LĂbiĂĄban bĂŠkeidĹben ezer nap alatt termelnek ki annyi kĹolajat, amekkora tartalĂŠkkal a fejlett nyugati ĂĄllamok kormĂĄnyai rendelkeznek – Ărta hĂŠt vĂŠgi ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsĂĄban a Reuters hĂrĂźgynĂśksĂŠg azzal ĂśsszefĂźggĂŠsben, hogy az ĂŠszak-afrikai ĂŠs kĂśzel-keleti vĂĄlsĂĄg hatĂĄsĂĄra megindult drĂĄgulĂĄs miatt egyre tĂśbb amerikai politikus sĂźrgeti a stratĂŠgiai kĂŠszletek megcsapolĂĄsĂĄt.
LĂbia bĂŠkeidĹben napi 1,6 milliĂł hordĂł olajat termel ki. EbbĹl 1,4 milliĂł hordĂłt exportĂĄl. A kivitel 85 szĂĄzalĂŠkĂĄt az eurĂłpai piac szĂvja fel. A NemzetkĂśzi Energia ĂgynĂśksĂŠg (IEA) adatai szerint 850 ezer ĂŠs 1 milliĂł hordĂł kĂśzĂśtt lehet az a mennyisĂŠg, amellyel a termelĂŠs a polgĂĄrhĂĄborĂşs ĂĄllapotok miatt csĂśkkent. â¨Az eurĂłpai finomĂtĂłk kĂŠszletei mĂĄrcius vĂŠgĂŠig tartanak ki, Ăşj szĂĄllĂtmĂĄnyok ĂĄprilisban ĂŠrkeznek a tervek szerint – Ărta a Reuters.
A 28 ĂĄllamot – kĂśztĂźk 20 eurĂłpai orszĂĄgot – tĂśmĂśrĂtĹ IEA szerint a tagĂĄllamok ĂśsszesĂtett tartalĂŠka a kormĂĄnyzati ĂŠs az olajipari kĂŠszleteket egyĂźttvĂŠve nagyjĂĄbĂłl 4,2 milliĂĄrd hordĂł. EbbĹl 1,6 milliĂĄrd hordĂł – LĂbia ezer napi termelĂŠsĂŠnek megfelelĹ mennyisĂŠg – kormĂĄnyzati tartalĂŠk, 2,6 milliĂĄrd pedig az energetikai cĂŠgeknĂŠl fekszik el. A kettĹ egyĂźttvĂŠve legkevesebb 90 napig fedezheti a tagĂĄllamok importszĂźksĂŠgletĂŠt, a vilĂĄg teljes olajfogyasztĂĄsĂĄt tekintve pedig kĂśzel 50 napra volna elĂŠg a felhalmozott mennyisĂŠg.
A tartalĂŠkot az IEA kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel lehet felszabadĂtani, piacra dobni, amennyiben ellĂĄtĂĄsi nehĂŠzsĂŠgek veszĂŠlye merĂźl fel. ĂnmagĂĄban a magas olajĂĄr nem elĂŠgsĂŠges indok a tartalĂŠk-felhasznĂĄlĂĄsi mechanizmus beindĂtĂĄsĂĄhoz.
Az eddigi legnagyobb fennakadĂĄst a globĂĄlis kĹolajellĂĄtĂĄsban az 1979-es irĂĄni forradalom vĂĄltotta ki, akkor napi 5,6 milliĂł hordĂłval csĂśkkent a piacra ĂŠrkezĹ mennyisĂŠg. A mĂĄsodik, harmadik ĂŠs a negyedik helyezett holtversenyben az 1973-1974-es arab-izraeli hĂĄborĂş ĂŠs az arab olajembargĂł, az Irak-irĂĄni hĂĄborĂş kirobbanĂĄsa 1980-ban, ĂŠs az 1990-91-es ĂśbĂślhĂĄborĂş, amelynek nyitĂĄnya az iraki invĂĄziĂł volt Kuvaitban. MindhĂĄrom vĂĄlsĂĄg egy bizonyos ponton tĂśbb mint napi 4 milliĂł hordĂłval vetette vissza az ellĂĄtĂĄst.
