Átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt csütörtöki ülésén az Országgyűlés. A kormányoldal ennek szükségességét a rezsicsökkentés megvédésével indokolta, a változtatással ugyanis a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit, az új hivatal rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat.
A képviselők 261 igen, 8 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter múlt pénteken beterjesztett indítványának minősített többséget igénylő részét. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A szavazatot leadott tíz MSZP-s képviselő, valamint a Jobbik politikusai a kormánypártiakkal együtt támogatták az előterjesztést, nyolc független képviselő voksolt nemmel, az egy tartózkodó szavazatot a jobbikos Nyikos László adta le. A jogszabály alapján a jelenleg kormányhivatalként működő Magyar Energia Hivatal (MEH) átalakításával – önálló szabályozó szervként, a MEH általános jogutódjaként – létrejön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amely az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait látja el, és amely csak jogszabálynak van alárendelve.
Így a hivatalnak feladatot csak törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabály írhat elő, felügyeleti jogkörben a hivatal döntését megváltoztatni, megsemmisíteni, valamint a hivatalt eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet, és kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolással. Elnökét – akit rendeletalkotási jog és miniszteri fizetés illet meg – a kormányfő hét évre nevezi ki, és egy alkalommal ismét kinevezhető. A legfeljebb öt elnökhelyettest ugyancsak hét évre a hivatal elnöke nevezi ki. Az elnöki és helyettesi tisztségre nem kell pályázatot kiírni. A kinevezési kritériumok között említik a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglalt követelményeken túl a felsőfokú iskolai végzettséget és minimum hároméves gyakorlatot a hivatal tevékenységi területeinek legalább egyikében, vagy minimum hároméves államigazgatási vezetői gyakorlatot.
Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy a hivatal elnöke és elnökhelyettese jogviszonyának megszűnése után egy éven át nem dolgozhat olyan gazdasági társaságnak, illetve nem lehet gazdasági kapcsolatban olyan céggel, amelyet érintett a hivatal döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben. A MEH elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása a törvény hatálybalépésének napján megszűnik. Felmentési idejükre és végkielégítésükre vonatkozóan a most elfogadott törvényben foglaltakat kell alkalmazni, kivéve ha a megbízatásuk megszűnésétől számított harminc napon belül kinevezik őket az új hivatal elnökévé vagy elnökhelyettesévé. Az energiahivatal átalakítása azután került napirendre, hogy első fokon a gázszolgáltatóknak adott igazat a Fővárosi Törvényszék a MEH rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben botrányosnak nevezte a bírósági döntést, és jelezte, a kormány újabb javaslattal áll elő, amelynek nyomán a rezsicsökkentés a korábbinál is nagyobb mértékű lehet.
A csütörtöki rendkívüli parlamenti ülést kezdeményező Fidesz-frakció vezetője, Rogán Antal korábban azt mondta: az energiahivatal megerősítésével a hivatal a jövőben a saját maga által alkotott rendeletekkel is meg tudja védeni a rezsicsökkentés érdekében hozott határozatait, rendeletei nem támadhatók meg bíróságon. Jelezte ugyanakkor, hogy jogorvoslatnak természetesen ezekkel szemben is van helye, az Alkotmánybíróságon támadhatók meg a rendeletek, de az energiahivatal jogkörének bővítésével jóval erősebb védelmet kap a rezsicsökkentés. A gáz, az áram és a távhő ára tíz százalékkal csökkent január 1-jétől a kabinet döntése értelmében. Tervek szerint a rezsicsökkentés az év közepén folytatódik a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjakkal.
80 ezer magyar család él energiaszegénységben
Magyarországon 380 ezer, Európában legalább 50 millió háztartás él úgynevezett energiaszegénységben. Az energiaszegénység azt jelenti, hogy a háztartás a havi jövedelmének – országonként változó – meghatározott hányadánál többet költ energiaszámlái kifizetésére. Magyarországon az Energiaklub 2012-es kutatása szerint ez az arány 34 százalék. Az Energiaklub adatai szerint az energiaszegénység legmarkánsabban vidéken, a családi házban élő, gázfűtést alkalmazó nyugdíjas lakosokat érinti. A The European Fuel Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység 50-125 millió embert érint Európában. További részletek itt olvashatók!
A magyarországi lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Inkább árt mint használ!
Szakértők szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok â például az ökohitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése â mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hamar elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75 százaléka anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát. A kormány ráadásul a KÉT rendszert is átalakította, így csak ronotta a magyar energiapiacon tapasztalható keresztfinanszírozási káoszt. “A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás” – mondta Drucker György, a vezető energetikai szakportál elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan az energiainfo legfrissebb elemzésében.
A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Mától szuperhivatal védi a rezsicsökkentést
Átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt csütörtöki ülésén az Országgyűlés. A kormányoldal ennek szükségességét a rezsicsökkentés megvédésével indokolta, a változtatással ugyanis a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit, az új hivatal rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat.
