Az Egyesült Államok gazdaságának növekedési szerkezete változóban van. A pénzügyi válság előtt húzóágazatnak tekintett pénzügyi szolgáltatások és az ingatlanfejlesztés kifulladt, az újjáéledni látszó növekedés forrása pedig nem várt módon a feldolgozóipar. Könnyen lehet, hogy az egyre kevésbé olcsó ázsiai munkaerő vonzerejét felülírja az egyre alacsonyabb amerikai gázszámla.
Az Egyesült Államok azon kevés fejlett ország közé tartozik, amely virágzó feldolgozóiparral büszkélkedhet. Az ágazat kibocsátása a legfrissebb adatok szerint már 1,9 trillió dollár, ami az amerikai GDP 12 százalékát adja. Ha ez önmagában egy országot jelképezne, az a 11. legnagyobb gazdaság lenne a világon. âA növekedés katalizátora az energiaszektorban zajló forradalomâ â jelentett ki Robert Wescott, Bill Clinton egykori gazdasági tanácsadója a Pioneer Investments elemzésében.
A palagáz kitermelés növekedése Észak-Amerikában gyors lökést ad az iparnak az Államokban, hiszen a gáz ára energia egységenként (BTU) ma már 3-és 4 dollár között mozog, ami kevesebb mint egyharmada a 2008-ban regisztrált árcsúcsnak. Az olcsó gázra alapozva máris 90 milliárd dollár értékű vegyipari beruházást jelentettek be a vállatok az Egyesült Államokban és 5 zöldmezős acélgyár épül az országban.
Beszédes adat, hogy miközben a kétezres évek közepén egy Amerikában gyártott autó importhányada még 45 százalék volt, addig ez az arány mára 38 százalékra csökkent, és a következő évek fejlesztései nyomán akár 30 százalék alá is eshet. A folyamat vesztese egyértelműen Ázsia lehet, hiszen az elmúlt évtizedekben az amerikai márkák fő kitelepülési célpontja volt, ám a jelek szerint az egyre kevésbé olcsó munkaerő vonzerejét felülmúlhatja az egyre alacsonyabb energiaár csábító hatása.
Mindez nemcsak az iparszerkezetet, de az USA külkereskedelmi egyenlegét is átalakíthatja â állapítja meg az elemzés. Az USA az elmúlt 10 évben fenntarthatatlan növekedési pályára állt, a gyártást alacsony költségű külső telephelyekre szervezték ki a gyártók, miközben a háztartások fogyasztása az olcsó hitelek eredményeként lankadatlanul növekedett. Mindezek eredményeként az USA külkereskedelmi egyenlege a válság előtti időkben már 6 százalékos mínuszt mutatott, azóta viszont â részben persze a lakossági fogyasztás visszaesése miatt is â megfeleződött.
A csökkenő energiaárak azonban önmagukban nem lettek volna elégségesek ahhoz, hogy ez a fordulat ilyen gyorsan bekövetkezzen. Ehhez számos egyéb körülményre volt szükség, köztük a nyitott gazdaságirányításra, remek egyetemekre, innovatív szellemre, egyszóval mindazokra a képességekre, amelyek képesek egy fedél alá hozni a tudományt és a tőkét. âEz az, amiben az Egyesült Államok verhetetlen, és ez az, ami miatt az Egyesült Államok a következő 5-10 évben ismét a világ egyik legjobban növekvő gazdaságává válhatâ â állapította meg Robert Wescott.
Az olcsó gázszámla vonzóbb mint az olcsó munkaerő
Az Egyesült Államok gazdaságának növekedési szerkezete változóban van. A pénzügyi válság előtt húzóágazatnak tekintett pénzügyi szolgáltatások és az ingatlanfejlesztés kifulladt, az újjáéledni látszó növekedés forrása pedig nem várt módon a feldolgozóipar. Könnyen lehet, hogy az egyre kevésbé olcsó ázsiai munkaerő vonzerejét felülírja az egyre alacsonyabb amerikai gázszámla.
Az Egyesült Államok azon kevés fejlett ország közé tartozik, amely virágzó feldolgozóiparral büszkélkedhet. Az ágazat kibocsátása a legfrissebb adatok szerint már 1,9 trillió dollár, ami az amerikai GDP 12 százalékát adja. Ha ez önmagában egy országot jelképezne, az a 11. legnagyobb gazdaság lenne a világon. âA növekedés katalizátora az energiaszektorban zajló forradalomâ â jelentett ki Robert Wescott, Bill Clinton egykori gazdasági tanácsadója a Pioneer Investments elemzésében.
A palagáz kitermelés növekedése Észak-Amerikában gyors lökést ad az iparnak az Államokban, hiszen a gáz ára energia egységenként (BTU) ma már 3-és 4 dollár között mozog, ami kevesebb mint egyharmada a 2008-ban regisztrált árcsúcsnak. Az olcsó gázra alapozva máris 90 milliárd dollár értékű vegyipari beruházást jelentettek be a vállatok az Egyesült Államokban és 5 zöldmezős acélgyár épül az országban.
Beszédes adat, hogy miközben a kétezres évek közepén egy Amerikában gyártott autó importhányada még 45 százalék volt, addig ez az arány mára 38 százalékra csökkent, és a következő évek fejlesztései nyomán akár 30 százalék alá is eshet. A folyamat vesztese egyértelműen Ázsia lehet, hiszen az elmúlt évtizedekben az amerikai márkák fő kitelepülési célpontja volt, ám a jelek szerint az egyre kevésbé olcsó munkaerő vonzerejét felülmúlhatja az egyre alacsonyabb energiaár csábító hatása.
Mindez nemcsak az iparszerkezetet, de az USA külkereskedelmi egyenlegét is átalakíthatja â állapítja meg az elemzés. Az USA az elmúlt 10 évben fenntarthatatlan növekedési pályára állt, a gyártást alacsony költségű külső telephelyekre szervezték ki a gyártók, miközben a háztartások fogyasztása az olcsó hitelek eredményeként lankadatlanul növekedett. Mindezek eredményeként az USA külkereskedelmi egyenlege a válság előtti időkben már 6 százalékos mínuszt mutatott, azóta viszont â részben persze a lakossági fogyasztás visszaesése miatt is â megfeleződött.
A csökkenő energiaárak azonban önmagukban nem lettek volna elégségesek ahhoz, hogy ez a fordulat ilyen gyorsan bekövetkezzen. Ehhez számos egyéb körülményre volt szükség, köztük a nyitott gazdaságirányításra, remek egyetemekre, innovatív szellemre, egyszóval mindazokra a képességekre, amelyek képesek egy fedél alá hozni a tudományt és a tőkét. âEz az, amiben az Egyesült Államok verhetetlen, és ez az, ami miatt az Egyesült Államok a következő 5-10 évben ismét a világ egyik legjobban növekvő gazdaságává válhatâ â állapította meg Robert Wescott.
