Évi ezerkétszáz milliárd jenes (mintegy háromezer milliárd forint) költséget ró a japán energiaszolgáltatókra az ország leállított atomreaktorainak fenntartása a gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium becslése szerint.
Az atomenergia-ellenes parlamenti képviselők kérésére elkészült és nyilvánosságra hozott minisztériumi kimutatás szerint a magas költségek azzal magyarázhatók, hogy az atomerőművek munkaerőköltségei és az ott használt eszközök értékcsökkenése még leállított állapotban is komoly anyagi terhet jelent. A jelentés szerint ráadásul a költségek csak növekedni fognak, mivel ha a reaktorokat le kell bontani, az nagyságrendekkel nagyobb kiadással jár.
Az anyagból az is kiderült, hogy mind a kilenc érintett áramszolgáltató kiszámlázza az atomreaktoraival kapcsolatos költségeit – vagy legalább azok egy részét – a fogyasztóknak.
Japán 50 működőképes atomreaktorából jelenleg csupán kettő üzemel a 2011. márciusi erőműbaleset után felmerült biztonsági kételyek miatt és az atomenergiával szembeni lakossági félelmek miatt.
Ugyanakkor a decemberben hivatalba lépett kormány gazdasági okokra hivatkozva a nukleáris energiatermelés mielőbbi újraindítását szorgalmazza, a létesítmények biztonságát ellenőrző atomenergetikai hatóság pedig júliustól fogad majd engedélykérelmeket az egyes reaktorok újraindítására.
Az atomreaktorok kényszerpihenője miatt több energiaszolgáltató került csődközelbe. A Fukusima erőművet üzemeltető TEPCO csak állami segítséggel menekült meg a csődtől, és a Japan Atomic Power nevű cég is az összeomlás szélén táncol, miután importált energiahordozókkal kénytelen helyettesíteni atomreaktorait.
Csak viszik a pénzt a leállított atomreaktorok
Évi ezerkétszáz milliárd jenes (mintegy háromezer milliárd forint) költséget ró a japán energiaszolgáltatókra az ország leállított atomreaktorainak fenntartása a gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium becslése szerint.
Az atomenergia-ellenes parlamenti képviselők kérésére elkészült és nyilvánosságra hozott minisztériumi kimutatás szerint a magas költségek azzal magyarázhatók, hogy az atomerőművek munkaerőköltségei és az ott használt eszközök értékcsökkenése még leállított állapotban is komoly anyagi terhet jelent. A jelentés szerint ráadásul a költségek csak növekedni fognak, mivel ha a reaktorokat le kell bontani, az nagyságrendekkel nagyobb kiadással jár.
Az anyagból az is kiderült, hogy mind a kilenc érintett áramszolgáltató kiszámlázza az atomreaktoraival kapcsolatos költségeit – vagy legalább azok egy részét – a fogyasztóknak.
Japán 50 működőképes atomreaktorából jelenleg csupán kettő üzemel a 2011. márciusi erőműbaleset után felmerült biztonsági kételyek miatt és az atomenergiával szembeni lakossági félelmek miatt.
Ugyanakkor a decemberben hivatalba lépett kormány gazdasági okokra hivatkozva a nukleáris energiatermelés mielőbbi újraindítását szorgalmazza, a létesítmények biztonságát ellenőrző atomenergetikai hatóság pedig júliustól fogad majd engedélykérelmeket az egyes reaktorok újraindítására.
Az atomreaktorok kényszerpihenője miatt több energiaszolgáltató került csődközelbe. A Fukusima erőművet üzemeltető TEPCO csak állami segítséggel menekült meg a csődtől, és a Japan Atomic Power nevű cég is az összeomlás szélén táncol, miután importált energiahordozókkal kénytelen helyettesíteni atomreaktorait.