A tartalĂŠkokat ugyanakkor 2005-ben, a Katrina ĂŠs a Rita hurrikĂĄn pusztĂtĂĄsa utĂĄn kellett a legnagyobb mĂŠrtĂŠkben igĂŠnybe venni. A kĂŠt termĂŠszeti katasztrĂłfa okozta vĂĄlsĂĄg csĂşcspontjĂĄn 1,5 milliĂł hordĂł esett ki az ellĂĄtĂĄsi lĂĄncbĂłl, az IEA viszont nemcsak e mennyisĂŠg alapjĂĄn hatĂĄrozza meg a teendĹket, hanem egy sor egyĂŠb tĂŠnyezĹt is figyelembe vesz. Ebben az esetben az volt a dĂśntĹ, hogy a hurrikĂĄnok miatt a MexikĂłi-ĂśbĂśl tĂŠrsĂŠgĂŠben le kellett ĂĄllĂtani az olajfinomĂtĂłkat, aminek hatĂĄsĂĄra gyakorlatilag megbĂŠnult az ellĂĄtĂĄsi lĂĄncolat a vilĂĄg legtĂśbb kĹolajat fogyasztĂł orszĂĄgĂĄban. Az IEA Ăgy 2005 szeptemberĂŠben Ăśsszesen 60 milliĂł hordĂł olajat irĂĄnyĂtott a piacra a stratĂŠgiai kĂŠszletek megcsapolĂĄsĂĄval, az amerikai kitermelĂŠs nĂśvelĂŠsĂŠvel ĂŠs a kereslet csĂśkkentĂŠsĂŠt eredmĂŠnyezĹ intĂŠzkedĂŠsekkel. Az IEA ezen kĂvĂźl csak egyszer, az 1990-91-es ĂśbĂślhĂĄborĂş idejĂŠn nyĂşlt a tartalĂŠkokhoz.
A tagĂĄllamok kĂśzĂźl az EgyesĂźlt Ăllamok rendelkezik a legnagyobb, jelenleg 727 milliĂł hordĂłs tartalĂŠkkal (Strategic Petroleum Reserve, SPR). Az Ăśsszesen nĂŠgy bĂĄzison – Louisiana ĂŠs Texas ĂĄllamban – tĂĄrolt kĂŠszletek a 304 milliĂł lakosĂş orszĂĄg fogyasztĂĄsĂĄt tĂśbb mint egy hĂłnapig, importjĂĄt akĂĄr Ăśt hĂłnapig fedezhetik.
Az olajfogyasztĂĄsban mĂĄsodik helyen ĂĄllĂł, az IEA-ban nem tag KĂna tartalĂŠka a 2010 vĂŠgi adatok szerint 178 milliĂł hordĂł, ami nagyjĂĄbĂłl 50 napig fedezheti a kĂnai fogyasztĂĄst. A pekingi vezetĂŠs tervei szerint a tĂĄrozĂł kapacitĂĄs bĹvĂtĂŠsĂŠvel a kĂŠszleteket 500 milliĂł hordĂłra bĹvĂtik. A fejlesztĂŠseket rohamtempĂłban vĂŠgzik, az elsĹ, 2006-ban kezdett projektet – amelynek rĂŠvĂŠn 102 milliĂł hordĂłs tartalĂŠkot kĂŠpeztek – csupĂĄn 30 hĂłnap alatt bonyolĂtottĂĄk le. 2009-ben aztĂĄn az IEA ĂŠs KĂna megĂĄllapodĂĄst kĂśtĂśtt arrĂłl, hogy szĂźksĂŠghelyzetben ĂśsszehangoljĂĄk az lĂŠpĂŠseket.
