becslĂŠsek szerint legalĂĄbb ennyi idő kell a koncessziĂłs eljĂĄrĂĄs előkĂŠszĂtĂŠsĂŠre, kĂśrnyezeti hatĂĄstanulmĂĄnyokra, majd az ezt kĂśvető bĂĄnyahatĂłsĂĄgi engedĂŠlyezĂŠsi eljĂĄrĂĄsokra, kutatĂłfĂşrĂĄsokra, ĂŠs vĂŠgĂźl a fĂşrĂłberendezĂŠsek leszĂĄllĂtĂĄsĂĄra.
Ezzel a tĂzĂŠves előkĂŠszĂtĂŠssel szĂĄmol az Energia InformĂĄciĂłs Hivatal (EIA) is, amikor ĂśsszefoglalĂł ĂŠrtĂŠkelĂŠst kĂŠszĂtett nemrĂŠgiben az ANWR feltĂŠtelezett termelĂŠsbe vonĂĄsi lehetősĂŠgeiről. Az alapesetnek tekintett (50%-os valĂłszĂnűsĂŠgi bizonyossĂĄggal dolgozĂł) forgatĂłkĂśnyv szerint 2018-as termelĂŠsbe ĂĄllĂtĂĄs mellett az ANWR 2027-re ĂŠrnĂŠ el a napi 780 ezer hordĂłs kitermelĂŠsi csĂşcsot, ez visszaesne 2030-ra 710 ezer hordĂłra. A 95%-os valĂłszĂnűsĂŠg mellett a csĂşcs csak 510 ezer hordĂł naponta, de az optimista, 10%-os valĂłszĂnűsĂŠgi feltevĂŠssel dolgozĂł forgatĂłkĂśnyv prognĂłzisa 1,45 milliĂł hordĂł. A szĂłbanforgĂł 12 ĂŠv kumulĂĄlt termelĂŠse az alapesetben 2,6 milliĂĄrd hordĂł.
Az ANWR hozadĂŠka egyrĂŠszt az importfĂźggősĂŠg csĂśkkenĂŠse volna, hiszen minden hordĂłnyi kőolaja egy hordĂł importĂĄlt olajat szorĂtana ki. EnnĂŠlfogva 2022 ĂŠs 2026 kĂśzĂśtt 46-49% kĂśzĂŠ esne vissza az USA importfĂźggĂŠsi mutatĂłja, ĂŠs 2018-2030 kĂśzĂśtt alapesetben tĂśbb mint 200 milliĂĄrd dollĂĄrral csĂśkkenne az importszĂĄmla. MĂĄsrĂŠszt csĂśkkenne az olaj ĂĄtlagĂĄra is, mĂŠgpedig 0,75 dollĂĄrral.
A jelzett, nem tĂşl drĂĄmai ĂĄrmĂŠrsĂŠklő hatĂĄs vĂŠlhetően nem fogja majd vissza az ĂŠrdeklődő befektetőket, akiknek ĂŠrdeklődĂŠsĂŠt az USA mĂĄsodik legnagyobb olajmezője irĂĄnt a vĂĄrhatĂł kĂśltsĂŠgek sem lohasztjĂĄk talĂĄn le. Nem olcsĂł mulatsĂĄg a fĂşrĂĄs, a 3-4 ezer mĂŠteres mĂŠlysĂŠgi tartomĂĄnyban Ăśt ĂŠv alatt 300 dollĂĄrrĂłl 1000 dollĂĄrra emelkedett 2005-re az USA szĂĄrazfĂśldi fĂşrĂĄsi ĂĄtlagkĂśltsĂŠge mĂŠterenkĂŠnt. AlaszkĂĄban ugyanezen idő alatt 900 dollĂĄrrĂłl 6000 dollĂĄrra nőtt a mĂŠterenkĂŠnti tĂŠt. SzĂĄmos egyĂŠb bizonytalansĂĄg is terheli a projektszĂĄmĂtĂĄsokat, a rezervoĂĄr tĂŠnyleges mĂŠretĂŠtől kezdve az olaj minősĂŠgi jellemzőiig bezĂĄrĂłlag. Ugyanakkor felső korlĂĄtot jelent a szĂĄllĂtĂĄst biztosĂtĂł, 1300 kilomĂŠter hosszan az ĂŠszaki Prudhoe-ĂśbĂśltől a dĂŠli Alaszkai-ĂśbĂślig hĂşzĂłdĂł TAPS olajvezetĂŠk (Trans Alasca Pipeline System) napi 2,13 milliĂł hordĂłs kapacitĂĄsa.
Az Alaszkai-ĂśbĂślben Valdez vĂĄros a TAPS vĂŠgĂĄllomĂĄsa. Ez a nĂŠv ismerősen csenghet, hiszen az Exxon(Mobile) tĂĄrsasĂĄg hasonlĂł nevű olajszĂĄllĂtĂł hajĂłja 1989-es zĂĄtonyra futĂĄsa sorĂĄn a tĂśrtĂŠnelem egyik legnagyobb olajszennyezĂŠsĂŠt produkĂĄlta kĂśzel 40 milliĂł liternyi kőolajjal. Nem teljesen ĂŠrthetetlen tehĂĄt a kĂśrnyezetvĂŠdelmi aggĂĄlyok sora, amely az olajtermelĂŠs engedĂŠlyezĂŠsĂŠvel kapcsolatos. KĂvĂĄncsiak vagyunk, vajon az 5 dollĂĄros gallononkĂŠnti benzinĂĄrak ĂĄrnyĂŠkĂĄban mikor kerekednek felĂźl a termelĂŠsbővĂtĂŠsi szempontok, jĂłllehet a fentiek alapjĂĄn gyors hatĂĄsban senki sem remĂŠnykedhet, mĂŠg ha a Kongresszus meggyőzhetővĂŠ vĂĄlik is a kĂśzeljĂśvőben. De lehet, hogy 2020-ban minden centiliter szĂĄmĂtani fog.
