Vasárnapra virradó éjjel 2-kor lép életbe a nyári időszámítás, ekkor kell az órákat egy órával előre, 3 órára állítani. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint ezzel 1-4 százalékot csökken az áramfogyasztás.
A rendszerirányító közleménye szerint az átállítással megközelítőleg az ország egy napi fogyasztásának megfelelő villamos energia spórolható meg. Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a szokásos ébrenléti időszak – jellemzően reggel 7 és este 10 óra között – minél inkább közelítsen a természetes nappali világosság idejéhez.
“A vállalat által éves szinten becsült megtakarítás megközelítőleg 120 000 MWh, ami 30â40 ezer háztartás, azaz egy vidéki nagyváros éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami körülbelül hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát fogyasztunk, ezzel redukálva szén-dioxid lábnyomunkat” â mondta Bertalan Zsolt, a MAVIR ZRt. vezérigazgatója.
A MAVIR szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, melyekből megállapítható, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően látványosan változik, méghozzá csökken az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni tavaszi időszakot összehasonlítva, napi 1,5 – 3 százalékos, mintegy 2000-4000 MWh fogyasztáscsökkenés tapasztalható. Az Európai Unió kimutatásai alapján az energia-megtakarítás mellett, több szabadidőt, több turisztikai bevételt és kevesebb közúti balesetet jelent a nyári időszámítás.
A nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését. Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia âdupla nyári időszámításâ-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával. Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el.
Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez (azaz a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart). 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat. Európában minden időzónában ugyanabban az időpontban állítják át az órákat, Amerikában időzónánként más időpontban.
Óraátállítás vasárnap: sokat spórolunk
Vasárnapra virradó éjjel 2-kor lép életbe a nyári időszámítás, ekkor kell az órákat egy órával előre, 3 órára állítani. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. adatai szerint ezzel 1-4 százalékot csökken az áramfogyasztás.
A rendszerirányító közleménye szerint az átállítással megközelítőleg az ország egy napi fogyasztásának megfelelő villamos energia spórolható meg. Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a szokásos ébrenléti időszak – jellemzően reggel 7 és este 10 óra között – minél inkább közelítsen a természetes nappali világosság idejéhez.
“A vállalat által éves szinten becsült megtakarítás megközelítőleg 120 000 MWh, ami 30â40 ezer háztartás, azaz egy vidéki nagyváros éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami körülbelül hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját. A megtakarítás nem csak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát fogyasztunk, ezzel redukálva szén-dioxid lábnyomunkat” â mondta Bertalan Zsolt, a MAVIR ZRt. vezérigazgatója.
A MAVIR szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, melyekből megállapítható, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően látványosan változik, méghozzá csökken az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni tavaszi időszakot összehasonlítva, napi 1,5 – 3 százalékos, mintegy 2000-4000 MWh fogyasztáscsökkenés tapasztalható. Az Európai Unió kimutatásai alapján az energia-megtakarítás mellett, több szabadidőt, több turisztikai bevételt és kevesebb közúti balesetet jelent a nyári időszámítás.
A nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, az első komoly próbálkozás William Willett nevéhez fűződik, aki 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését. Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
A II. világháború alatt az órákat néhány ország folyamatosan 1 órával előre állította (például az USA-ban 1942. február 9-től 1945. szeptember 30-ig). Nagy-Britannia âdupla nyári időszámításâ-t használt, nyáron 2 órával előre állítva az órákat, télen pedig 1 órával. Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el.
Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
1996-ig Magyarországon a nyári időszámítás szeptemberben ért véget, ekkor igazították egy kormányrendelettel a nyári-téli óraátállítást az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez (azaz a nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart). 2011-ben Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna megszüntette az óraátállításokat. Európában minden időzónában ugyanabban az időpontban állítják át az órákat, Amerikában időzónánként más időpontban.
