A palagĂĄz-kitermelĂŠs esĂŠly LengyelorszĂĄg ĂŠs EurĂłpa szĂĄmĂĄra az orosz fĂśldgĂĄzszĂĄllĂtĂĄsoktĂłl valĂł egyoldalĂş fĂźggősĂŠg megszĂźntetĂŠsĂŠre ĂŠs a gĂĄz ĂĄrĂĄnak csĂśkkentĂŠsĂŠre – ĂĄllĂtja az a jelentĂŠs, amelyet egy krakkĂłi “agytrĂśszt”, a Kosciuszko IntĂŠzet tett kĂśzzĂŠ VarsĂłban.
A kiadvĂĄny (http://gazniekonwencjonalny.eu/en/) lengyel, nyugat-eurĂłpai ĂŠs amerikai szerzői szerint a palagĂĄz-kitermelĂŠs – amely jelenleg az EgyesĂźlt Ăllamokban nagy mĂŠretekben folyik, mĂg nĂŠhĂĄny eurĂłpai orszĂĄgban egyelőre kĂsĂŠrleti fĂĄzisban van – mĂĄr most is kĂśzvetett hatĂĄssal van az uniĂłs piacra, mert a palagĂĄz miatt AmerikĂĄban csĂśkkent a cseppfolyĂłs gĂĄz (LNG) irĂĄnti kereslet, amelynek egy rĂŠsze Ăgy EurĂłpĂĄba kerĂźl.Ahhoz azonban, hogy a palagĂĄz valĂłban ellensĂşlyt kĂŠpezzen az orosz nyersanyaggal szemben, komoly elszĂĄntsĂĄgra ĂŠs erőfeszĂtĂŠsre van szĂźksĂŠg az EurĂłpai UniĂł rĂŠszĂŠről – ĂrtĂĄk a szerzők – azt sugallva, hogy az EurĂłpai BizottsĂĄgnak vonzĂł befektetĂŠsĂśsztĂśnző rendszert kellene kidolgoznia a palagĂĄzkutatĂł ĂŠs kitermelő cĂŠgek szĂĄmĂĄra. A korĂĄbbiakhoz kĂŠpest jelenleg ugyanis fordĂtott a helyzet: nem a tőke keresi a ritka gĂĄzlelőhelyeket, hanem a gazdag lelőhelyek vĂĄrjĂĄk a tőkĂŠt.
Ennek a kidolgozandĂł ĂśsztĂśnzĂŠsi rendszernek ugyanakkor a legmagasabb kĂśrnyezetvĂŠdelmi normĂĄk ĂŠs az erre vonatkozĂł uniĂłs direktĂvĂĄk szigorĂş betartĂĄsĂĄval kell pĂĄrosulnia a jelentĂŠs szerint.A palagĂĄz-kitermelĂŠs lehetővĂŠ tennĂŠ az EU szĂĄmĂĄra a szĂŠn-dioxid-kibocsĂĄtĂĄs gyors csĂśkkentĂŠsĂŠt is az egyik szerző szerint.LengyelorszĂĄg jelenlegi ĂŠvi gĂĄzfogyasztĂĄsa 14,4 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter, ebből 9,2 milliĂĄrd orosz importbĂłl, 4,2 milliĂĄrd hazai lelőhelyekről, 1 milliĂĄrd pedig NĂŠmetorszĂĄgbĂłl szĂĄrmazik. SzakĂŠrtők szerint a mintegy 5,3 ezer milliĂĄrd kĂśbmĂŠterre becsĂźlt lengyel palagĂĄzkincs – EurĂłpa legnagyobb kĂŠszlete – 10-15 ĂŠven belĂźl ĂŠvi 100 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter nem konvencionĂĄlis gĂĄz termelĂŠsĂŠt is lehetővĂŠ tennĂŠ, bĂĄr valĂłszĂnűbb, hogy ez a mĂŠrtĂŠk inkĂĄbb mintegy 20-30 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter lenne, ami Ăgy is 300 ĂŠvre biztosĂtanĂĄ a teljes lengyel szĂźksĂŠgletet, ĂŠs exportra is bőven jutna belőle.ű
A Lengyel OlajbĂĄnyĂĄszati ĂŠs GĂĄzipari VĂĄllalat (PGNiG) a napokban jelentette be, hogy nemzetkĂśzi dĂśntőbĂrĂłsĂĄghoz fordul amiatt, hogy a Gazprom nem hajlandĂł csĂśkkenteni a gĂĄz ĂĄrĂĄt: orosz ĂĄllĂĄspont szerint a 2010-ben kĂśtĂśtt megĂĄllapodĂĄs hĂĄrom ĂŠvig ĂŠrvĂŠnyes, ĂŠs csak ezutĂĄn lehet az ĂĄrakat ĂşjratĂĄrgyalni, amit a lengyelek vitatnak.Waldemar Pawlak gazdasĂĄgi miniszter csĂźtĂśrtĂśkĂśn kĂśzĂślte, hogy Ăszak-LengyelorszĂĄgban, Slupsk ĂŠs Lebork kĂśrnyĂŠkĂŠn mĂĄr elkĂŠszĂźltek az első fĂşrt kutak, ĂŠs szeptemberben megindulhat a kutatĂĄs a palagĂĄz utĂĄn, amiben hat cĂŠg vesz rĂŠszt, kĂśztĂźk a BNK Petroleum Polska ĂŠs a Canadian Lane Energy. Az ipari szintű kitermelĂŠs azonban leghamarabb 10-15 ĂŠv mĂşlva indulhat meg LengyelorszĂĄgban.
