Ha az Ăszaki-tengeren műkĂśdő olaj- ĂŠs gĂĄzkutakat a vĂĄllalatok le szeretnĂŠk bontani, az kĂśzel harminc ĂŠvbe ĂŠs 76 milliĂĄrd dollĂĄrba kerĂźlne, ĂĄllĂtja egy most megjelent tanulmĂĄny, rĂĄmutatva ezzel arra, milyen jelentősĂŠggel bĂr az iparĂĄg a helyi gazdasĂĄgok szĂĄmĂĄra.
Az Ăszaki-tengeren szĂŠnhidrogĂŠnt termelő nemzetek kĂśzĂźl az EgyesĂźlt KirĂĄlysĂĄgnak lenne a legdrĂĄgĂĄbb kiszĂĄllni az Ăźzletből, 39-48 milliĂĄrd dollĂĄros leszererelĂŠsi Ăśsszeggel vezeti a listĂĄt – ĂĄll a Deloitte szolgĂĄltatĂł- ĂŠs a Douglas-Westwood olajipari kutatĂłvĂĄllalat kĂśzĂśs elemzĂŠsĂŠben. NorvĂŠgia ĂĄll a sor mĂĄsodik helyĂŠn 26 milliĂĄrd dollĂĄrral, ezutĂĄn kĂśvetkezik Hollandia ĂŠs DĂĄnia.
A jelenleg ĂŠvente 500 mĂŠlyvĂzi egysĂŠg leszerelĂŠse 2,5 milliĂĄrd dollĂĄrba kerĂźlt, ami jĂł Ăźzlet az ezzel foglalkozĂł vĂĄllalkozĂĄsoknak ĂŠs a helyi gazdasĂĄgnak. Ez az Ăźzlet annyira fontossĂĄ vĂĄlt az elmĂşlt időszakban, hogy hamarosan az olaj- ĂŠs gĂĄziparon belĂźl kĂźlĂśn szektorrĂĄ alakulhat a brit Lloyds kereskedelmi bank olajbefektetĂŠseivel foglalkozĂł rĂŠszlegĂŠnek vezetője szerint. Andrew Moore a tanulmĂĄnyt igen fontosnak tartja, mivel az hatalmas pĂŠnzĂśsszegekre vilĂĄgĂt rĂĄ, de a Reutersnek adott interjĂşban hozzĂĄtette, konkrĂŠtabb szĂĄmokat majd csak a szub-szektor intenzĂvebb műkĂśdĂŠsekor lehet majd lĂĄtni.
A tanulmĂĄny szerint a vĂĄllalatoknak nemsokĂĄra meg kell majd kĂźzdeniĂźk egy-egy leszerelĂŠsi megbĂzĂĄsĂŠrt. Az nyilvĂĄnvalĂł, hogy rengeteg Ăşj munkahelyet generĂĄl a szektor, a kĂŠrdĂŠs az, hogy kik nyerik el ezeket a pozĂciĂłkat, pontosabban, hogy melyik orszĂĄg gazdasĂĄgĂĄt erősĂti majd egy-egy ilyen projekt. BĂĄr ĂgĂŠretesek a kilĂĄtĂĄsok olyan, mĂŠlytengeri fĂşrĂłtornyokat installĂĄlĂł vĂĄllalatoknak, mint pĂŠldĂĄul az olasz Saipem vagy a holland Hareema, a nemzetkĂśzi olajĂĄrak egyelőre olyan magasak, hogy a termelőknek megĂŠri a kutakat tovĂĄbbra is Ăźzemeltetni, sőt a korĂĄbban becsĂźlt műkĂśdĂŠsi időnĂŠl jĂłval tovĂĄbb ĂŠletben tartani.
Az Északi-tenger platformjainak leszerelése 76 milliárd dollárba kerülne
Ha az Ăszaki-tengeren műkĂśdő olaj- ĂŠs gĂĄzkutakat a vĂĄllalatok le szeretnĂŠk bontani, az kĂśzel harminc ĂŠvbe ĂŠs 76 milliĂĄrd dollĂĄrba kerĂźlne, ĂĄllĂtja egy most megjelent tanulmĂĄny, rĂĄmutatva ezzel arra, milyen jelentősĂŠggel bĂr az iparĂĄg a helyi gazdasĂĄgok szĂĄmĂĄra.
Az Ăszaki-tengeren szĂŠnhidrogĂŠnt termelő nemzetek kĂśzĂźl az EgyesĂźlt KirĂĄlysĂĄgnak lenne a legdrĂĄgĂĄbb kiszĂĄllni az Ăźzletből, 39-48 milliĂĄrd dollĂĄros leszererelĂŠsi Ăśsszeggel vezeti a listĂĄt – ĂĄll a Deloitte szolgĂĄltatĂł- ĂŠs a Douglas-Westwood olajipari kutatĂłvĂĄllalat kĂśzĂśs elemzĂŠsĂŠben. NorvĂŠgia ĂĄll a sor mĂĄsodik helyĂŠn 26 milliĂĄrd dollĂĄrral, ezutĂĄn kĂśvetkezik Hollandia ĂŠs DĂĄnia.
A jelenleg ĂŠvente 500 mĂŠlyvĂzi egysĂŠg leszerelĂŠse 2,5 milliĂĄrd dollĂĄrba kerĂźlt, ami jĂł Ăźzlet az ezzel foglalkozĂł vĂĄllalkozĂĄsoknak ĂŠs a helyi gazdasĂĄgnak. Ez az Ăźzlet annyira fontossĂĄ vĂĄlt az elmĂşlt időszakban, hogy hamarosan az olaj- ĂŠs gĂĄziparon belĂźl kĂźlĂśn szektorrĂĄ alakulhat a brit Lloyds kereskedelmi bank olajbefektetĂŠseivel foglalkozĂł rĂŠszlegĂŠnek vezetője szerint. Andrew Moore a tanulmĂĄnyt igen fontosnak tartja, mivel az hatalmas pĂŠnzĂśsszegekre vilĂĄgĂt rĂĄ, de a Reutersnek adott interjĂşban hozzĂĄtette, konkrĂŠtabb szĂĄmokat majd csak a szub-szektor intenzĂvebb műkĂśdĂŠsekor lehet majd lĂĄtni.
A tanulmĂĄny szerint a vĂĄllalatoknak nemsokĂĄra meg kell majd kĂźzdeniĂźk egy-egy leszerelĂŠsi megbĂzĂĄsĂŠrt. Az nyilvĂĄnvalĂł, hogy rengeteg Ăşj munkahelyet generĂĄl a szektor, a kĂŠrdĂŠs az, hogy kik nyerik el ezeket a pozĂciĂłkat, pontosabban, hogy melyik orszĂĄg gazdasĂĄgĂĄt erősĂti majd egy-egy ilyen projekt. BĂĄr ĂgĂŠretesek a kilĂĄtĂĄsok olyan, mĂŠlytengeri fĂşrĂłtornyokat installĂĄlĂł vĂĄllalatoknak, mint pĂŠldĂĄul az olasz Saipem vagy a holland Hareema, a nemzetkĂśzi olajĂĄrak egyelőre olyan magasak, hogy a termelőknek megĂŠri a kutakat tovĂĄbbra is Ăźzemeltetni, sőt a korĂĄbban becsĂźlt műkĂśdĂŠsi időnĂŠl jĂłval tovĂĄbb ĂŠletben tartani.