Líbia ezer napi termelését fedezik a stratégiai olajtartalékok
LĂbiĂĄban bĂŠkeidĹben ezer nap alatt termelnek ki annyi kĹolajat, amekkora tartalĂŠkkal a fejlett nyugati ĂĄllamok kormĂĄnyai rendelkeznek – Ărta hĂŠt vĂŠgi ĂśsszeĂĄllĂtĂĄsĂĄban a Reuters hĂrĂźgynĂśksĂŠg azzal ĂśsszefĂźggĂŠsben, hogy az ĂŠszak-afrikai ĂŠs kĂśzel-keleti vĂĄlsĂĄg hatĂĄsĂĄra megindult drĂĄgulĂĄs miatt egyre tĂśbb amerikai politikus sĂźrgeti a stratĂŠgiai kĂŠszletek megcsapolĂĄsĂĄt.
LĂbia bĂŠkeidĹben napi 1,6 milliĂł hordĂł olajat termel ki. EbbĹl 1,4 milliĂł hordĂłt exportĂĄl. A kivitel 85 szĂĄzalĂŠkĂĄt az eurĂłpai piac szĂvja fel. A NemzetkĂśzi Energia ĂgynĂśksĂŠg (IEA) adatai szerint 850 ezer ĂŠs 1 milliĂł hordĂł kĂśzĂśtt lehet az a mennyisĂŠg, amellyel a termelĂŠs a polgĂĄrhĂĄborĂşs ĂĄllapotok miatt csĂśkkent. â¨Az eurĂłpai finomĂtĂłk kĂŠszletei mĂĄrcius vĂŠgĂŠig tartanak ki, Ăşj szĂĄllĂtmĂĄnyok ĂĄprilisban ĂŠrkeznek a tervek szerint – Ărta a Reuters.
A 28 ĂĄllamot – kĂśztĂźk 20 eurĂłpai orszĂĄgot – tĂśmĂśrĂtĹ IEA szerint a tagĂĄllamok ĂśsszesĂtett tartalĂŠka a kormĂĄnyzati ĂŠs az olajipari kĂŠszleteket egyĂźttvĂŠve nagyjĂĄbĂłl 4,2 milliĂĄrd hordĂł. EbbĹl 1,6 milliĂĄrd hordĂł – LĂbia ezer napi termelĂŠsĂŠnek megfelelĹ mennyisĂŠg – kormĂĄnyzati tartalĂŠk, 2,6 milliĂĄrd pedig az energetikai cĂŠgeknĂŠl fekszik el. A kettĹ egyĂźttvĂŠve legkevesebb 90 napig fedezheti a tagĂĄllamok importszĂźksĂŠgletĂŠt, a vilĂĄg teljes olajfogyasztĂĄsĂĄt tekintve pedig kĂśzel 50 napra volna elĂŠg a felhalmozott mennyisĂŠg.
A tartalĂŠkot az IEA kĂśzremĹąkĂśdĂŠsĂŠvel lehet felszabadĂtani, piacra dobni, amennyiben ellĂĄtĂĄsi nehĂŠzsĂŠgek veszĂŠlye merĂźl fel. ĂnmagĂĄban a magas olajĂĄr nem elĂŠgsĂŠges indok a tartalĂŠk-felhasznĂĄlĂĄsi mechanizmus beindĂtĂĄsĂĄhoz.
Az eddigi legnagyobb fennakadĂĄst a globĂĄlis kĹolajellĂĄtĂĄsban az 1979-es irĂĄni forradalom vĂĄltotta ki, akkor napi 5,6 milliĂł hordĂłval csĂśkkent a piacra ĂŠrkezĹ mennyisĂŠg. A mĂĄsodik, harmadik ĂŠs a negyedik helyezett holtversenyben az 1973-1974-es arab-izraeli hĂĄborĂş ĂŠs az arab olajembargĂł, az Irak-irĂĄni hĂĄborĂş kirobbanĂĄsa 1980-ban, ĂŠs az 1990-91-es ĂśbĂślhĂĄborĂş, amelynek nyitĂĄnya az iraki invĂĄziĂł volt Kuvaitban. MindhĂĄrom vĂĄlsĂĄg egy bizonyos ponton tĂśbb mint napi 4 milliĂł hordĂłval vetette vissza az ellĂĄtĂĄst.
