Az offshore-szélparkok kiépítése drága mulatság a Balti-tengeren, de az általuk termelt tiszta energia igen keresett árucikk. Az egyik legnagyobb szélpark-építtető E.ON most külső finanszírozóknak kínál befektetési lehetőségeket tervezett szélenergia-projektjeiben.
Meglehetősen kevés rizikóval, de hosszú távú megtérüléssel kell számolnia annak a befektetőnek, aki hajlandó beszállni az E.ON új befektetési modelljébe. A német energiakonszern ugyanis a Balti-tengerre tervezett szélparkjaiban kínál tulajdonrészt. Az új offshore szélerőművek kiépítése ugyanis drága mulatság és az E.ON – amely mintegy tízezer álláshelyet épít le idén – külső finanszírozókat vonna be, hogy csökkentse saját költségeit.
A konszern ugyanis az elkövetkező öt évben – a német energiafordulat egyenes következményeként – mintegy hétmilliárd eurót, (csaknem kétezer milliárd forintot) fektet be megújuló energiaforrások kiépítésébe és fejlesztésébe, és a külső befektetők bevonásával csaknem kétmilliárd euróval csökkenthetné ezt az összeget. A konszern tervei szerint tulajdonrészt adna projektjeiben és a tulajdonrész százalékában osztozna a profiton a befektetőkkel.
Habár az E.ON egyetlen projektjében sem szeretné elveszíteni többségi tulajdonrészét, remélik, hogy üzleti modelljük olyan, elsősorban hosszú távon tervező, befektetőket vonz majd, mint a magánnyugdíj pénztárak. A megtérülés szinte biztos: becslések szerint a jelenleg üzemelő 27 balti tengeri szélkerék helyett 2030-ra már tízezer szélturbina termeli az elektromos áramot a német és dán felségvizeken. Mind Dánia, mind Németország rendkívüli erőforrásokat fektet be a megújuló energiaforrások kiépítésébe, Berlin többek között elhatározta, hogy 2022-ig minden jelenleg üzemelő atomerőművét leállítja és a kieső energiatermelést megújuló forrásokból pótolja.
Az átállást azonban több tényező is lassítja: egyrészt a befektetők az eurozóna válsága miatt nehezen találnak finanszírozókat projektjeikhez, másrészt pedig a már épülő szélparkok kivitelezése sem megy zökkenőmentesen. Egyedül az elkövetkező öt évre mintegy kétezer szélturbina építésére adott engedélyt a német és a dán környezetvédelmi hatóság, azonban ezeknek csak töredéke állhat rendszerbe a határidóre, részben mivel hiánycikknek számítanak a szélturbinák kiépítéséhez szükséges hajók, valamint a szárazföldi elektromos hálózatok modernizálása a környezetvédők aggályai miatt lassabban halad a kelleténél.
Befektetőket keres az E.ON
Az offshore-szélparkok kiépítése drága mulatság a Balti-tengeren, de az általuk termelt tiszta energia igen keresett árucikk. Az egyik legnagyobb szélpark-építtető E.ON most külső finanszírozóknak kínál befektetési lehetőségeket tervezett szélenergia-projektjeiben.
Meglehetősen kevés rizikóval, de hosszú távú megtérüléssel kell számolnia annak a befektetőnek, aki hajlandó beszállni az E.ON új befektetési modelljébe. A német energiakonszern ugyanis a Balti-tengerre tervezett szélparkjaiban kínál tulajdonrészt. Az új offshore szélerőművek kiépítése ugyanis drága mulatság és az E.ON – amely mintegy tízezer álláshelyet épít le idén – külső finanszírozókat vonna be, hogy csökkentse saját költségeit.
A konszern ugyanis az elkövetkező öt évben – a német energiafordulat egyenes következményeként – mintegy hétmilliárd eurót, (csaknem kétezer milliárd forintot) fektet be megújuló energiaforrások kiépítésébe és fejlesztésébe, és a külső befektetők bevonásával csaknem kétmilliárd euróval csökkenthetné ezt az összeget. A konszern tervei szerint tulajdonrészt adna projektjeiben és a tulajdonrész százalékában osztozna a profiton a befektetőkkel.
Habár az E.ON egyetlen projektjében sem szeretné elveszíteni többségi tulajdonrészét, remélik, hogy üzleti modelljük olyan, elsősorban hosszú távon tervező, befektetőket vonz majd, mint a magánnyugdíj pénztárak. A megtérülés szinte biztos: becslések szerint a jelenleg üzemelő 27 balti tengeri szélkerék helyett 2030-ra már tízezer szélturbina termeli az elektromos áramot a német és dán felségvizeken. Mind Dánia, mind Németország rendkívüli erőforrásokat fektet be a megújuló energiaforrások kiépítésébe, Berlin többek között elhatározta, hogy 2022-ig minden jelenleg üzemelő atomerőművét leállítja és a kieső energiatermelést megújuló forrásokból pótolja.
Az átállást azonban több tényező is lassítja: egyrészt a befektetők az eurozóna válsága miatt nehezen találnak finanszírozókat projektjeikhez, másrészt pedig a már épülő szélparkok kivitelezése sem megy zökkenőmentesen. Egyedül az elkövetkező öt évre mintegy kétezer szélturbina építésére adott engedélyt a német és a dán környezetvédelmi hatóság, azonban ezeknek csak töredéke állhat rendszerbe a határidóre, részben mivel hiánycikknek számítanak a szélturbinák kiépítéséhez szükséges hajók, valamint a szárazföldi elektromos hálózatok modernizálása a környezetvédők aggályai miatt lassabban halad a kelleténél.