Â
Esélyt kínál a palagáz Lengyelországnak
A palagĂĄz-kitermelĂŠs esĂŠly LengyelorszĂĄg ĂŠs EurĂłpa szĂĄmĂĄra az orosz fĂśldgĂĄzszĂĄllĂtĂĄsoktĂłl valĂł egyoldalĂş fĂźggősĂŠg megszĂźntetĂŠsĂŠre ĂŠs a gĂĄz ĂĄrĂĄnak csĂśkkentĂŠsĂŠre – ĂĄllĂtja az a jelentĂŠs, amelyet egy krakkĂłi “agytrĂśszt”, a Kosciuszko IntĂŠzet tett kĂśzzĂŠ VarsĂłban.
A kiadvĂĄny (http://gazniekonwencjonalny.eu/en/) lengyel, nyugat-eurĂłpai ĂŠs amerikai szerzői szerint a palagĂĄz-kitermelĂŠs – amely jelenleg az EgyesĂźlt Ăllamokban nagy mĂŠretekben folyik, mĂg nĂŠhĂĄny eurĂłpai orszĂĄgban egyelőre kĂsĂŠrleti fĂĄzisban van – mĂĄr most is kĂśzvetett hatĂĄssal van az uniĂłs piacra, mert a palagĂĄz miatt AmerikĂĄban csĂśkkent a cseppfolyĂłs gĂĄz (LNG) irĂĄnti kereslet, amelynek egy rĂŠsze Ăgy EurĂłpĂĄba kerĂźl.Ahhoz azonban, hogy a palagĂĄz valĂłban ellensĂşlyt kĂŠpezzen az orosz nyersanyaggal szemben, komoly elszĂĄntsĂĄgra ĂŠs erőfeszĂtĂŠsre van szĂźksĂŠg az EurĂłpai UniĂł rĂŠszĂŠről – ĂrtĂĄk a szerzők – azt sugallva, hogy az EurĂłpai BizottsĂĄgnak vonzĂł befektetĂŠsĂśsztĂśnző rendszert kellene kidolgoznia a palagĂĄzkutatĂł ĂŠs kitermelő cĂŠgek szĂĄmĂĄra. A korĂĄbbiakhoz kĂŠpest jelenleg ugyanis fordĂtott a helyzet: nem a tőke keresi a ritka gĂĄzlelőhelyeket, hanem a gazdag lelőhelyek vĂĄrjĂĄk a tőkĂŠt.
Ennek a kidolgozandĂł ĂśsztĂśnzĂŠsi rendszernek ugyanakkor a legmagasabb kĂśrnyezetvĂŠdelmi normĂĄk ĂŠs az erre vonatkozĂł uniĂłs direktĂvĂĄk szigorĂş betartĂĄsĂĄval kell pĂĄrosulnia a jelentĂŠs szerint.A palagĂĄz-kitermelĂŠs lehetővĂŠ tennĂŠ az EU szĂĄmĂĄra a szĂŠn-dioxid-kibocsĂĄtĂĄs gyors csĂśkkentĂŠsĂŠt is az egyik szerző szerint.LengyelorszĂĄg jelenlegi ĂŠvi gĂĄzfogyasztĂĄsa 14,4 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter, ebből 9,2 milliĂĄrd orosz importbĂłl, 4,2 milliĂĄrd hazai lelőhelyekről, 1 milliĂĄrd pedig NĂŠmetorszĂĄgbĂłl szĂĄrmazik. SzakĂŠrtők szerint a mintegy 5,3 ezer milliĂĄrd kĂśbmĂŠterre becsĂźlt lengyel palagĂĄzkincs – EurĂłpa legnagyobb kĂŠszlete – 10-15 ĂŠven belĂźl ĂŠvi 100 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter nem konvencionĂĄlis gĂĄz termelĂŠsĂŠt is lehetővĂŠ tennĂŠ, bĂĄr valĂłszĂnűbb, hogy ez a mĂŠrtĂŠk inkĂĄbb mintegy 20-30 milliĂĄrd kĂśbmĂŠter lenne, ami Ăgy is 300 ĂŠvre biztosĂtanĂĄ a teljes lengyel szĂźksĂŠgletet, ĂŠs exportra is bőven jutna belőle.ű
A Lengyel OlajbĂĄnyĂĄszati ĂŠs GĂĄzipari VĂĄllalat (PGNiG) a napokban jelentette be, hogy nemzetkĂśzi dĂśntőbĂrĂłsĂĄghoz fordul amiatt, hogy a Gazprom nem hajlandĂł csĂśkkenteni a gĂĄz ĂĄrĂĄt: orosz ĂĄllĂĄspont szerint a 2010-ben kĂśtĂśtt megĂĄllapodĂĄs hĂĄrom ĂŠvig ĂŠrvĂŠnyes, ĂŠs csak ezutĂĄn lehet az ĂĄrakat ĂşjratĂĄrgyalni, amit a lengyelek vitatnak.Waldemar Pawlak gazdasĂĄgi miniszter csĂźtĂśrtĂśkĂśn kĂśzĂślte, hogy Ăszak-LengyelorszĂĄgban, Slupsk ĂŠs Lebork kĂśrnyĂŠkĂŠn mĂĄr elkĂŠszĂźltek az első fĂşrt kutak, ĂŠs szeptemberben megindulhat a kutatĂĄs a palagĂĄz utĂĄn, amiben hat cĂŠg vesz rĂŠszt, kĂśztĂźk a BNK Petroleum Polska ĂŠs a Canadian Lane Energy. Az ipari szintű kitermelĂŠs azonban leghamarabb 10-15 ĂŠv mĂşlva indulhat meg LengyelorszĂĄgban.
Â