A tartalĂŠkokat ugyanakkor 2005-ben, a Katrina ĂŠs a Rita hurrikĂĄn pusztĂtĂĄsa utĂĄn kellett a legnagyobb mĂŠrtĂŠkben igĂŠnybe venni. A kĂŠt termĂŠszeti katasztrĂłfa okozta vĂĄlsĂĄg csĂşcspontjĂĄn 1,5 milliĂł hordĂł esett ki az ellĂĄtĂĄsi lĂĄncbĂłl, az IEA viszont nemcsak e mennyisĂŠg alapjĂĄn hatĂĄrozza meg a teendĹket, hanem egy sor egyĂŠb tĂŠnyezĹt is figyelembe vesz. Ebben az esetben az volt a dĂśntĹ, hogy a hurrikĂĄnok miatt a MexikĂłi-ĂśbĂśl tĂŠrsĂŠgĂŠben le kellett ĂĄllĂtani az olajfinomĂtĂłkat, aminek hatĂĄsĂĄra gyakorlatilag megbĂŠnult az ellĂĄtĂĄsi lĂĄncolat a vilĂĄg legtĂśbb kĹolajat fogyasztĂł orszĂĄgĂĄban. Az IEA Ăgy 2005 szeptemberĂŠben Ăśsszesen 60 milliĂł hordĂł olajat irĂĄnyĂtott a piacra a stratĂŠgiai kĂŠszletek megcsapolĂĄsĂĄval, az amerikai kitermelĂŠs nĂśvelĂŠsĂŠvel ĂŠs a kereslet csĂśkkentĂŠsĂŠt eredmĂŠnyezĹ intĂŠzkedĂŠsekkel. Az IEA ezen kĂvĂźl csak egyszer, az 1990-91-es ĂśbĂślhĂĄborĂş idejĂŠn nyĂşlt a tartalĂŠkokhoz.
A tagĂĄllamok kĂśzĂźl az EgyesĂźlt Ăllamok rendelkezik a legnagyobb, jelenleg 727 milliĂł hordĂłs tartalĂŠkkal (Strategic Petroleum Reserve, SPR). Az Ăśsszesen nĂŠgy bĂĄzison – Louisiana ĂŠs Texas ĂĄllamban – tĂĄrolt kĂŠszletek a 304 milliĂł lakosĂş orszĂĄg fogyasztĂĄsĂĄt tĂśbb mint egy hĂłnapig, importjĂĄt akĂĄr Ăśt hĂłnapig fedezhetik.
Az olajfogyasztĂĄsban mĂĄsodik helyen ĂĄllĂł, az IEA-ban nem tag KĂna tartalĂŠka a 2010 vĂŠgi adatok szerint 178 milliĂł hordĂł, ami nagyjĂĄbĂłl 50 napig fedezheti a kĂnai fogyasztĂĄst. A pekingi vezetĂŠs tervei szerint a tĂĄrozĂł kapacitĂĄs bĹvĂtĂŠsĂŠvel a kĂŠszleteket 500 milliĂł hordĂłra bĹvĂtik. A fejlesztĂŠseket rohamtempĂłban vĂŠgzik, az elsĹ, 2006-ban kezdett projektet – amelynek rĂŠvĂŠn 102 milliĂł hordĂłs tartalĂŠkot kĂŠpeztek – csupĂĄn 30 hĂłnap alatt bonyolĂtottĂĄk le. 2009-ben aztĂĄn az IEA ĂŠs KĂna megĂĄllapodĂĄst kĂśtĂśtt arrĂłl, hogy szĂźksĂŠghelyzetben ĂśsszehangoljĂĄk az lĂŠpĂŠseket.
