Oroszország rohamosan növeli olajexportját Kínába, így a világ legnagyobb olajtermelője kivitelének jelenleg majdnem ötöde áramlik az ázsiai országba. A folyamat azt is jelzi, hogy az orosz vezetés nem bízik többé a korábbi mértékben az európai, labilis piacban. A magánvállalatok nem nyernek az ügyön.
Júliustól szeptemberig 13 százalékkal több orosz olaj érkezik Kínába, mint az előző három hónapban. Ez összesen 750 ezer hordónyi naponta, azaz az összes export, a napi 4,4 millió hordó 17 százaléka a The Moscow Times szerint. âOroszország elvesztette Európa iránti érdeklődését, mert ott az olajfogyasztás stagnál. Egyre inkább kelet felé tartâ, nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek Valerij Nyeszterov, a Szberbank CIB olajipari szakértője. Az exportútvonalak megváltoztatásának gyorsasága is figyelemre méltó, Oroszországnak mindössze öt évébe telt, hogy nagy mennyiségű, korábban Európába küldött szállítmányt Ázsiába irányítson.
Az első orosz olajszállítmányok még vasúton érkeztek Kínába, később vezetéken, 2009 óta, a Kozmino olajkikötő megnyitása óta pedig tankerhajókon is. A beruházások több milliárd dollárját a Transznyefty orosz vezetékmonopol társaság állta. Kisebb orosz magánvállalatok több alkalommal emeltek szót amiatt, hogy egyre magasabb szállítási díjat kellett fizetniük a Transznyeftynek, hogy az finanszírozni tudja a projektjeit. E fejlesztéseknek a magánkézben lévő olajtermelő vállalatok kevés hasznát látták, hiszen Kína legnagyobb orosz beszállítója az állami Rosznyefty óriásvállalat. Ez viszont több tízmilliárd dollárt nyert azon, hogy hosszú távú eladási szerződéseket kötött Pekinggel.
Az exportátirányítás az európai olajárakra fokozatos emelő hatással volt, az itteni vásárlók évtizedekig az ural olajat vásárolták, amelynek a brenthez képest sokkal kedvezőbb az ára. (A kéntartalma viszont magsasabb.) Az utóbbi pár évben viszont számos alkalommal, így a múlt csütörtökön is az uralt drágábban jegyezték a brentnél, mivel nem jutott elegendő orosz olaj Európába. Az árváltozás miatt a finomítók költségei jelentősen emelkedtek, kisebb haszonnal működnek. A trend pedig a további kínai export miatt 2015-ig biztosan folytatódni látszik, véli egy meg nem nevezett olajipari szakértő.
A Rosznyefty egyébként még márciusban megegyezett Kínával arról, hogy megháromszorozza szállítmányait, a jelenlegi 15 millió tonna (300 ezer hordó) napi export idén 800 ezerrel nő, a további emelkedés üteme még nem tudható.
Az orosz sajtó hetek óta a fenti történet másik megközelítéséről is ír. Eszerint a Rosznyefty elsősorban a belpiacról vonta el a Kínába exportált olajat, így sok kis helyi olajfinomító ellátatlan maradt. Éppen azokat, amelyeket korábban a TNK-BP látott le, de amelyek a TNK-BP Rosznyefty által megvásárlása óta az utóbbi ügyfeleivé váltak. Lehet, hogy jónéhányat be is kell zárni, több mint 80 érintett kis létesítmény van Oroszországban. A hiány miatt május óta 30 százalákkal nőtt az olaj belföldi ára, ami miatt a többi olajexportőr úgy döntött, hogy európai eladásai rovására látja el az oroszországi termelőket, mert így nagyobb haszna keletkezik. Az EnergiaInfó információi szerint az import visszafogása a magyar Molt nem érinti, a társasághoz folyaatosan, szerződés szerint érkezik az orosz olaj.
Európa rovására kap több orosz olajat Kína
Oroszország rohamosan növeli olajexportját Kínába, így a világ legnagyobb olajtermelője kivitelének jelenleg majdnem ötöde áramlik az ázsiai országba. A folyamat azt is jelzi, hogy az orosz vezetés nem bízik többé a korábbi mértékben az európai, labilis piacban. A magánvállalatok nem nyernek az ügyön.
Júliustól szeptemberig 13 százalékkal több orosz olaj érkezik Kínába, mint az előző három hónapban. Ez összesen 750 ezer hordónyi naponta, azaz az összes export, a napi 4,4 millió hordó 17 százaléka a The Moscow Times szerint. âOroszország elvesztette Európa iránti érdeklődését, mert ott az olajfogyasztás stagnál. Egyre inkább kelet felé tartâ, nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek Valerij Nyeszterov, a Szberbank CIB olajipari szakértője. Az exportútvonalak megváltoztatásának gyorsasága is figyelemre méltó, Oroszországnak mindössze öt évébe telt, hogy nagy mennyiségű, korábban Európába küldött szállítmányt Ázsiába irányítson.
Az első orosz olajszállítmányok még vasúton érkeztek Kínába, később vezetéken, 2009 óta, a Kozmino olajkikötő megnyitása óta pedig tankerhajókon is. A beruházások több milliárd dollárját a Transznyefty orosz vezetékmonopol társaság állta. Kisebb orosz magánvállalatok több alkalommal emeltek szót amiatt, hogy egyre magasabb szállítási díjat kellett fizetniük a Transznyeftynek, hogy az finanszírozni tudja a projektjeit. E fejlesztéseknek a magánkézben lévő olajtermelő vállalatok kevés hasznát látták, hiszen Kína legnagyobb orosz beszállítója az állami Rosznyefty óriásvállalat. Ez viszont több tízmilliárd dollárt nyert azon, hogy hosszú távú eladási szerződéseket kötött Pekinggel.
Az exportátirányítás az európai olajárakra fokozatos emelő hatással volt, az itteni vásárlók évtizedekig az ural olajat vásárolták, amelynek a brenthez képest sokkal kedvezőbb az ára. (A kéntartalma viszont magsasabb.) Az utóbbi pár évben viszont számos alkalommal, így a múlt csütörtökön is az uralt drágábban jegyezték a brentnél, mivel nem jutott elegendő orosz olaj Európába. Az árváltozás miatt a finomítók költségei jelentősen emelkedtek, kisebb haszonnal működnek. A trend pedig a további kínai export miatt 2015-ig biztosan folytatódni látszik, véli egy meg nem nevezett olajipari szakértő.
A Rosznyefty egyébként még márciusban megegyezett Kínával arról, hogy megháromszorozza szállítmányait, a jelenlegi 15 millió tonna (300 ezer hordó) napi export idén 800 ezerrel nő, a további emelkedés üteme még nem tudható.
Az orosz sajtó hetek óta a fenti történet másik megközelítéséről is ír. Eszerint a Rosznyefty elsősorban a belpiacról vonta el a Kínába exportált olajat, így sok kis helyi olajfinomító ellátatlan maradt. Éppen azokat, amelyeket korábban a TNK-BP látott le, de amelyek a TNK-BP Rosznyefty által megvásárlása óta az utóbbi ügyfeleivé váltak. Lehet, hogy jónéhányat be is kell zárni, több mint 80 érintett kis létesítmény van Oroszországban. A hiány miatt május óta 30 százalákkal nőtt az olaj belföldi ára, ami miatt a többi olajexportőr úgy döntött, hogy európai eladásai rovására látja el az oroszországi termelőket, mert így nagyobb haszna keletkezik. Az EnergiaInfó információi szerint az import visszafogása a magyar Molt nem érinti, a társasághoz folyaatosan, szerződés szerint érkezik az orosz olaj.