A képviselők 261 igen, 8 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadták el Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter múlt pénteken beterjesztett indítványának minősített többséget igénylő részét. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. A szavazatot leadott tíz MSZP-s képviselő, valamint a Jobbik politikusai a kormánypártiakkal együtt támogatták az előterjesztést, nyolc független képviselő voksolt nemmel, az egy tartózkodó szavazatot a jobbikos Nyikos László adta le. A jogszabály alapján a jelenleg kormányhivatalként működő Magyar Energia Hivatal (MEH) átalakításával – önálló szabályozó szervként, a MEH általános jogutódjaként – létrejön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, amely az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait látja el, és amely csak jogszabálynak van alárendelve.
Így a hivatalnak feladatot csak törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott jogszabály írhat elő, felügyeleti jogkörben a hivatal döntését megváltoztatni, megsemmisíteni, valamint a hivatalt eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet, és kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolással. Elnökét – akit rendeletalkotási jog és miniszteri fizetés illet meg – a kormányfő hét évre nevezi ki, és egy alkalommal ismét kinevezhető. A legfeljebb öt elnökhelyettest ugyancsak hét évre a hivatal elnöke nevezi ki. Az elnöki és helyettesi tisztségre nem kell pályázatot kiírni. A kinevezési kritériumok között említik a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglalt követelményeken túl a felsőfokú iskolai végzettséget és minimum hároméves gyakorlatot a hivatal tevékenységi területeinek legalább egyikében, vagy minimum hároméves államigazgatási vezetői gyakorlatot.
Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy a hivatal elnöke és elnökhelyettese jogviszonyának megszűnése után egy éven át nem dolgozhat olyan gazdasági társaságnak, illetve nem lehet gazdasági kapcsolatban olyan céggel, amelyet érintett a hivatal döntése a megbízatás megszűnését megelőző három évben. A MEH elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása a törvény hatálybalépésének napján megszűnik. Felmentési idejükre és végkielégítésükre vonatkozóan a most elfogadott törvényben foglaltakat kell alkalmazni, kivéve ha a megbízatásuk megszűnésétől számított harminc napon belül kinevezik őket az új hivatal elnökévé vagy elnökhelyettesévé. Az energiahivatal átalakítása azután került napirendre, hogy első fokon a gázszolgáltatóknak adott igazat a Fővárosi Törvényszék a MEH rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben botrányosnak nevezte a bírósági döntést, és jelezte, a kormány újabb javaslattal áll elő, amelynek nyomán a rezsicsökkentés a korábbinál is nagyobb mértékű lehet.
A csütörtöki rendkívüli parlamenti ülést kezdeményező Fidesz-frakció vezetője, Rogán Antal korábban azt mondta: az energiahivatal megerősítésével a hivatal a jövőben a saját maga által alkotott rendeletekkel is meg tudja védeni a rezsicsökkentés érdekében hozott határozatait, rendeletei nem támadhatók meg bíróságon. Jelezte ugyanakkor, hogy jogorvoslatnak természetesen ezekkel szemben is van helye, az Alkotmánybíróságon támadhatók meg a rendeletek, de az energiahivatal jogkörének bővítésével jóval erősebb védelmet kap a rezsicsökkentés. A gáz, az áram és a távhő ára tíz százalékkal csökkent január 1-jétől a kabinet döntése értelmében. Tervek szerint a rezsicsökkentés az év közepén folytatódik a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjakkal.
80 ezer magyar család él energiaszegénységben
Magyarországon 380 ezer, Európában legalább 50 millió háztartás él úgynevezett energiaszegénységben. Az energiaszegénység azt jelenti, hogy a háztartás a havi jövedelmének – országonként változó – meghatározott hányadánál többet költ energiaszámlái kifizetésére. Magyarországon az Energiaklub 2012-es kutatása szerint ez az arány 34 százalék. Az Energiaklub adatai szerint az energiaszegénység legmarkánsabban vidéken, a családi házban élő, gázfűtést alkalmazó nyugdíjas lakosokat érinti. A The European Fuel Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység 50-125 millió embert érint Európában. További részletek itt olvashatók!
A magyarországi lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
Inkább árt mint használ!
Szakértők szerint célravezetőbb segítség lett volna az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok â például az ökohitelek kamattámogatásának kibővítése vagy a támogatás intenzitásának növelése â mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető akár 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hamar elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel. A Knauf Insulation legutóbbi felmérése szerint azonban az ingatlantulajdonosok 75 százaléka anyagi okok, a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiánya miatt nem korszerűsíti ingatlanát. A kormány ráadásul a KÉT rendszert is átalakította, így csak ronotta a magyar energiapiacon tapasztalható keresztfinanszírozási káoszt. “A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás” – mondta Drucker György, a vezető energetikai szakportál elemzője, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan az energiainfo legfrissebb elemzésében.
A lakossági gáz- és áramár csökkentése 3,7 millió áramfogyasztó és 3,3 millió gázfogyasztó háztartást érint majd.
A bejelentés részleteit itt olvashatja!
