A új kínai miniszterelnök sem hajlandó többet fizetni az orosz gázért elődjénél, így a múlt heti moszkvai látogatása nem járt sikerrel. Az álláspontok befagytak, lehetséges, hogy a nevető harmadik a Rosznyefty lesz, amely régóta jó kapcsolatot ápol Kínával.
Egy ideje már úgy tűnt, sikerült megegyeznie Oroszországnak és Kínának annak a gáznak az áráról, amely a hamarosan építendő vezetékben folyik, a legutóbbi megbeszélés viszont még mindig nem hozta el az alkudozás végét. A napokban Kína frissen kinevezett elnöke, Hszi Dzsinping az exportőrhöz látogatott Moszkvába, sajtóértesülések szerint nem mozdult egyik fél álláspontja sem.
Mint azt a Gazprom szóvivője, Szergej Kuprijanov elmondta, az orosz gázvállalat azt reméli, hogy a szerződési feltételekben később sikerül megegyezni, de egyelőre nem készülnek semminek az aláírására, írja a The Moscow Times online kiadása.
Bár evidensnek tűnik, hogy Kína energiahiányában Oroszországhoz fordul, mégsem sikerül lassan két évtizede megállapodnia a két félnek a szóban forgó gázvezetékről, pontosabban a gázárképletről. Ennek oka az, hogy a kínai végfelhasználók alacsonyabb gázárakhoz vannak szokva annál, mint amit a Gazprom kínálna. Orosz gázipari források szerint az ezer köbméterenkénti 250 dolláros árat szeretné Kína elérni, míg a Gazprom nem tágít a 300 dolláros díjszabástól annak ellenére, hogy már sok vásárlója számára csökkentenie kellett a tarifát az USA-ból érkező kínálat miatt. Megfigyelők Hszi elnöki posztra kerülését egy új kezdetnek remélték a tárgyalásokkal kapcsolatban, de a politikai és belföldi akadályok mégsem hárultak el egycsapásra.
Mindeközben a nemrégiben óriási vállalattá növekedett Rosznyefty is beleszólna a két ország gázügyeibe, és arra készül, hogy Ázsiába exportálhasson cseppfolyósított földgázt, azaz LNG-t. Az orosz magáncég egyébként már 2008-ban sikeresen megegyezett Kínával egy kölcsönről, melynek keretében megépíthette azt az olajvezetéken, amelyen most olajat exportál Kínába és más ázsiai országokba. Ezt a partnerséget megelőzte az az egyezség, amely révén a kínai Sinopec oroszországi olajmezőkhöz kapott hozzáférést a Rosznyefty leányvállalatán, az Udmurtnyeftyen keresztül. A kínai kölcsönt a Rosznyefty olajban fizeti vissza, a konstrukciót Alekszander Novak orosz energiaminiszter támogatná, ha a cég és Kína a gázszektorban is szeretne hasonlót.
Hszi látogatását követően Novak megerősítette, hogy Oroszország növelné gáz- és olajexportját is Kína felé, de konkrétumokat nem közölt. Mint mondta, még mindig dolgoznak a részletek kidolgozásán és ígérete szerint egy héten belül tájékoztatják a sajtót a fejleményekről.
A Rosznyeftyé lehet a kínai gázüzlet
A új kínai miniszterelnök sem hajlandó többet fizetni az orosz gázért elődjénél, így a múlt heti moszkvai látogatása nem járt sikerrel. Az álláspontok befagytak, lehetséges, hogy a nevető harmadik a Rosznyefty lesz, amely régóta jó kapcsolatot ápol Kínával.
Egy ideje már úgy tűnt, sikerült megegyeznie Oroszországnak és Kínának annak a gáznak az áráról, amely a hamarosan építendő vezetékben folyik, a legutóbbi megbeszélés viszont még mindig nem hozta el az alkudozás végét. A napokban Kína frissen kinevezett elnöke, Hszi Dzsinping az exportőrhöz látogatott Moszkvába, sajtóértesülések szerint nem mozdult egyik fél álláspontja sem.
Mint azt a Gazprom szóvivője, Szergej Kuprijanov elmondta, az orosz gázvállalat azt reméli, hogy a szerződési feltételekben később sikerül megegyezni, de egyelőre nem készülnek semminek az aláírására, írja a The Moscow Times online kiadása.
Bár evidensnek tűnik, hogy Kína energiahiányában Oroszországhoz fordul, mégsem sikerül lassan két évtizede megállapodnia a két félnek a szóban forgó gázvezetékről, pontosabban a gázárképletről. Ennek oka az, hogy a kínai végfelhasználók alacsonyabb gázárakhoz vannak szokva annál, mint amit a Gazprom kínálna. Orosz gázipari források szerint az ezer köbméterenkénti 250 dolláros árat szeretné Kína elérni, míg a Gazprom nem tágít a 300 dolláros díjszabástól annak ellenére, hogy már sok vásárlója számára csökkentenie kellett a tarifát az USA-ból érkező kínálat miatt. Megfigyelők Hszi elnöki posztra kerülését egy új kezdetnek remélték a tárgyalásokkal kapcsolatban, de a politikai és belföldi akadályok mégsem hárultak el egycsapásra.
Mindeközben a nemrégiben óriási vállalattá növekedett Rosznyefty is beleszólna a két ország gázügyeibe, és arra készül, hogy Ázsiába exportálhasson cseppfolyósított földgázt, azaz LNG-t. Az orosz magáncég egyébként már 2008-ban sikeresen megegyezett Kínával egy kölcsönről, melynek keretében megépíthette azt az olajvezetéken, amelyen most olajat exportál Kínába és más ázsiai országokba. Ezt a partnerséget megelőzte az az egyezség, amely révén a kínai Sinopec oroszországi olajmezőkhöz kapott hozzáférést a Rosznyefty leányvállalatán, az Udmurtnyeftyen keresztül. A kínai kölcsönt a Rosznyefty olajban fizeti vissza, a konstrukciót Alekszander Novak orosz energiaminiszter támogatná, ha a cég és Kína a gázszektorban is szeretne hasonlót.
Hszi látogatását követően Novak megerősítette, hogy Oroszország növelné gáz- és olajexportját is Kína felé, de konkrétumokat nem közölt. Mint mondta, még mindig dolgoznak a részletek kidolgozásán és ígérete szerint egy héten belül tájékoztatják a sajtót a fejleményekről.
