A világ legfejlettebb országainak államkötvényeibe fektetné Oroszország a magas olajárak miatt keletkező többletbevételeit. A moszkvai kormány által a napokban közzétett irányelv 13 európai uniós tagállamot, továbbá az Egyesült Államokat nevezi meg a lehetséges kötvénykibocsátók között – írja a Világgazdaság. Oroszország az idén hozta létre azt a stabilizációs alapot, amelybe az olajárak szárnyalása révén képződő állami többletbevételt gyűjti. Hatalmas összegről van szó, ugyanis a 2004-es büdzsé 22 dolláros hordónkénti árral számol az uráli nyersolaj esetében, ám eddig az éves átlag meghaladta a 31 dollárt. Ennek köszönhetően a stabilizációs alap nagysága az év végéig elérheti a 19-20 milliárd dollárt, így a pénz a vonatkozó törvények értelmében elkölthetővé válik. Ezért az utóbbi hónapokban felerősödött a vita a stabilizációs alap elköltésének mikéntjéről. Az orosz megközelítés mint arra a Financial Times rámutat sokkal óvatosabb annál, amit Norvégia követ: a skandináv ország csupán az olajdollárok 60 százalékáért vásárol kötvényeket, a többit részvényekbe fekteti. Nyilvánvaló az is, hogy miközben egyes szociális intézkedésekre is sor kerülhet, Moszkva 45 milliárd dollárra rúgó külső adósságállománya csökkentésére és általában államháztartási helyzete javítására fogja felhasználni az olajdollárok nagy részét. Míg a nemzetközi szervezetek a valutaalaptól az EBRD-ig üdvözlik ezt a fiskális fegyelmet, sokan (köztük Arkagyij Volszkij, az orosz iparszövetség elnöke) úgy vélik: az orosz gazdaságnak hosszabb távon jobb lenne, ha adósságtörlesztés helyett inkább infrastrukturális beruházásokra és szerkezeti reformokra fordítanák a pénzt. Enélkül ugyanis aligha lesz megvalósítható Vlagyimir Putyin azon terve, hogy csökkentsék az országnak a nyersanyagszektortól való függését és 2010-ig megkétszerezzék a GDP-t. Az elnök azonban a The Wall Street Journal Europe szerint azzal utasítja el a különböző minisztériumok nagyszabású beruházási terveit, hogy az olajdollárok elköltése elviselhetetlenül magas inflációt okozna az orosz gazdaságban.
Államkötvény orosz olajdollárért
A világ legfejlettebb országainak államkötvényeibe fektetné Oroszország a magas olajárak miatt keletkező többletbevételeit. A moszkvai kormány által a napokban közzétett irányelv 13 európai uniós tagállamot, továbbá az Egyesült Államokat nevezi meg a lehetséges kötvénykibocsátók között – írja a Világgazdaság. Oroszország az idén hozta létre azt a stabilizációs alapot, amelybe az olajárak szárnyalása révén képződő állami többletbevételt gyűjti. Hatalmas összegről van szó, ugyanis a 2004-es büdzsé 22 dolláros hordónkénti árral számol az uráli nyersolaj esetében, ám eddig az éves átlag meghaladta a 31 dollárt. Ennek köszönhetően a stabilizációs alap nagysága az év végéig elérheti a 19-20 milliárd dollárt, így a pénz a vonatkozó törvények értelmében elkölthetővé válik. Ezért az utóbbi hónapokban felerősödött a vita a stabilizációs alap elköltésének mikéntjéről. Az orosz megközelítés mint arra a Financial Times rámutat sokkal óvatosabb annál, amit Norvégia követ: a skandináv ország csupán az olajdollárok 60 százalékáért vásárol kötvényeket, a többit részvényekbe fekteti. Nyilvánvaló az is, hogy miközben egyes szociális intézkedésekre is sor kerülhet, Moszkva 45 milliárd dollárra rúgó külső adósságállománya csökkentésére és általában államháztartási helyzete javítására fogja felhasználni az olajdollárok nagy részét. Míg a nemzetközi szervezetek a valutaalaptól az EBRD-ig üdvözlik ezt a fiskális fegyelmet, sokan (köztük Arkagyij Volszkij, az orosz iparszövetség elnöke) úgy vélik: az orosz gazdaságnak hosszabb távon jobb lenne, ha adósságtörlesztés helyett inkább infrastrukturális beruházásokra és szerkezeti reformokra fordítanák a pénzt. Enélkül ugyanis aligha lesz megvalósítható Vlagyimir Putyin azon terve, hogy csökkentsék az országnak a nyersanyagszektortól való függését és 2010-ig megkétszerezzék a GDP-t. Az elnök azonban a The Wall Street Journal Europe szerint azzal utasítja el a különböző minisztériumok nagyszabású beruházási terveit, hogy az olajdollárok elköltése elviselhetetlenül magas inflációt okozna az orosz gazdaságban.
