Nem egy egyszerű vezeték, hanem a vele párhuzamosan elkészülő beruházásokkal hatalmas, az egész Balkánra kiterjedő vállalkozás a Transz-Adriai vezeték (TAP). Görög-bolgár interkonnektor és a TAP-ot a balkáni országokkal összekötő vezetékek létrejötte is szükséges.
A TAP csak a kezdete a kaszpi gáz nyugatra áramlásának, a most szóban forgó 10 milliárd köbméter évente csak egy kis része a jövőbeni forgalomnak, véli Lutz Landwehr, a Transz-Adriai gázvezeték kereskedelmi igazgatója. A napokban, Athénban tartott, második éves balkáni olaj- és gázkonferencián elhangzott az is, hogy a brit-azeri vezeték valójában egy nagyobb gázpiaci terv része. Ennek tagja még a Transz-Anatóliai vezeték (TANAP) és a SNAM gázinfrastruktúra vállalat is, amely a Dél-Kaukázus vezetéket építené (SCP). Így összesen 4000 kilométer messzire jutna az azeri gáz a Sah Deniz II. gázmezőről, a költségek pedig elérnék az 50 milliárd dollárt, ha mindez megvalósul.
A TAP pénzügyi helyzete biztos és világszínvonalú technológiai háttérrel, valamint biztos piaccal rendelkezik, mondta Landwehr a Natural Gas Europe szerint. Az összes, a projektben résztvevő ország kormánya támogatja a beruházást, és az olyan, nehéz helyzetben lévő államok, mint például Görögország, biztosan profitálni fognak a TAP-pal. Nem csak anyagi, hanem geopolitikai helyzetük megerősödésére is számíthatnak.
Ahhoz, hogy a Balkán-félsziget országaihoz is eljusson az azeri gáz a TAP segítségével, el kell készülnie 2015-ig a Görögország-Bulgária interkonnektornak is. Ez négy évvel korábbi időpont a Sah Deniz II. gázának elindulásához képest, de addig is nagy szolgálatot fog tenni a két országnak a kétirányú vezeték. A Jón-Adriai vezeték a TAP-ról csatlakozna le Albánia, Montenegró, Bosznia és Horvátország felé, ezekből az országokból pedig közép-európai elosztóközpontokba juthatna az azeri gáz. A TAP a gáziparilag elmaradottabb országokban, mint Albánia és Montenegró, konzorciumi partnereivel segítséget nyújt az infrastruktúra kialakításában, hangzott el a találkozón.
A TAP a Balkán ellátója lesz
Nem egy egyszerű vezeték, hanem a vele párhuzamosan elkészülő beruházásokkal hatalmas, az egész Balkánra kiterjedő vállalkozás a Transz-Adriai vezeték (TAP). Görög-bolgár interkonnektor és a TAP-ot a balkáni országokkal összekötő vezetékek létrejötte is szükséges.
A TAP csak a kezdete a kaszpi gáz nyugatra áramlásának, a most szóban forgó 10 milliárd köbméter évente csak egy kis része a jövőbeni forgalomnak, véli Lutz Landwehr, a Transz-Adriai gázvezeték kereskedelmi igazgatója. A napokban, Athénban tartott, második éves balkáni olaj- és gázkonferencián elhangzott az is, hogy a brit-azeri vezeték valójában egy nagyobb gázpiaci terv része. Ennek tagja még a Transz-Anatóliai vezeték (TANAP) és a SNAM gázinfrastruktúra vállalat is, amely a Dél-Kaukázus vezetéket építené (SCP). Így összesen 4000 kilométer messzire jutna az azeri gáz a Sah Deniz II. gázmezőről, a költségek pedig elérnék az 50 milliárd dollárt, ha mindez megvalósul.
A TAP pénzügyi helyzete biztos és világszínvonalú technológiai háttérrel, valamint biztos piaccal rendelkezik, mondta Landwehr a Natural Gas Europe szerint. Az összes, a projektben résztvevő ország kormánya támogatja a beruházást, és az olyan, nehéz helyzetben lévő államok, mint például Görögország, biztosan profitálni fognak a TAP-pal. Nem csak anyagi, hanem geopolitikai helyzetük megerősödésére is számíthatnak.
Ahhoz, hogy a Balkán-félsziget országaihoz is eljusson az azeri gáz a TAP segítségével, el kell készülnie 2015-ig a Görögország-Bulgária interkonnektornak is. Ez négy évvel korábbi időpont a Sah Deniz II. gázának elindulásához képest, de addig is nagy szolgálatot fog tenni a két országnak a kétirányú vezeték. A Jón-Adriai vezeték a TAP-ról csatlakozna le Albánia, Montenegró, Bosznia és Horvátország felé, ezekből az országokból pedig közép-európai elosztóközpontokba juthatna az azeri gáz. A TAP a gáziparilag elmaradottabb országokban, mint Albánia és Montenegró, konzorciumi partnereivel segítséget nyújt az infrastruktúra kialakításában, hangzott el a találkozón.
