A parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint a jelenleg kormányhivatalként működő Magyar Energia Hivatal (MEH) átalakításával – önálló szabályozó szervként – létrejön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
A hivatal látja el egyrészről a MEH feladatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait.
A hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv lesz, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki, és az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.
Az indoklás szerint a hivatal létrehozásával megvalósul a rendezett, átlátható szervezeti és hatásköri keretekben működő, a közjót szolgáló, erős és egységes piacszabályozó állami szerepvállalás.
A hivatal jogállásának szabályozásáról az Alaptörvény 23. cikkének megfelelően sarkalatos törvényt kell alkotni. A hivatal részletes feladatait és hatósági jogköreit azonban továbbra is az ágazati jogszabályok (a villamos energiáról, a földgázellátásról, a távhőszolgáltatásról, valamint a víziközmű-szolgáltatásról, illetve a hulladékról szóló törvény, valamint végrehajtási rendeleteik) tartalmazzák. E törvényeknek, a hivatal státusának és nevének megfelelő módosítását tartalmazza a törvényjavaslat.
Átalakítja a kormány a Magyar Energia Hivatalt
A parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint a jelenleg kormányhivatalként működő Magyar Energia Hivatal (MEH) átalakításával – önálló szabályozó szervként – létrejön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
A hivatal látja el egyrészről a MEH feladatkörébe tartozó vezetékes energiaellátási (földgáz, villamos energia és távhő) és a víziközmű-működtetési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági felügyeletet és részben működési szabályozást, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos díjszabályozás előkészítő feladatait.
A hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv lesz, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Elnökét a miniszterelnök hét évre nevezi ki, és az elnök egy alkalommal ismételten kinevezhető.
Az indoklás szerint a hivatal létrehozásával megvalósul a rendezett, átlátható szervezeti és hatásköri keretekben működő, a közjót szolgáló, erős és egységes piacszabályozó állami szerepvállalás.
A hivatal jogállásának szabályozásáról az Alaptörvény 23. cikkének megfelelően sarkalatos törvényt kell alkotni. A hivatal részletes feladatait és hatósági jogköreit azonban továbbra is az ágazati jogszabályok (a villamos energiáról, a földgázellátásról, a távhőszolgáltatásról, valamint a víziközmű-szolgáltatásról, illetve a hulladékról szóló törvény, valamint végrehajtási rendeleteik) tartalmazzák. E törvényeknek, a hivatal státusának és nevének megfelelő módosítását tartalmazza a törvényjavaslat.
